Magyarország energiafüggetlenségéhez hány atomerűre lenne szükség illetve mennyire kellene a paksi erőművel kibővíteni?

Úgy emlékszem, hogy jelenleg Paks adja az energiaellátás 40%-át, úgyhogy kettő, három ilyen bőven fedezné az egész országot a jövőre nézve is.

De majd kijavítanak, ha nem így van.

Én is így tudom ahogy az első írta.

Kérdés, hogy a jövőben milyen megoldást találnak, mert egy egy reaktor nem használható örökké. Tehát hiába fedezi most a 40%-ot kérdés, hogy meddig fog működni mind a négy reaktor.

A négy szovjet blokk együttes nettó teljesítménye 1829 MW.

[link]

Egy mai harmadik-negyedig generációs modern reaktor nagyjából ugyanekkora teljesítménnyel rendelkezik. Nagyjából, ha a paksi mellé vennék egyet, vagy mivel a paksi reaktorok közül hármat 4 év múlva nyugdíjazni kéne, így ha kettőt szereznénk már képesek lennék jelentős energiamennyiséget exportálni, mivel a két új reaktor meg a legmodernebb szovjet ami 2032-ig húzza, cca az országenergia igényeinek 90%-át biztosítaná. A maradékot meg jópénzért eladhatnánk.

Viszont a probléma, hogy ahogy korábban mondottam, a Paksi erőműnek a háromnegyedét a következő ciklusban szanálni kéne és bebukjuk az áramtermelésünk közel egyharmadát. Nyilván a III. Orbán-kormány ezt a krízist nem vállalja be, akkor minimum 2018-ig kitolja. Aztán, ha azt is sikerült megnyernie, akkor kénytelen lesz a nagyobb energiaimportról gondoskodni, ami hatalmas költségnövekedést jelent, leveri a fogyasztókon és a rezsicsökkentés kormánya kamatostul visszaszedi a korábbi csökkentést, vagy lenyeli a költségeket mai nem túl valószínű. Illetve ha kiesik a nyeregből akkor baszogatni fogja a kormánypártot ezerrel, hogy miért nem vállalta be az üzemzavar és a katasztrófa lehetőségét, hogy tovább üzemelteti a reaktorokat.

Utána választhat a kormány, hogy vagy felvesz egy IMF hitelt, vagy nemzetköz adományokért kuncsorog, vagy elígéri a következő évszázadig az új blokkok exportálandó részét és egy nyugati befektető csoport úgy alapköltségen 3000 milliárdért megpróbálja megépíteni.

Csak azt is kell tudni ,hogy az atomerőmű építés nem egyszerű munka az alapbüdzsénél garantáltan többe kerül a hibák és csúszások miatt. A két blokkra Magyarországon a jelenlegi korrupciós szint mellett megkockáztatom hogy akár a 10.000 milliárdot is rákölthetünk.

Viszont jó esetben 2030 környékén meglesz az atomerőművünk csak az áram nem lesz 2100-ig olcsóbb. Vagy megy a haszon egy IMF hitel törlesztésére mondjuk akkor csak egy két évtizedig. De az a nyugati világ ellen harcoló kormánynak elég komoly ideológiai megbicskalás lenne.

De a legrosszabb, hogy a magyar kormányokból kinézem simán a népszerűségvesztés illetve az anyagi akadályok miatt egyszerűen tovább üzemeltetik a kiöregedett blokkokat, hátha megússzuk.

A reaktorépíttetésről egy kis infó:

[link]

Elég az az egy atomerőmű bőven.Nem kéne ide még egy.Egyébként 40% ot termel össz átlagban az országnak a Paksi atomerőmű négy blokkja.

Ráadásul arra viszont senki sem gondol,hogy a sugárzó anyagokat hány száz évig kell hűteni és tárolni olyan helyeken,hogy emberre és természetre ne legyen veszélyes.

Egyébként egy 2013as adat szerint még maximum 20 évig üzemelhet az atomerőművünk.És utána mi lesz majd?A sok sugárzó anyag el szállítása,tárolása meg a lebontás is rendkívül költséges lesz.

