Úton a szocializmus felé?

Talán meg kellene érteni hogy mi is zajlik ma a világban.

Másrészt meg kellene érteni hogy amit nagy hangon hirdetett a mainstream közgazdasági kör annak a nagy része a perifériákkal kapcsolatban az egyszerűen nem jött be. Nincs felzárkózás, nincs folytonos növekedés, nem létezik szabad piac, és ma már nincs hitelből növekedés sem. Sorra dőltek meg az elmúlt években a szikla szilárdnak tűnő nagy igazságok és ehez időben alakulni kell. Egy olyan kis tőkeszegény, nyersanyag szegény ország mint mi nem képes a monopol multikkal kiegyezni csak abban az esetben ha államosít. Az energia alap versenyképesség, infláció, stb stb feltétel.

Ha nincs megfelelően produktív és kooperatív állam akkor vége a dalnak. Ahogy az elmúlt 23 év megmutatta nem alakul ki verseny sem a bank sem az energia szektorban.

Kell sajnos az állami beavatkozás. Ahogy a kockázati tőke sem jelent meg a K+F szektorokban ami nélkülözhetetlen a magasabb hozzáadott értékek előállításához.

Az az az államnak kell allokálni, klasztereket indukálni stb stb. Nincs más megoldás, még ha azt az elvet nézzük hogy az állam nem jó gazda akkor sem. Remélni kell hogy lesz olyan állam ami jó gazda lesz, mert a tőke a természetes opportunizmusától vezetve soha nem fogja a gazdaságunk szerkezetét fejleszteni és a lemaradásunk végletes lesz 100% osan. Nincs mire várni mert vártunk már 23 évet, és nyakunkon egy olyan paradigmaváltás aminek max csak a körvonalai rajzolódnak ki.

Ez van.