Szerintetek nem úgy lenne az igazságos, ha csak az szavazhatna, aki adózik? Másrészt: jogilag meg lehetne oldani?

Megvalósítható jogilag. Mondjuk Észak-Koreában, ahol csak egy pártra lehet szavazni. Egy totális diktatúrában ezt simán megcsinálják, egy demokráciában nem.

Ez törvényes jogtalanság fogalmához áll szerintem elég közel, ami pedig a hitleri diktatúra alatt létezett Németországban.

Nagy szavak ezek tőled, hogy persze csak az szavazzon, aki adózik. Azt azért nem tudom, hogy tudod-e, de ha azok akik most nyugdíjasok nem dolgoztak volna, akkor most nem lenne semmi Magyarországon. Ennyivel inkább vegyük el a szavazati jogot a diákoktól. Termelnek GDP-t? Nem. Egész nap ülnek a seggükön az egyetemen, főiskolán, aztán este meg szétbulizzák magukat. Hozzáteszem nem saját fizetésből.

Nem akarom én senkit sem elvenni a szavazati jogát, arra próbálok célozni, hogy ha egy bizonyos körtől már megvonjuk, akkor ott nincs megállás és ki tudja milyen csökevény lesz a jogállamiságból.

Nem. Mert ha a szavazás időpontjában valaki munkanélküli és mondjuk egy hét után talál munkát akkor az nem lenne igazságos.

Másrészt attól mert nem adózik még Mo. -n lakik és itt kell "elszenvednie" az általa meg nem választott kormány döntéseit, míg a határontúliakra ez nem vonatkozik.

És nem csak a balliberálisok ellenzik a határontúliak szavazati jogát, hanem egy felmérés szerint 70% -a a magyar lakosságnak.

"hiszen csak az szóljon bele, hogy mit művel az állam az adónkkal, aki adózik is, nem?"

Pontosan melyik adófajtákra gondolsz? Mert, ha az összeset nézzük, akkor mindenki adózik, aki itt él.

"Nem. Mert ha a szavazás időpontjában valaki munkanélküli és mondjuk egy hét után talál munkát akkor az nem lenne igazságos."

Ha csak a választás után egy héttel töltöd be a 18-at, és ezért nem szavazhatsz, az pontosan ugyanennyire igazságos. Ha ez nem igazságos, akkor az sem. Ha ez igazságos, akkor az is.

A kérdéshez: hogy igazságos lenne-e, az egy érdekes kérdés. Tekintve egyrészt azt, hogy az adóbevételekkel való sáfárkodást tartjuk-e az állam legfontosabb feladatának (mert végül is minden egyéb feladat ellátása is pénzbe kerül, amit meg ugye ebből finanszíroznak), vagy ezt csak egynek tartjuk a sok közül. Másrészt pedig nem mindegy, ki számít adózónak. Minden elköltött forintod több mint 20 százaléka áfa (kivéve, ha nem kérsz/kapsz nyugtát), ami bizony adó, nem is kevés. Ha csak a jövedelemadót számítjuk, akkor nagyon egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen az adóbevalláson kell regisztrálni a választási névjegyzékbe, és csak akkor lehet, ha többet adózol, mint a törvényben előírt szint. Kérdés, hogy mennyire igazságos az áfát fizetőket kirekeszteni az adócenzus miatt a választójogból. Áfát eltörölni ugye nem lehet, mert az EU-ban kötelező a minimum 15%-os általános kulcs. Lehetne még akár úgy is ezt az adócenzust, hogy csak az szavazhat, aki többet tesz a közösbe, mint amennyit kivesz belőle, de ez meg már kivitelezhetetlen, mert hogy állapítod meg például azt, hogy mennyit "vesz ki" az állampolgár a költségvetésből azáltal, hogy a rendőrség fenntartja a közbiztonságot a környékén?

A határon túli magyarok mellett pedig úgy is ki lehet állni, hogy közben elveszed a szavazati jogukat. Eddig ugyebár nem szavazhattak a magyarországi választásokon, Antall József mégis azt mondta annak idején, hogy ő tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni.

"De akkor meg ha azt is kötelességévé kéne tenni a kormánynak, hogy kiálljon minden magyar emberért, vagy minden magyar állampolgárért... "

Gondolkozzál már el! Pl. egy román adótörvénybe, vagy településfejlesztésbe hogyan szólhatna már bele? Semmi köze hozzá.

"Mert ha azt látják hogy a jobboldal kiáll mellettük, a baloldal meg més a szavazatukat is el akarja venni (na meg 2004-ben a 23 millió "román" elveszi a kenyerünket), akkor nyílván nem is szavaznak a baloldalra..."

Ez a 23 milliós történet hazugság, különben is korábban volt ez a kitaláció. (2001 O- Nastase megállapodás)

De akkor Te ezek szerint támogatod azt, hogy kapjanak segélyeket, alapnyugdíjat, családi pótlékot stb. , azok akik nem is itt laknak, vagy nem itt adóznak?

Nincs igen-nem igazság, különösen nem ilyen bonyolult politikai kérdésben.

Jogilag mindent meg lehet valósítani, amire valaki képes. Például akár név szerint is fel lehet sorolni, ki szavazhat. Csak egy megfelelő törvényt kell megszavazni, ma formálisan ez lehetséges. A következményei az más kérdés. Ezért nincs is jelentősége annak, mit lehet jogilag megvalósítani. Ha például az előbb említett törvényt szavaznák meg, az a kormány fejébe kerülne. Igen gyorsan. A törvény tehát egyfelől a hatalom céljainak megfelelően születik, másfelől a hatalom figyelembe veszi a realitásokból azokat, amelyek szükségesek a hatalom megtartásához. Ebben lehet kicsit tévedni, ekkor szokott sok módosítás bekövetkezni. Például szeretnék valamire egy nagyon szigorú törvényt, de nem merek. Aztán látom, nincs nagy hőzöngés, szigorítok. Mindaddig, amíg engedik.

Hogy ki választhat, ahhoz sokféle érdek fűződik, a választók köre mindig eszerint alakul, itt is a hatalom célja szerint, és annyi, amennyi lehetséges. Ez azért is lehet, mert nem létezik olyan természetes kritérium, ami megszabná a határokat. A kor egy kritérium, sokaknak ennyi, sokaknak annyi a választóvonal. A konkrét érték egyfajta egyezség eredménye. Mostanában a világban a 18 év az egyezség, ezt változtatni, az egész világgal való szembekerülést jelenti. Még a Fidesz se mer erre vállalkozni. Más, bonyolultabb, átláthatatlanabb dolgokkal jelöli ki a határokat. De például az adózás szintén nem jó kritérium, mert ebben is elég egységes a világ.

Azért elég sok mindent kipróbáltak már, és csak nagyon időtálló változatok maradtak fenn a rostán. Nagyjából ezek ma a normák, szembehelyezkedni velük nem egyszerű, és nem is célszerű, mert ami nem vált be, már kihullt.