Érdemes tudni, hogy abban az esetben, ha nem biztonságos az erőmű, egyetlen hiba is óriási katasztrófát idézhet elő mind a természetben, mind az emberek között. További hátránya, hogy a termelés közben létrejött radioaktív hulladék biztonságos elhelyezése, tárolása, ártalmatlanítása növeli az atomenergia költségeit, és komoly kihívások elé állítja a szakembereket. A radiokatív hulladék kezelésének egyik megoldása, hogy ha kevés hulladék van, azt megpróbálják elégetni, de természetesen ez nem mindig használható eljárás, ezért különböző tárolóhelyeket alakítottak ki a radioaktív hulladék elhelyezésére.

Napjainkban egyre több az energiaellátási zavar is, mely az atomerőművek hosszabb időtartamának köszönhető (ezeket folyamatosan hosszabbítják meg - természetesen figyelembe véve, hogy megfelelnek-e a biztonsági kritériumoknak). Továbbá a tartalékkapacitások csökkenése is egyre nagyobb problémát jelenthet.

A politika az Európai Uniós országok között különbözik, így a 27 EU tagország közül 15 országban van és 12 országban nincs működő atomerőmű. Nincs atomerőmű például Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, és Portugáliában sincs.

Ismerjük, hogy milyen vélemény alakult ki Németországban, Olasz­országban az atomenergia haszno­sí­­tásával kapcsolatban, illetve ar­ról is érkezett hír, hogy Franciaország­ban is gondolkodnak egy atom­erőmű­mentes jövőképen.Egyes gazdagabb helyeken úgy néz ki talán elérkezett az atom­erőmű-korszak vége.

"Egyes gazdagabb helyeken úgy néz ki talán elérkezett az atom­erőmű-korszak vége."

Fölösleges ilyen álreményekkel áltatni magad. Jelenleg nincs olyan módszer, ami kiválthatná az atomenergiát. Ráadásul Európa országaiban elég nehezen lehetne mondjuk a szélenergiára átállni (kevés a hely, kis országok). Ezek a megoldások ráadásul nem megtérülőek, az ipari éhségével szemben jelentéktelenek. Franciaország esetében, ami leginkább van az atomenergiára utalva, még elég hosszú időnek kell eltelni, hogy beköszöntsön az atom utáni korszak.

Utolsó válaszoló.Egyébként én nem vagyok atomerőmű ellenes.

Személy szerint én úgy vagyok ezzel,hogy szükség van rá,de kis hazánkba bőven elég belőle egy.

Másik dolog,léteznek korszerű hőerőművek is meg vízerőművek.

Magyarországon a Bős–nagymarosi vízlépcső lett volna a legnagyobb ilyen jellegű építmény, bár környezet- és ivóvízvédelmi okokból nem az eredeti tervek szerint épült meg.

A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőműre alakítottak át, amelyek csak elektromos energiát termeltek (a Gyöngyös-patakon, a Pinkán, a Kis-Rábán, a Répcén, a Lajtán és a Séden). Hazai vízerőművek: a Kiskörei Vízerőmű, a Tiszai Vízerőmű (Tiszalök), az Ikervári Vízerőmű (1896), a Kenyeri Vízerőmű [2] (2008), a Körmendi Vízerőmű (1930), a Csörötneki Vízerőmű (1909), a Kesznyéteni Vízerőmű (1943), a Felsődobszai Vízerőmű (1906), a Gibárti Vízerőmű (1903), az Alsószölnöki Vízerőmű, a Pornóapáti Vízerőmű (1920)[1] és a Kvassay Vízerőmű.

A Tiszalöki Vízerőmű építési terve 1863-ban fogalmazódott meg. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el. A vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe. A Kiskörei Vízerőmű építése 1967-ben kezdődött, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el. A Békésszentandrási Vízerőmű építése 2011. óta zajlik.

Bár a nagy vízerőművek dolgozzák fel a legtöbb vízienergiát, a kis vízerőművek (5 MW teljesítményig) jelentősége is nagy, ezek különösen népszerűek Kínában, ahol a világ kis vízerőmű kapacitásának több mint 50%-a üzemel.

