Mi a baja a baloldalnak a rezsicsökkentéssel szerintetek?

Szerintem olyan, amiben nem lehet választani, egyedül a víz van. Anélkül nem lehet élni, azt muszáj a szolgáltatótól venni.

Itt normális megoldás lett volna az újrapályáztatás, a versenyeztetés és a legalacsonyabb árat ajánlóval szerződéskötés.

A többi közszolgáltatást, mint például az áram, pedig vagy szintén újra lehet pályáztatni, vagy egyszerűen tessék kiköttetni. Évszázadokig eléltek nélküle, most is menne. Tudom, ez nem megoldás, de egyértelmű, hogy áram nélkül van élet, így ez még csak nem is rászorultságra alapozott piacszabályozás, hanem szimplán erőre.

A mostani rezsicsökkentés a lehető legkommunistább megoldás volt.

em kell állandóan védeni a multikat, ha rosszul megy a soruk

A multik adnak a féll országnak mellót ezel az montad hogy a fél ország munkavállóival nem kell tőrődni.

Ha nagyfogyasztókra terhelik drágáb lesz a kenyér stb.

És lehet szolgáltatót váltani áramnál van ijen tapasztalatom is.

Régen az állami vállalatok adtak az ország teljes lakosságának munkát. Még is tönkre vágtuk őket még is túl éltük. Hála a szdsz-mszp hatalomnak!

Gondolom ezzel egyet értettél, de a multik adóztatásával nem. Ráadásul szó sincs arról, hogy elmennének, de ez már számodra felfoghatatlan bűn.

Illetve beszélnek róla, de még mindig többet fizetünk mint a német fogyasztó, így még mindig bőven jön neki pénz! mondom tesco pár éve -8% gázár kedvezményt ígért, pedig biztos nem fogja minden háznál kiásni a saját vezetékét. Nyilván valakitől bérli azokat a vezetékeket és még így is megéri neki megjelenni a piacon.

Nem igazán értek egyet a piacgazdaság fentebb vázolt változatával, meg amit belőle következtettek.

1. A víz példa kizárólag nagyvárosban igaz. Vidéken sok helyen (ahol hagyják) nincs szükség semmiféle szolgáltatóra. A víz - ha tönkre nem teszik - a földben van, bárki (bizonyos feltételekkel) hozzájuthat. Ez persze Budapesten (sem) igaz.

2. Önmagában a rezsicsökkentés nem kommunista tevékenység, a kivitelezés módja viszont egyértelműen önkényuralmi cselekvés. Hogy miért, lásd alább.

3. A piac fentebbi válaszokban vázolt működése egy soha nem létezett ideális - elvi - állapot. A valóságban mindenki az érdekei mentén és képességei szerint cselekszik. Az árunak értéke van, ez közgazdasági fogalom. Hogy értékén adják-e, vagy sokkal többért, az hatalom kérdése. Ma, a(z informatikai) fejlődés ilyen fokán, egyes cégek olyan lehetőségekre tesznek szert, amivel azt csinálnak, amit akarnak. Ha az árut értéke tízszereséért adják, azt a vevő nem tudja megakadályozni, mert kevesebbért nem jut hozzá. Ezt kartellnek hívják, ami büntetendő, ha az állam képes rá. De nem képes. Például a világ legerősebb állama kénytelen behódolni a Google vagy Microsoft akaratának. Ez csak a felszín, ők ismertek, ezért tudunk róluk. Az Exxon, BP, Texaco és más monstre cégek ténykedését nem ismerjük, de ne legyen kétség, hozzájuk képest az előbbiek szűzleányok. Vagyis a piac működése nem a belső törvényszerűségei szerint, hanem a hatalmi érdekek szerint zajlik. Elvileg az állam szerepe éppen ennek szabályozása (például rezsicsökkentés szerű eszközzel, de nem ilyen átlátszó álcselekvéssel). Az állam létezésének egyetlen oka, hogy a sokkal kisebb egyéni képességekkel és hatalommal bíró személyek és a nagy cégek között az egyensúlyt fenntartsák, sajátos eszközeikkel (törvény) szabályozzák. Az állam a személyek megbízásából (szavazás) működik és egyetlen célja a hatalmi egyensúly fenntartása. Ha ezt nem teljesíti, nincs szükség rá, mert a többit úgy is a személyek végzik. Ha tehát egy cég a termékét (energia) értékének többszöröséért adja, az állam, mint nagyobb hatalom, rákényszeríti a céget az egyensúly visszaállítására, vagyis a rezsicsökkentésre. Ezzel bízták meg, amikor rábízták a hatalom gyakorlását. De azzal is megbízták, hogy a kényszerítés működjön, másrészt az egyensúly az egyes személyek között is meglegyen. Ezt nem cselekszi a mai állam. Az értékmegállapítás bonyolult dolog, az államnak fogalma sincs, hogyan végzik, de betekinteni se enged másokat. Vagyis lehetőséget ad a titkos visszacsinálásra, amit vagy észre sem vesz, vagy hallgat róla. Ennél is nagyobb baj, hogy a személyek közötti egyensúly egyenesen felborítja. A szegénynek rezsicsökkent havonta pár száz forintot, mert az ennyit használ. A luxusnak rezsicsökkent akár százezer forintot, mert az meg annyit használ. Tehát a szegénynek kicsit olcsóbb lett, a nagyon gazdagnak meg nagyon olcsóbb lett. Ez a baj az állam működésével. Sok mindent tesz az állam, éppen azokban a témákban, ahol szükség lenne erre a tevékenységre. De fordítva teszi, még nagyobb igazságtalanságot hoz létre, azaz megbízott feladatait ellentétes módon látja el. Hogy nem csinál semmit, az hazugság. Hogy nem ahhoz nyúl, amihez kell, az hazugság. Hogy amit tesz, az kis részben jó a szegényeknek, az kicsit igaz, de hogy sokkal jobb nagyon gazdagoknak, az viszont nagyon igaz. Hogy ténykedésének célja nem az egyensúly, hanem az egyensúlytalanság, az pedig kétségbe sem vonható.

