Orbán komolyan igazságos adórendszert akar? 2010-ben eltörölte a többkulcsos adórendszert, viszont most a választások előtt bevezetne egy, a többség számára szimpatikus luxuaáfát.2010-ben valahogy más volt számára az igazságosság.

Vezesse vissza a progressziv adózást, és törölje el a családi adókedvezményt. Akkor eltörölhet több olyan adót is, ami a kiskeresetüeket terheli, és emelheti a Csp-ot.

Vagy adóztassa meg a nagyértékü ingatlanokat.

Ha valaki vette már a fáradságot, hogy milyen pozitív hatásai vannak az egy kulcsnak? mert a negatívról ódákat tudtok beszélni!

Egy kulcsnak az a lényege, hogy munka helyett a fogyasztást adóztatják meg! Vagyis csak akkor kell az állam felé adóznod, ha elköltöd a pénzedet.

Ezért valamivel igazságosabb a rendszer hiszen aki sokat költ, annak többet kell adózni.

27 áfa, a luxus termékeknél 35% fa.. kérdés, mi számít luxusnak?

10.57

pl a fűtés :D

Pozitív hatások!

Manapság sok közgazdász, különösen az újklasszikus makroökonómia hívei, vélik úgy, hogy a progresszív adók gazdasági hátrányai nagyobbak, mint az általuk biztosított előnyök. Ezek a közgazdászok többnyire a jövedelmek állami újraelosztásának sem pártfogói. Az igazságosság elvének szerintük nem az adórendszerben, hanem kizárólag a szociális kiadásokban kéne megjelennie. Néhol, főként Kelet-Európa egyes országaiban (Észtország, Szlovákia, Románia) a politika is azonosult az ellenérvekkel, és megszüntették a jövedelemadó progresszív jellegét.

Az adórendszer bonyolultsága

A leggyakrabban hangoztatott ellenérv. Kétségtelen tény, hogy a progresszív adók (legyenek akár lineárisak, akár sávosak) megnövelik az adórendszer bonyolultságát, ami csökkentheti a gazdasági hatékonyságot. Például a multinacionális tőke szívesebben áramlik olyan országokba, ahol az adórendszer egyszerű.

Beruházások csökkenése

Említettük, hogy a progresszív adórendszer azzal, hogy az alacsonyabb jövedelműektől kevesebbet von el, ösztönzi a fogyasztást. Az éremnek azonban van másik oldala is: a gazdagabbak körében a relatíve alacsonyabb fogyasztás mellett nagyobb a megtakarítások aránya, így a rájuk kivetett magasabb adókulcs miatt a megtakarítások mérséklődnek. Ez pedig végső soron a beruházások csökkenésével jár.

Munkára ösztönzés?

Sok közgazdász kétségbe vonja, hogy a progresszív adók valóban a munkavállalást ösztönöznék. A fent leírtak mellett ugyanis a munkaerőpiacon egy harmadik hatás is felléphet: bizonyos egyének csak magas bérek mellett vállalnak egyáltalán munkát. A magas bérekre kivetett nagymértékű adó miatt könnyen előfordulhat, hogy ezen személyek nagy része nem fog belépni a munkaerőpiacra, ami természetesen társadalmi veszteséggel jár.

Jó képességűek kivándorlása (brain drain)

A társadalom jó képességű tagjai (például tudósok) természetesen az átlagnál magasabb bérekre számíthatnak. A magas jövedelműekre rótt nagyobb adóterhek azonban „elijeszthetik” őket, így kivándorolhatnak más, alacsonyabb adókulcsokkal rendelkező országokba, például az Egyesült Államokba.

Adócsalás csökkenése

A progresszív adók növelik az adócsalás és törvényes jövedelem-leplező módszerek jövedelmezőségét. Az egykulcsos adó esetén ezzel szemben kevésbé éri meg ezeket a módszereket alkalmazni, így ez az adócsalás csökkentésenek is egy hatékony módszere. Ez az egyik oka annak is, hogy az egykulcsos rendszerben a felső adókulcsok csökkenése ellenére is a teljes adóbevétel növekedhet.

Morális problémák

Sokan – főleg a magasabb jövedelműek – úgy vélik, hogy a progresszív adózás erkölcsi alapjai nincsenek megfelelően alátámasztva. Számukra érthetetlennek tűnik, hogy az azonos munkával megszerzett nagyobb jövedelemnek miért kell nagyobb kulcsokkal adóznia. Gyakori érv még, hogy a leggazdagabbak biztosítják az állami adóbevételek jelentős részét (egyes feltételezések szerint a legfelső 5% az összes adóbevétel több mint 50%-át), ugyanakkor az adórendszer kialakításánál mégsem az ő érdekeik érvényesülnek; valamint hogy az általuk befizetett nagyobb összegnek nincs „ellentételezése”, mert nem részesülnek nagyobb arányban (vagy mivel többnyire magánkórházakat, magániskolákat stb. vesznek igénybe, még inkább kisebb arányban részesülnek) a közjavakból, mint a szegényebbek.

forrás: wikipedia