Hogyan alakulhatott ki a finnugorok nyelvcsaládjának nyelvrokonsága?
Ami kétségeket kelt bennem a finnugor nyelvelméletet illetően az a finnugor ősnépből történő leválás majd egy későbbi korban az ugor ősnépből történő leválás teóriája.
Szerintem ilyen, hogy finnugor ősnép nem létezhetett mivel nem ezt az eredményt mutatják a legújabb genetikai vizsgálatok.
A nyelvi hasonlóságban nem kételkedem, de mégis hogyan jöhetett létre ez a nyelvi hasonlóság?
Mivel finnugor ősnépből nem lehet levezetni. Ilyen, hogy finnugor ősnép nem létezett, genetikai vérségi hasonlóság, rokonság nem támasztja alá. Ha ilyen lett volna akkor közeli genetikai, vérrokonok kellene legyünk a finnugorokkal, de nem vagyunk. Genetikai vizsgálatok alapján látszik, hogy a magyaroknak és a nyelvrokonaiknak nem voltak közös genetikailag egy vérből származó őseik( a genetikai vizsgálatok alapján a múltban a magyarok ősei nem élhettek ugyanazon a területen ahol most a finnugor népek élnek, tény viszont, hogy valamikor a közelükbe kerültek és nyelvi hasonlóság alakult ki), tehát nem létezhetett egységes finnugor ősnép ahogy a történelem könyvek állítják.
A kérdésem ugyanaz, hogyan alakulhatott ki ez a nyelvrokonság?
Mikor fogják az eltéréseket is figyelembe venni a történelem könyvekben ? Szerintem úgy lenne helyénvaló, hogyha a különbségeket is bemutatnák a történelem könyvekben a nyelvelmélete illetően. Szerinte csakis így lehetne egy helyes és viszonylag pontos magyar őstörténetet írni. Vannak eredmények ami alapján lehetne.
válasza:***paleoszibériai mongolidokkal keveredtek vogulok.
bocsi.
válasza:6.
"
- A nyelvi hasonlóságban nem kételkedem, de mégis hogyan jöhetett létre ez a nyelvi hasonlóság ha a genetikai kutatások nem bizonyítják hanem cáfolják az egységes finnugor ősnép létezését?
- Újabb kérdés ezekből következően:
- Mikor kerülhettek kapcsolatba a magyarok ősei vándorlásuk során a finnugor népek őseivel ami előidézhette a nyelvi hasonlóság kialakulását?
- Mikor szomszédok lettek a magyarok és a finnugorok ősei mennyi ideig tartott az egymás szomszédságában élés? "
Ezek teljesen jó kérdések.
A dolog egyszerű. Ha nincs genetikai rokonság, akkor együtt kellett éljen valamikor két népcsoport. Így nyilván kereskedtek, beszélgettek stb egymással, átvehettek sok mindent, nyelvi részeket, szavakat, mondásokat, ételeket és még sok egyebet. Ez amúgy teljesen normális dolog ha jól megvannak egymással. :) Csak ilyenkor ne tekintsük tényleges rokonságnak, hanem csak nyelvi egyezésnek és kész.
Hogy válaszoljak is a kérdés első részére de csak úgy lényegileg ahogy ez a gyakorlatban történik. Együtt éle két nép, egymáshoz közel és ha jóban vannak (most ezt tételezzük fel) akkor egy idő után beszélik egymás nyelvét. Viszont erősen törik is egymásét mert az akcentusunkat midig nehezebb elhagyni, mint megtanulni egy másik nyelvet. Így finnek finn akcentussal beszélték pl a magyart, míg mi meg magyar akcentussal a finnt. Aztán ilyenkor az is kialakul, hogy melyik nyelvet használják gyakrabban a közös érintkezéseknél. A nyelv mélyebbb része nem a szóegyezés hanem a nyelvtani monjuk a azonosságok, pl rag a szó végén és ilyenek. Szóval kialakul egy használtabb nyelv amit az a nép akinek nem sajátja saját akcentusával fog beszélni. Erre jönnek a közös szavak, vegyesen átvéve egymástól. Aztán szétválik a két nép az egyik elvándorol máshová. Akkor meg mindkét népnek az lesz amit amennyire használtak. Abból megint tovább alakul de már nem közös szálon. Kb.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!