A török megszállás pozitív, negatív, vagy semleges eredménnyel járt Magyarországra nézve?

Ha a mocskos törökök nem jönnek ide megszállni minket, most még mindig Nagy-Magyarországon élnénk és nem 13 millió magyarral, hanem 30-40 millióan.

Nyugat-Európa levan sz#rva, meddig véttük õket és ök mennyit segítettek nekünk a törökökkel szemben???.

Ezt utálom a Jobbikban is hogy mi a f#sznak kell barátkozniuk a török és a muszlimokkal.

Kedves ~_Hedamort_~!

Ha a válaszodban az én #18 és #19 válaszaimra reagáltál, áruld el hol találtál benne arra utaló kijelentést, hogy én nagyon szentnek akarom lefesteni a török hódoltság korát?

Ha mégsem nekem címezted, úgy én kérek elnézést.

Többször figyelmeztettek arra, hogy válaszaim túl hosszúak, bonyolultak, néha elkanyarodom a témától.

Ezért kissé leegyszerűsítve megismétlem válaszaim azok számára, akiknek túl bonyolult lett volna megfogalmazásom.

A török megszállás pozitív, negatív, vagy semleges eredménnyel járt Magyarországra nézve?

Negatív.

Persze Bécset akarták el érni... Miért is? Semmi konfliktusok nem volt Béccsel. Csak azután támadták Bécset, miután az értékek ütközések voltak. ( Főként Erdélyben és az aranybányák felé voltak harcok)

A franciák is szövetkeztek a szultánnal, hogy Bécset elfoglalják, de ez a franciák álma volt... be kellett érniük az Erdélyi függetlenséggel) Csak akkor indított Bécsnek hadjáratokat és akkor volt esélye is rá, amikor a magyarok már nem akartak ellenállni a két uralkodó viszályának..

Ennek az lett a következménye, hogy a békés magyar hadakat a vesztes félnek a kiűzésére be lehetett fogni.

Így űztük ki a törököket.

Tatárok se a Kárpát-medencén akarták meghódítani, Német-Római Birodalmat ...

"Főként Erdélyben és az aranybányák felé voltak harcok" -ezt mégis honnan veszed?

Mondj egy híres ostromot, vagy csatát amit a török Erdélyben vívott velünk? Ha főként arra voltak harcok, miért az Alföld néptelenedett el?

Ha az aranybányák kellettek, Eger eleste után miért nem szerezték meg azokat is? Hallottál Körmöcbánya, Besztercebánya ostromáról? Én nem.

Miért Szigetvár, miért Kőszeg, miért Győr? Eltévedtek?

Mátyás halála után az erős központi hatalomnak még a nyoma sem maradt. A hatalmas adóbevételek kézen-közön magánvagyonokba vándoroltak.

Mohács előtt írták rólunk: "Ha Magyarországot 3 forinton meg lehetne menteni, nem találnék három embert, aki azt a forintot összeadná."

A Mohács után kétfelé szakadt ország jó ideig nem tudott önállóan ütőképes haderőt felállítani. Ha cáfolná valaki, kérem írja már meg hol vertük meg a törököt a 150 év alatt egy épkézláb csatában?

Szinte kizárólag védekezésre rendezkedtünk be, azt is Habsburg irányítás alatt, a Birodalmi Gyűlés által megszavazott adók terhére.

Erdély fejedelmének miért kellett évi 10000 arany "harácsot" fizetnie? Miért kellett a kinevezéséhez a szultán jóváhagyása?

A török miért küldött Bocskai Istvánnak koronát?

Ki verte ki a törököt végül? Hát mi is ott voltunk, az igaz, de ment volna külföldi segítség nélkül? Ha igen miért nem tettük meg? Miért vártunk 150 évet?

Thököly,Rákóczi,Kossuth miért a töröknél keresett menedéket?

Annyira egyszerű fekete-fehérben látni a világot. Ugye mennyivel könnyebb, mint belegondolni az összefüggésekbe?

A török rossz, ééérteem? A német rossz, ééérteeem? A magyar jó, ééérteem?

Ja, bocs. Megint sokat írtam.

A török megszállás negatív eredménnyel járt Magyarországra nézve.

De tényleg!

Két ellenséges terjeszkedni akaró, birodalom között voltunk Habsburgok és törökök összefogtak a közös ellenség ellen... Majd miután szétosztották az országot megtámadták egymást! Oszd meg és uralkodj!

Mit tanultunk Lengyelország megtámadásánál? 1939 német csapatok lerohanják a lengyeleket (jelentős német veszteségek páncélosaik felét elveszti), három hétre rá csatlakoznak a szovjetek is Varsóig meg se állnak. Lengyelországot megszállják, értelmiségi réteget és a tiszteket elhurcolják és menekülnek az emberek..

Rá két évre a németek megtámadják a szovjeteket ... ( egész európa bekapcsolódik a csörtébe)

500 éve a felfogás még embertelenebb volt. Oszmán-habsburg felosztja az országot, majd rá 5 évre török megtámadja a osztrákokat. Egyik oldalon francia, török, másik oldalon Német-római birodalom..