Kedves 18. válaszoló!

Szerintem sok jó dolgot írtál, de a hatalomelméleteddel nem értek teljesen egyet!

Egy igazán szabad piacon a vállalkozások nem rendelkeznek hatalommal. Elég megnézni, hogyan ki tud szúrni akár nagy dohányipari cégekkel is egy ország kormánya egyetlen tollvonással. A hatalom mindig az államnál lesz, mert csak az állam hozhat jogszabályokat.

Tegyük fel, hogy én vagyok a "Baromi Nagy Nemzetközi Nagyvállalat" és az a gonosz célom, hogy Magyarországon 1 kg kenyeret 150 000 Forintért adjak az embereknek. Pénzzé teszik majd a lakást, hogy kenyeret vegyenek? Eladósodnak? Nem. Pár hét múlva megnyílik mellettem egy másik cég, akik 200 Ft-ért adják a kenyeret, én pedig csődbe megyek.

Kedvenc ágazatom a légi közlekedés. Mikor mondjuk nálunk a Malévnek még monopóliuma volt, megtehette-e, hogy egy repjegy 5 000 000 Ft legyen? Meg, mert nem lehetett ellenfele. Ma megtehetné-e? Nem. Mert jöttek az olcsóbbak, az ügyesebben működők, akik levitték az árakat.

Egyes piacokon, mint mondjuk a csokipiac, ez jól látszik. Ha nagyon drága lesz egy tábla csoki, max többé nem veszek csokit. Az ára lejjebb fog menni, mert nem veszi majd senki. A piac magától egyensúlyba kerül.

Közműveknél már neccesebb, mert mikor megnyitom a csapot nem választhatok szolgáltatót. Azonban ha én nem is, a közösség, amiben élek már megteheti, hogy pályáztat és úgy köt szerződést, hogy a szolgáltatótól elvárja, hogy adott áron adja a vizet x évig. Ha nem vagyok vele megelégedve, lecserélem. Ha az egész Földön egy szolgáltató sem tetszik, mert nekem csak olyan jó, aminek pöttyös egyenruhás szerelői vannak, akkor pedig alapíthatok egy új szolgáltatót pöttyös ruhásokkal, a többieket meg elküldhetem melegebb éghajlatra.

Így itt ha van hatalom, szerintem az az államé illetve a pénztárcájával szavazó fogyasztóé.

"A víz - ha tönkre nem teszik - a földben van, bárki (bizonyos feltételekkel) hozzájuthat."

Az igaz, a földben ott van a víz, meg a folyókban is. De azt meg kell tisztítani, a szennyvizet el kell vezetni, azt is megtisztítani, majd visszavezetni a háztartásokhoz... Nem a középkorban élünk, manapság alapvető szükségletnek tekinthető a csapból folyó víz. Ahhoz pedig igenis kell szolgáltató, falun is.

"A piac fentebbi válaszokban vázolt működése egy soha nem létezett ideális - elvi - állapot. A valóságban mindenki az érdekei mentén és képességei szerint cselekszik."

A piacon pont az az ideális állapot, amikor mindenki az érdekeit követi, azaz mindenki racionális. Ez persze, hogy nem létezik a valóságban, ettől lesz ideális (lat. idea: eszme, eszmény; ideális: eszményi). A fogyasztó bedől a reklámoknak, a vállalatok gyakran rosszul mérik fel a kockázatokat, az államnak pedig fontosabb a politikai racionalitás, mint a közgazdaságtani. Úgyhogy elérni ezt a tökéletes, eszményi állapotot természetesen soha nem fogjuk, de törekedni kell arra, hogy a lehető legközelebb kerüljünk hozzá.

"Az árunak értéke van, ez közgazdasági fogalom."

Az áru értéke szubjektív, kizárólag attól függ, hogy az adott helyzetben az adott fogyasztónak mennyit ér. Nekem például egy tál pacalpörkölt semmit nem ér, mert utálom. Más viszont adott helyzetben akár több ezer forintot is hajlandó lehet fizetni érte. Innentől kezdve minden áru értéke a piaci ár, kivéve azt, amit az állam hatósági árként megszab.

"Ezt kartellnek hívják, ami büntetendő, ha az állam képes rá."

Mit kezdjenek az államok a kartellel egy olyan világban, ahol államok csinálják a kartelleket? Olcsó hivatkozás lenne a tavalyi magyar dinnyekartell, úgyhogy nagyobbat licitálok: az OPEC-ről hallottál már? Az egy szép nagy olajkartell, de nem az Exxon, a BP és a Texaco között, hanem Irán, Szaúd-Arábia és a többi olajmágnás ország kormányai között.

"Az állam létezésének egyetlen oka, hogy a sokkal kisebb egyéni képességekkel és hatalommal bíró személyek és a nagy cégek között az egyensúlyt fenntartsák, sajátos eszközeikkel (törvény) szabályozzák."

Igen, egészen biztosan ezért alakultak ki az államok. Már a mezopotámiai városállamok is nyilván azért jöttek létre, hogy a jó király megakadályozza az agyagkartellt, ami megdrágította a téglát meg az ékíráshoz használt táblákat. Hát, nem. De most nem fogom itt is kifejteni, hogy miért vannak az államok, túl hosszú téma.