Hogyan lettünk szkítákból finn-ugorok?
Ady Endre még így tudta és azt vallotta verseiben, részlet a Történelmi lecke fiúknak című versből:
"Hódították ez országot
Derék, lelkes, úri szittyák,
Jótevői szegény népnek:
Iskolában így tanítják."
Vagyis akkor még így tanították, napjainkban most már:
"Iskolában nem így tanítják."
Miért?
Ady, Vörösmarty, Arany és a többi nagy költő zsenink mind tévedett volna az őseinket kulturális gyökereit illetően?
Akkor most finnek vagyunk vagy ugorok, mert a kettő egyszerre nem lehet.
Hogy voltak képesek két külön jelölő fogalmat a finnt és az ugort alaptalanul megragadni és a csak úgy kényük kedvük szerint összekapcsolni és nyelvcsaláddá gyúrni?
Antropológiai, kulturális gyökerei, népemlékezetbeli háttere(mesék, legendák, történetek) nincs a két létrejövő új nép, egy nagy létszámú régi népből történt szétválásának. Annak okán is hogy ezek a vélt rokonok mind nagyon kis létszámú népek, nem aprózódhatott volna ennyire szét ha valóban létezett volna ez a vélt nagyobb létszámú egy nyelvet beszélő nagy finn-ugor ősnépesség.
válasza: válasza:"Egyébként sohasem értettem, hogy a sok szittyamagyar szélsőjobbant mit szégyell annyira a finugor rokonságon."
Nem is kell értened, ugyanis nem az dönti el (legalábbis nálunk), hogy kik a rokonaink, hogy milyen a politikai és gazdasági helyzetük a 21. században. Ez teljesen irreleváns. És akárki is a valódi rokonunk, mi azt nem szégyelljük.
válasza:A kérdezőnek meg kéne tanulnia néhány alap dolgot, hogy értse:
Egyrészt kik voltak a szkíták: valójában tényleg volt egy nép, akik szkíták voltak, óiráni nyelvet beszéltek (ami se nem finnugor, se nem török hanem indoeurópai. A szkíták pedig szkítiában éltek, tkp. a délorosz sztyeppéken, észak Kazahsztánban. Később az emberek minden szkítiában élő népre ráaggatták a szkíta nevet, illetve a magyarok is csak annyitt tudtak, hogy keletről (szkítiából) jöttek, ergo ők a szkíták leszármazottai. Az emlegetett néplélek legalábbis így okoskodott. Ugyanakkor ez nem ennyire kőbalta egyszerűségű dolog.
A sztyeppén anno óriási keveredés volt, mivel természetes határai nem voltak, minden nép össze-vissza vándorolt, szövetségeket kötöttek, összeolvadtak, szétváltak stb. Itt alakult ki a magyarság is. A honfoglalás előtt egységes magyarságról még nem is beszélhetünk, csupán hét törzs laza szövetségéről. A hét törzs származásáról csupán feltételezéseink vannak, de tudomásom szerint a hétből kettő finnugor, a többi török, esetleg iráni eredetű volt. A vérszerződésre is azért volt szükség, hogy eggyé váljanak. A lényeg, hogy a vezértörzs (a megyer törzs) finnugor eredetű volt, ez volt a legnagyobb számú, így ennek a törzsnek a nyelvét vette át a tulajdonképpen akkor kialakuló teljes magyarság, ezért finnugor nyelv a magyar és nem török.
És honnan tudjuk, hogy a magyar finnugor? Nos ez is egyszerű: van minden nyelvnek egy alapszókincse, ahová a leggyakrabban használt szavak tartoznak: rokonság nevei, számnevek, legalapvetőbb igék, testrészek nevei, legalapvetőbb növények és állatok nevei stb. Ezek a szavak változnak a nyelvben a legkevésbé, és pont ezek kötik a nyelvet a finnugorokhoz. A török eredetű szavak mind életmódváltáshoz köthetőek, mint pl. a lovasnomád életmódhoz köthető szavak (kereskedelmi kifejezések, állattartás stb.) és érdekes módon ide illeszkednek a harmadik életmódváltáshoz köthető szavak: a letelepedett földművelő társadalom mindennapi szavai nagyrészt szláv eredetűek (pl. kapa). A lényeg, hogy az alapszókincs köt minket a finnugorokhoz.
Azért a távolságokkal is tisztába kell lenni, ehhez szerintem kézenfekvő talán analógiát mutatni az indoeurópai nyelvekkel:
A magyar távolsága pl. az Obi-ugor nyelvektől megfeleltethető kb. a germán és a kelta nyelvek távolságának (pl. német-ír rokonság), szóval ez már elég távoli.
A magyar a finntől még távolabb áll, kb. mint a német a szanszkrittól vagy a perzsától.
Szóval igaza van a kérdezőnek, hogy helyén kell kezelni a dolgokat. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a finnugor nyelvcsalád az egyik legkisebb, így vagy megemlítik a finnet, vagy eleve nem is tanítanak semmit, hiszen gyakorlatilag a magyar és a finn beszélők száma kb. kiteszi a nyelvcsalád beszélőinek kb. 70%-át. Egyedül a magyar, a finn és az észt beszélőinek száma milliós nagyságrendű, a többi legfeljebb százezres.