Az se ismeretlen, hogy valamelyik ország egy katonailag erősebb országnak fizet ezért, hogy egy másik országot megtámadjon. (Velence- Magyar királyság Zára szigete keresztesek megtámadják ... vagy Konstantinápoly megdöntése, Görög szigetek elfoglalása)

Már ekkor is állam szövetségek léteztek, (Római birodalom, Német-Római Birodalom, oszmán birodalom ... )

Attól függ, milyen területen nézzük. Igen, vannak olyan szempontok, amelyek alapján pozitív volt.

Összességében és hosszú távon azonban negatív. Két dolgot válasszunk ketté. Egyik, hogy lehetett volna-e másképpen, és ki miért harcolt, bármelyik oldalon is. A másik, hogy ami történt, az utólag hogyan értékeljük. Mit eredményezett, mekkora mozgástér volt. Ez két külön dolog és más más válasz adandó rá.

A hosszú távú hatás két dologban található meg. Az egyik, hogy ezáltal három részre szakadt az ország, mindháromban eltérő intézményrendszer, közigazgatás, törvények, ezáltal szokásrend alakult ki. Sok generáció meggyökeresedett rendszerét (a fejekben) nem lehet gyorsan felszámolni. Ez a háromfelé szakadás egyszer s mindenkorra megpecsételte az ország sorsát. Többé nem létezett, és nem is létezhetett egységes történelmi Magyarország. Utána már nagyhatalmak játékszerei maradtunk, mert megszűntünk középhatalom lenni.

A másik hatás, hogy a kor lehetőségei és viszonyai a három részre szakadásban azt eredményezték, hogy nagy területeken elnéptelenedett az ország. Nem a megszállt török területeken, ott (még ha az akkori viszonyokhoz képest is retrográd, de) stabil állapotok voltak, mert a török birodalomnak a termelés és a sarc volt a lényege. Ezért sok szempontból sokkal jobb körülmények voltak. Viszont a határvidékek örökös harcai és rablásai (ne legyünk szemérmesek, a magyar vitézek ugyanúgy kirabolták és irtották saját fajtájukat) elnéptelenedtek. És a fő probléma ez volt. A hódoltság megszűnése után egy új országot csak úgy lehet működtetni, ha van ki ezt megteszi. Ezért voltak a betelepítések minden kihalt vidékre. A következő 150 évben az addig is heterogén országba (Erdélybe és Felvidékre is) bajor, szász, sváb, tót, vend, szerb, és más népességet telepítettek (nem önként jöttek). Ezáltal a későbbiekben olyan nemzetiségi ellentétek keletkeztek máig hatóan, amelyek miatt még ma sem (sőt, a mai uszítók miatt, ma különösen nem) lehet összefogás. Széthúzó népnek nincs hazája, nem jut sehová. Sem a békés kereskedelemben (az összefogott, ezáltal erősebb csoportok versenyképesebbek), sem a politikában, sem esetleges fegyveres konfliktusokban. Bár más szempontból is eléggé meghatározó volt, de például ez is jelentős szerepet játszott mindkét világháborúbeli dicstelen részvételünkben.

"Mondj egy híres ostromot, vagy csatát amit a török Erdélyben vívott velünk?"

"Gyalu (egyezmény), Eger, Szigetvár (szultán meghal), Hadad, Szikszó, Gyurgyevó .."

Egerről már írtam, hogy túlértékelik jelentőségét, mert bár 1552-ben hősiesen megvédtük 2000 fővel, 1596-ban 7000 védőnek sem sikerült megtartani. Mégis mi történt ezután? Talán a Felvidék török kézre került? NEM. NEM TÖRTÉNT SEMMI.

Szigetvárnak semmi köze sem Erdélyhez, sem az aranybányákhoz, mivel Baranyában van. A szultán valóban az ostrom alatt hunyt el. 72 éves korában...

Hadadnál -nem a törökellenes harcok részeként - a János Zsigmond és Ferdinánd közötti hatalmi harc ütközete zajlott. (Ferdinánd alatt nem csak a németeket értem, hanem a vele szövetséges magyar csapatokat is. Balassa Menyhért,Zay Ferenc kassai kapitány vezették Ferdinánd csapatait)

Szikszó szintén nem Erdély, Miskolc közelében, Abaúj vármegyében található. Háromszor is megtámadták a törökök, adófizetés megtagadásáért. A legnagyobb török sereg a Budai pasa 11000 (tizenegyezer!) fős serege volt. Jelentős ütközetek? Aligha.

Gyurgyevó. Na ez végre Erdélyben van. Ez már nevezhető jelentősebb csatának? A már visszavonulóban lévő török sereg utóvédjét teljesen lekaszaboltuk Bocskai István vezette hadainkkal. Arról a Bocskai Istvánról beszélünk, aki később koronát kapott a szultántól, de nem fogadta el.