Az erkölcstan miért alternatívája a hittannak? Csak én érzek itt furcsaságokat?

Aki valllásos, azt könnyebb befolyásolni.

Egyébként nem tartom hülyeségnek az etikát, illemtant, erkölcsöt, ahogy a mai fiatalokat elnézem.

Nem ugyanaz a két dolog, ez tény. A hittanban benne van egy adott kultúra, világkép, csúnya szóval mitológia megismertetése (egyesek szerint ráerőszakolása) az emberre.

Viszont a vallások lényege az, hogy erkölcsös embert neveljen az emberből, akkor is, ha sokak szerint ez nem sikerül neki.

"A hit helyettesíti az erkölcsöt?" - ez jó kérdés, bár értem hogy te hogyan gondolod, de a mögöttes tartalmat félretéve, szerintem hit nélkül nincs erkölcs. Az erkölcsösség az a hit az erkölcsösségben. Nem kell vallásos embernek lenned, attól még hihetsz abban, hogy jó dolgokat érdemes tenni a világban.

Sok ateista igazából hívő, csak nem szeretik egyik vallást sem, mer "nehogymár megmondják nekik!"

Azonban páran "eljutottak már oda", pl Dawkins, hogy magában az erkölcsben sem hisznek, hanem egy kultúrális jelenségként tekintenek rá (ami evolúciós szempontból meghatározó). Dawkins ki is jelentette valahol, hogy pl az, hogy a nemi erőszak bűnnek minősül, csak egy véletlenszerű evolúciós képződmény. Az is elképzelhető lehetne, hogy a nemi erőszak teljesen elfogadott, erkölcsös dolog egy társadalomban.

De pl logikailag belátható az is, hogy ugyan társadalmi szinten pl a hazugság, gyilkosság meg a lopás, meg a mások kihasználása, meg akár az emberírtás általában nem hasznos evolúciós szempontból, viszont az egyén szintjén igenis az lehet (ha meg lehet úszni, szal nem kerülsz börtönbe tőle). Úgyhogy aki ennek ellenére rossznak tartja ezeket, az hisz valamiben, hisz a "jóban".

Sőt, logikailag nézve, az egyén szintjén, attól még hogy valami evolúciósan jó, még lehet nekem rossz. Ha én feláldozom magam, a boldogságom azért, hogy az emberi fajnak jobb legyen evolúciósan a jövőben, az egy hitbeli dolog. Fájdalmat okozok magamnak, tehát logikátlan. Miért teszem ezt? Mert hiszek abban, hogy az emberi faj segítése "jó" dolog. (visszamenőleg hozzáteszem, hogy az evolúció nem csak genetikát jelent, hanem kultúrát, ideákat is)

Szerintem mind a kettőnek van létjogosultsága, és így, legalább a szülők/gyerekek tudnak választani! Az erkölcstan óra nagyon hasznos lehet(ne), mert rengeteg olyan témát feszeget, ami a mindennapi életben fontos, de otthon még sem beszél sok szülő a gyerekével róla. A gond az az, hogy jegyet nem kap a diák, így tojik az egészre, sok helyen 50 gyerek ül benn erkölcstan órán, na és nem is preferálják, hogy etika szakos tanárok tanítsák! Ez a gond...Ha viszont ezek megoldódnak, akkor szerintem nagyon jó egy ilyen óra!

A hittannal sincs gond, mert az alapvető műveltséghez szerintem nem árt tudni vallásos dolgokat. Pl: ha valaki elmegy egy múzeumba, festményeket megnézni, ott is láthat sok képet, amelyek vallásos tartalmúak, legalább majd tudja, mit is ábrázol.

"Egyébként nem tartom hülyeségnek az etikát, illemtant, erkölcsöt, ahogy a mai fiatalokat elnézem."

És szerinted majd ilyen baromságoktól heti egy órában másmilyenek lesznek, amikor 8 irányból ömlik az egész korosztályukra a Való Világ 17 az Éjjel-Nappal Budapest 3. évadjával körítve és még ezer másik baromság?

Most te komolyan ebben hiszel? Csak mert ez így elég nevetséges...

"A szülők dolga lenne elsősorban megfelelő értékeket átadni a gyerekeiknek, de azt veszem észre, hogy sok szülő eleve nem is rendelkezik ilyennel..."

Ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a szülő is döntéskényszerben van.

Vagy engedi a gyerekét sodródni az árral és akkor az boldog, önbizalomittas, társasági és közkedvelt lesz, vagy értékekre neveli, tartásra és kötött gondolkodásmódra, de akkor a gyerek egyedül marad, mert a haveri körben és az osztályban mindenki azzal van elfoglalva, hogy mit csinált VV Anasztázia Alehandróval a TV-ben tegnap este és ő nem tud hozzá szólni és ezért előbb vagy utóbb kiközösítik őt, amiből súlyos depresszió és társadalomundor lehet, a végén pedig magába zárkózik és gyűlölni fog mindent.

A szülő pedig boldognak akarja látni a gyerekét, aki kiegyensúlyozott és sok időt tölt a rengeteg barátjával és ezért engedi neki, hogy elferdüljön a gondolkodásmódja és a többiekre hasonlítson.

Ezt is látni kéne, nagyon nehéz manapság szülőnek és gyereknek lenni, ugyanis a társadalom a saját szabadelvű degenerációjában fetreng, ezért verseny van, hogy ki tud nagyobb feltűnést kelteni, ki tud vagányabb, menőbb, bevállalósabb, hangosabb, őrültebb és színesebb lenni.

Ha valaki valamit akar kezdeni ezzel az egésszel, akkor először is ezt a kényszert kéne felszámolni.

Nekünk például nem volt ilyen a szocializmusban, mindenki felvette a saját, egyáltalán nem kirívó és színes ruházatát és normálisan viselkedett a másikkal. De most már teljesen más világ jár, a saját gyerekeim korosztályán látom ezt.