Szerintetek is javulna a helyzet, ha? (bővebben lent)

- Nem életkorhoz lenne kötve a tankötelezettség hanem szakma, vagy érettségi megszerzéséig, a családi pótlékra meg csak az lenne jogosult, aki teljesíti a tanév kötelességeit (olyan eredmény, amivel továbbléphet a öv évfolyamba)

Aztán majd jönne a 40 éves diákok hada, akik nem tudják/nem akarják befejezni a sulit.

- Szigorúbban vennék a rászorultság kérdését. (nem minősülne szociálisan rászorulónak az, ahol se anyuci sem apuci nem dolgozik se végzettségük, kertjüket meg ellepi a gaz. szóval nem is törexik arra, hogy legyen, mert majd jő a segíly...!)

Senkit nem lehet a szülei tettei/nem tettei alapján mérni.

Kicsit hitelesebb lenne, ha nem vétetté volna már az első mondatban hibát (a vesszőhibára gondolok, nem az elütésre).

Első pont:

Aki nem akar tanulni, azt nem lehet rá kényszeríteni. Az mindegy, hogy 18, 16 éves korig, esetleg egy végzettség megszerzéséig köteles iskolába járni. Ennek csak egy vége lehet, ha mindenkit átrugdosnak az érettségin vagy szakmunkáson, aminek következménye, hogy ezek az amúgy is vegyes (inkább negatív) megítélésű végzettségek tovább értéktelenednek. Vagy persze ténylegesen bent lehet tartani az embereket az oktatásban életük sokadik dekádja után is, csak annak megint semmi értelme.

Második pont:

A rászorultsági kérdésen tényleg volna mit változtatni, de ebben a formában ez is rossz. A gyerek nem tehet róla, hogy a szülei suttyók, de ha ő épp ki akarna törni, viszont a szülei miatt elveszti a támogatást, ami erre lehetőséget nyújtana, ugyanarra a sorsra predesztinálod, amilyenbe a naplopó kocsmatöltelék szülei élnek.