Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Mi a gond a paksi bővítés...

Mi a gond a paksi bővítés tervével?

Figyelt kérdés

2014. febr. 6. 23:07
1 2 3
 21/22 anonim válasza:
Ku*va sokba kerül.A beruházás árát beleépítik majd az energiaárakba.nem olcsóbb lesz az áram hanem kb 30 évig drágább
2014. ápr. 2. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/22 anonim ***** válasza:
100%

Mert drága, káros a gazdaságra és az egész egy "orosz rulett". Találó nem gondoljátok? :)


Ez egy hihetetlen bonyolult és komplex dolog, amit ezerféle szemszögből kéne vizsgálni, amihez lássuk be mi itt kevesek vagyunk, de elmondom mint laikus hogyan látom.


Vizsgáljuk meg az árat:

- 10-12 milliárd Euró. az rengeteg pénz. ezt a pénz értelmesebb lenne másra költeni, így is magas az államadósság, de valószínűleg nyugattan kijelenthető hogy bár bekerülési költsége rendkívül magas, de hosszútávon nézve ez a legolcsóbb. Legalábbis ma. "Holnap" már nem hiszem hogy megéri atomerőművet építeni, belátható időn belül a megújuló (szél-nap) fejlettebb és olcsóbb lesz. Ez azért elég valószínű. pl. én hasraütésből azt mondom 10 év múlva. és Paks meg 10 év múlva készül el hát ez nem túl okos húzás, főleg hogy Magyarország egyáltalán nincs abban a helyzetben hogy hosszútávú érdekeinek biztosítson prioritás, még egyszer mondom 80%-os államadósság mellett plusz 10-12 milliárd hitel, már most vannak olyanok amik nem hosszútávon, de nem is középtávon hanem már rövidtávon komoly probléma lesz, vagy most is késő pl. MÁV....


Vizsgáljuk környezeti hatásait:

- Az atom tiszta, nem bocsájt ki káros anyagokat, nem úgy mint a szén gáz olaj stb a radioaktív hulladékot pedig tudjuk hova tenni ez sem veszélyes igazából, de egy esetleges meghibásodás baleset esetén katasztrófát eredményez. minden más erőművel kapcsolatban ilyen nincs. ha felrobban egy gázerőmű akkor annak nincs semmilyen maradandó környezet hatása, szénnél dettó, napnál szélnél dettó. Nem roppan össze a gazdaság ha ledől egy szélturbina, de ha Paks felrobban Magyarország gazdasága 100 év múlva se áll talpra, az ország azonnal csődbe megy amit nem fogunk tudni kiheverni egyhamar. Ez nagyon kockázatos. minden egy lapra feltenni, mindent arra a feltételezésre építeni hogy minden rendbe lesz, nem lesz baleset, nem lesz meghibásodás, nem lesz emberi mulasztás, nem lesz tervezési hiba, nem lesz háború.... Ez nem vakmerőség hanem ostobaság, felelős vezetőként pedig bűn és hazaárulás. Nem ilyen jobbikos érzelmi hévvel mondom, hanem mint objektív ténymegállapítás.


Energiaipar (na ez a kéménydió, igazából ezt kifejteni vagyunk kevesek):

- Paks 40%-a az energiaellátásnak, 10% a megújuló, 50% szén-gáz. A néhány párhuzamos évet leszámítva valószínűleg kb. 50% marad az atom részesedése, vagyis a megújulónak van hova bővülnie vígan. ha pedig optimisták vagyunk és valószínűsítünk egy tartós gazdasági élénkülést és ezzel természetesen növelve villamosenergia felhasználást akkor még 50%-ot sem tesz majd ki Paks az energiamixünkből, inkább csak 40-et. Magyarországon van urán, szén és földgáz is (hagyományos és palagáz egyaránt) Emellett magas a napsütéses órák száma, geotermális nagyhatalom túlzás nélkül (bár ennek 80%-a vagy még több csak fűtésre alkalmas, villamosenergia termelésre nem) jelentős vízerőmű kapacitások vannak kihasználatlanul (bár Bőst már elbuktuk. A szlovákok a Duna 80%-át önkényesen átterelték magukhoz és felépítettek maguknak egy vízlépcsőt ami már most megtérül, 2010-ig 11 200 megawatt megtermelt energiától estünk el, azóta még durván 2-3 ezer megawattól azzal hogy nem szálltunk be az építkezésbe, megvették a döntéshozókat, a környezett védőkkel pedig a közvéleményt a projekt ellen hangolták szóval ezt megszívtuk ez a hajó elment) valamint sok az olyan terület ahová megéri szélerőművet telepíteni. Ilyen szempontból Magyarországon KIVÁLÓAK az energiaipari adottságok. Ezek alapján tényleg megéri ez? inkább 1000-1200 milliárdból kéne építeni 2-3 nagy szivattyús víztározót, és egy MVM turbinagyárat, és szépen apránként telepakolni az országot turbinánkkal a Dunai vasmű acéljából természetesen. az ingadozásokat az energiatározók miatt pedig tudnánk tárolni, betudnánk tárazni az olcsó éjszaka áramot, versenyelőnyhöz jutnánk és így tudnánk exportálni, ez valódi rezsicsökkentés. Aztán még pár száz milliárdot egy állami bányászatnak és a MOL-nak hogy termeljenek szenet és földgázt. meg még pár száz milliárdot új gáz és szénerőművek építésére. Persze a szélhez geo-hoz, naphoz nyilván nem kevés EU támogatás járna.... Na én így költeném el a 10-12 milliárdot energiaiparra.


Gazdasági hatás, munkahelyteremtés, költségvetés:

Egyértelmű.

- Melyik megoldás jelent több munkahelyet? Nem Paks-2

- Melyik a jobb ár/érték arányú a kockázatok mérlegelésével? Nem Paks-2

- Melyik tesz minket kiszolgáltatottabbá? Paks-2

- Melyik biztosítja hogy több lábon álljon az energiaipar, így baj esetén de dőljön minden? Nem Paks-2

- Melyiknél valószínűbb a kiszámítható és olcsóbb áram, és ezáltal melyiknél valószínűbb hogy befektetéseket vonz az országba? Nem Paks-2

- Melyik a biztonságosabb? Nem Paks-2

- Melyik eredményez nagyobb gazdasági növekedést? Nem Paks-2

- A több munkahely több bevételt jelent?

- A több munkahely több fogyasztást és ez által több szolgáló szektorbeli munkahelyet teremt?

- Melyiket tudjuk mi magunk könnyebben felépíteni? Nem Paks-2

- Melyiket könnyebb javítani-szervizelni és melyikhez könnyebb alkatrészeket gyártatni? Nem Paks-2.....

2014. szept. 22. 15:00
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!