Itt nem is azzal van a probléma, hogy a finnt és a magyart mivel hasonlóságok vannak a két nyelveben nyelvészeti szinten egy nyelvcsaládba sorolják valamilyen kapcsolat, szomszédság, egymás mellet élés folytán a múltban amit máig nem tudtak értelmesen megtalálni kikutatni, értelmesen bemutatni, hogy honnan mi oknál fogva és mikor jöhetett létre ez a nyelvi kapcsolat, ehelyett a "tanult" tudósaink meg az akadémia egy ősnépet feltételez ami már egy antropológiai, genetikai kérdés és nem lehet nyelvészetileg megmagyarázni kimutatni csakis genetikailag bukkanhatnánk a nyomaira. Itt azzal van a probléma, hogy feltételeznek egy finn-ugor ősnépet ami északon az ural vidékén élt és ami szétaprózódott és létrehozta a finn-ugor nyelveket. Na ez az ősnép már nyelvészetileg nem bizonyítható feltételezés, nyelvből nem következik ősnép, ez már csakis antropológiailag, genetikailag lenne bizonyítható ha hajdanán egységesen élt volna finn-ugor ősnép. Tehát ha ez a nyelvrokonság meg is állja a helyét, mert mért ne állná meg, a finn-ugor ősnépbe való tartozás elmélet a magyarságra vonatkozóan már egyáltalán nem állja meg a helyét, sem antropológiai, sem genetikai, sem kulturális, sem néphagyománybeli sem semmilyen szinten őstörténeti, nép, embercsoport származásbeli szempontból. Semmi nyom nem utal arra, hogy a magyarok ősei a finn-ugor ősnépből váltak volna ki az ugor ágon. Ezt a származás elméletet el kell vetni, meg kell szüntetni mert még csak említésre sem méltó annyira erőltetett, bizonyíthatatlan és tudománytalan mese.
A nyelvtörténet egy nyelvfejlődési, nyelvtani kérdés.
Egy embercsoport egy nép származása, ősei, létrejötte, keveredése, őstörténete pedig sokkal nagyobb részben genetikai, biológiai, kulturális nép hagyománybeli, népművészetbeli kérdés. Akár milyen nyelven lehet székelykaput faragni ha a székelykapu faragás hagyományait betartva készítik, attól lesz székely a székely kapu mert hagyományos és az nem számít, hogy most milyen nyelven kéri el a vésőt meg a kalapácsot az ácsoló mester.
válasza: válasza:Az európai népek keveredéséhez had linkeljem be ezt a tanulmanyt, ami azt hozta ki hogy csak DNS alapján "valamennyire" vissza lehet követni hogy nagyjából(!) honnan jött valaki, de a genetikai változás egy kontinuum, szó sincs éles határokról a nyelvi v. országhatároknál, mondjuk 'magyar' meg 'szlovák' rasszról.
Viszont a finnek láthatóan visonylag alig keveredtek:
válasza:Marmint a link pont nelkul ertendo:
Értem hogy genetikailag szinte teljes mértékben vissza követhetetlen hogy most ki az ősanyánk meg az ősapánk mert az eddigi történelmünk folyamán volt száz meg ezer egy ősanyánk meg ősapánk különböző génekkel akik mind a magyar kultúrában és a magyar identitásban éltek, lélegeztek, dolgoztak, boldogultak, szórakoztak, és szabadultak fel. Ez a kultúra íródott rájuk akarva, vagy akaratlanul.
Amit balgaságnak tartok, hogy a finnugor nyelvrokonságra alapozva finnugor egységes népet vizionálnak és arra nem gondoltak, hogy valami olyasmi folytán is létrejöhetett nyelvészeti kapcsolat nyelvek között mint amikor a rómaiak kapcsolatba kerültek a Britekkel, kelta törzsekkel és ennek folytán valamilyen fokú nyelvrokonság nyelvi kapcsolat jött létre a rómaiak és a britek között az egymás jobb megértése érdekében. Ilyen formán blődség egységes nyelven beszélő finnugor ősnépet feltételezni.
válasza:"valami olyasmi folytán is létrejöhetett nyelvészeti kapcsolat nyelvek között mint amikor a rómaiak kapcsolatba kerültek a Britekkel, kelta törzsekkel és ennek folytán valamilyen fokú nyelvrokonság nyelvi kapcsolat jött létre a rómaiak és a britek között az egymás jobb megértése érdekében."
Ott nem jött létre semmilyen nyelvészeti kapcsolat. A rómaiak meghódították Britanniát, és a közigazgatásban a jól bevált latin nyelvet használták. Aki a brit alattvalók közül valamit akart, annak tudnia kellett latinul. Szó nincs itt olyanról, hogy a britek (illetve bocsánat, az ókoriakat britannoknak, britannusoknak szokás hívni, hogy megkülönböztessük őket a mai britektől) és a rómaiak létrehoztak volna maguknak valami kevert nyelvet... Az a jelenség, hogy ma az angol nyelv tele van latin eredetű jövevényszavakkal, már középkori eredetű, és nem annyira közvetlenül a latinból, mint inkább a franciából származtatható.
Ez az elképzelésed éppúgy logikátlan, mint a finnugor ősnép elképzelése, amelyet ostorozol. Ha két nép érintkezik, nem úgy hidalják át a nyelvi különbségeket, hogy kialakítanak egy közös nyelvet, hanem úgy, hogy az egyik közösség megtanulja a másik nyelvét. Vagy önszántából, vagy kényszerből, a történelemben utóbbi jellemzőbb.
Rendben van rémuralom elhiszem a válaszodat.
Akkor most az a kérdésem hogy a magyar nyelv lett a finn-ugorból, vagy a finn-ugor nyelvek lettek a magyarból?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!