[link]

Paks bővítése szerencsére már tervben van.

Jelenleg az ország energiatermelésének 40%-át adja Paks, gond nélkül el lehet (kell) menni hatvan-hetven százalékig.

80 fölé nem érdemes menni, azt a franciák sem lépték meg, 81-82%-a a francia energiatermelésnek atom.

A gond ott van, hogy az atomerőműveket elég nehéz szabályozni, a teljesítményüket emelni/csökkenteni, ezért alaperőműnek és nem csúcserőműnek jók.

Az lett volna a legjobb, ha Bős-Nagymaros megépül, a szlovákok igen jól jártak vele, mi meg szívunk. Bős-Nagymaros+Tiszalök+Paks+a szélfarmok és lehet csukogatni pár hőerőművet.

Új atomerőmű nyitása szóba került ugyan, a Tisza mellett, de körökkel drágább lenne új atomerőművet felhúzni, mint a meglévőt bővíteni.

Csúcserőműnek vagy a hőerőművek a jók (az lehet biomassza), vagy tárolni kell a megújoló energiát, erre a magaslatra épített tározó tavak kiválóak lennének.

A napenergia Magyarországon és az egész régióban sem versenyképes (a csehek építettek, most a kötelező átvétel miatt 180 forintért veszik kWh-ját).

A geotermikus energiánkról terjed az a legenda, hogy jól állunk belőle, de a hőmérséklete és a nyomása túl alacsony, a magas ásványianyag tartalma pedig vagy károsítja a turbinákat, vagy hőcserélős megoldást lehet hazsnálni, ami megdrágítja a dolgot. Pont azok, amik miatt ideális fürdővíz, amiatt nem felel meg olyan energiatermelésre, mint Izlandon vagy Kamcsatkán.

A legfontosabb a hőerőműveket kiütni, mert ők a legnagyobb légszennyezők, nem mellesleg még több sugárzó anyagot is a levegőbe juttatnak, mint egy atomerőmű, a normál működése során.

Az atomerőmű veszélyes? Hmmm, mutass még egy technológiát, ami cirka hatvan év alatt négy komoly (Windscale, Three Mile Island, Csernobil, Fukusima) , ebből két súlyos (Csernobil, Fukusima) balesetet hozott össze, háromszor emberi, egyszer pedig tervezési (Fukusima) hibával.

A szemetet nem kell túl mélyre ásni, tóriumos erőművel már lehet belőle energiát nyerni, csak még nem gazdaságos, a végén pedig nem marad semmilyen szennyezés.

Németországot hagyjuk, az hippiállam, csukogatják be szorgalmasan az atomerőműveket, az áram ára az egekben jár, több, mint bárhol Európában, emiatt folyamatosan gyújtják be az olaj/gáztüzeléső erőműveiket, mert nincs elég megújuló kapacitás, amivel lehetne pótolni, plusz veszik a franciáktól az áramot, ami egész Európában a legolcsóbb. Vajh' miért?

Baromi jó biznisz volt, kedves német Greenpeace, az atomot külföldi atomra cserélni :-D

Érdemes megfigyelni azt is, hogy a kezdeti hisztéria elültével a japánok is újraindítják az atomerőműveiket, mert az ország energiaválságba süllyedt, pedig az volt az ígéret, hogy pikk-pakk lekapcsolják az atomot, hát mégsem, a miniszterelnökük nemrég jelentette be, hogy halasztják a dolgot.

Azt is érdemes megfigyelni, hogy a Fukusima-hiszti Greenpeace-delegált bölcsészdiplomás (jobb esetben) "szakértői", csak az ilyen Németország, Olaszország kaliberű ingatag hippitársadalmakat tudta megetetni. A nagy atomhatalmakat, mint Kanada, USA, Ausztrália, Franciaország, Oroszország, Kína meg sem legyintette a dolog.

Bárki bármit mondd, a tények makacs dolgok, Magyarországon egyetlen erőmű van, ami a bevételéből folyamatosan tesz félre a saját leszerelési alapjába úgy, hogy közben a legolcsóbban villanyozza fel az ország negyven százalékát, ez pedig Paks.