Miért nem szeretik az emberek a multi cégeket. Mi a problémák velük?

4)

Társadalmi intézményeink legalapvetőbb vonása az önfenntartás szükségessége. Legelső célja fenntartani magát az intézményt. Legyen szó cégről, vallásról, vagy kormányról. Pl. a legutolsó dolog, ami t egy olajtársaság akarhat. Egy olyan technológiai energia elterjedése, amit nem irányít. Mert az csökkenti a társadalomban betöltött értékét. Hasonlóan a hidegháború, és a szovjetúnó összeomlása. Valójában az usa globális hegenómiájának megőrzését szolgálta. Ugyan így a vallások is elérik, hogy az emberek bűnösnek érzik magukat természetes hajlamiakért. Míg mindegyikük az egyetlen megbocsátó ként és üdvözítőként hirdetik magukat. Az intézmények önfenntartó rendszerében a pénzügyi rendszer húzódik meg. Hiszen a monetáris rendszerben a pénz a hatalom és a túlélés eszköze. Éppen ebből kifolyólag, ha egy szegény ember rá van szorulva, hogy lopjon a túléléséért. Az is egy természetes hajlamból fakad, hogy bármit megtegyenek azért, hogy az intézmény profitábilis maradjon. Ez különösen nehézzé teszi a változást egy profitorientált rendszerben. Mert nem csak nagy tömegek túlélést kockáztatja. Hanem a hatalom és a gazdaság köré épített el anyagiasodott életvitelünket is. A bénító szükség, hogy egy intézményt megőrizzenek. Függetlenül annak fontosságától és szükségétől. Az mindig a pénzre és a profitra vezethető vissza.

Ha egy ember a termékek eladásából él, akkor harcolni fog azért a többi intézménnyel és vállalattal, hogy az ő termékét vásárolják. Pl. Ha bejönnél az üzletembe és én azt mondanám, hogy a lámpám elég jó, de a szomszédban lévő jobb. Akkor nem sokáig lenne üzletem. A pénzügyi rendszerben az ember nem lehet korrekt és etikus lennék, nem működne. Tehát azt mondani, hogy az ipar törődik az emberekkel, az egyszerűen nem igaz. Egyszerűen a tisztességet nem engedhetik meg maguknak. A rendszernek nem célja, hogy az embereket szolgálja. Ha törődnének az emberekkel, akkor nem készítenék ki pl. a gyári munkásokat. Az ipar nem törődik az emberekkel, csak azért foglalkoztatnak. Mert nem tudnak mindent gépesíteni. A tisztességet és etikát ne is említsük, ezekkel egyszerűen nem maradhatunk fenn az üzleti életben. Fontos kihangsúlyozni, hogy függetlenül a társadalmi rendszertől. Legyen az fasizmus, szocializmus, kapitalizmus, agy kommunizmus. A működtető mechanizmus mindegyikben a pénz, a munka és a verseny. A kommunista kína nem kevésbé kapitalista, mint az usa. Az egyetlen különbség annak a fokán látszik. Hogy az állam mennyire avatkozik be a vállalatokba. A valóság az, hogy a világon a monetarizmus az ami a világon az összes érdeket irányítja. A monetarizmus legagresszívabb formája a szabadpiaci kapitalizmus.

Az alapvető perspektíva. Hogy az önérdek és a verseny társadalmi jóléthez vezet. Mert a verseny kitartásra ösztönöz.

Azt azonban nem elemezték. Hogy a verseny piaci gazdaság mindig korrupcióhoz vezet. Elősegíti a már gazdagok erősödését. A társadalmi rétegződést. A munkásosztály kizsákmányolását. És végül egy rejtett kormányzati diktatúra kialakulását, amit a gazdag elit irányít.

A korrupciót gyakran definiálják szellemi elferdülésként. Ha egy vállalat mérget önt az óceánba, hogy spóroljon. Azt a legtöbb ember korrupt viselkedésnek tekinti.

Egy finomabb témánál. Amikor a tesco üzletet nyit egy kisvárosban. És a kis üzleteket tönkre teszi. Mert azok egyszerűen nem tudnak vele versenyezni. Akkor már ez nem tűnik annyira egyértelműnek. Végül is mi rosszat tesz valójában a tesco? Miért kéne törődnie a kis üzletekkel, amik csődbe mennek?

Egy még ennél is finomabb példa. Amikor valakit azért rúgnak ki. Mert a vállalat új gépeket vesz, és annak olcsóbb a munkaideje. Az emberek hajlamosak ezekre úgy tekinteni, hát ez van. És nem veszik észre ezeknek a lépéseknek a burkolt korrupcióját egy ilyen lépésnek. Mert a tény az. Mind1, hogy mérget engedünk a természetbe, monopóliumot építünk ki vagy leépítés van. A motiváció mindig ugyan az. A profit. És mért? Mert a profitot maximalizálni kell a társadalmi és környezeti károktól függetlenül.

"Ami pénzt egy év alatt haza hoznak a külföldön dolgozók azt a multi egy nap alatt viszi ki ."

És? Nem arról volt szó, hogy a büdösmulti sok pénzt visz ki, hanem arról, hogy a büdösmulti kiviszi a pénzt. Mennyiségekről nem beszéltünk, azoktól eltekintve pedig az elv ugyanaz.

"Míg a magyar ízletes addig a spanyolnak legfeljebb csak víz íze van."

Szerinted. De gustibus non est disputandum, ugyebár. Szerintem annyival nem rosszabb, amennyivel olcsóbb (lehet, hogy az én ízlelőbimbóim nem működnek megfelelően, és nagy ízkülönbségeket is kicsinek érzek?), ezért, ha te magyar paradicsomot akarsz venni, lelked rajta, én ebben nem akarlak megakadályozni téged (te viszont, szavaidból úgy érzem, igenis meg akarod akadályozni, hogy én spanyol paradicsomot egyek). Én beérem a spanyollal is.

"Ha nem jó a magyar görögdinnye akkor a multikban miért árulják 110ft-ért ?"

Ki mondta, hogy nem jó? Nem azt mondtam, hogy nem ízlik a magyar dinnye, hanem azt, hogy veszteséges a termelése. Egy multinacionális összeszerelő üzem, ha már nem éri meg neki itt termelni, akkor fogja magát, és abbahagyja a termelést. A dinnyetermelők meg kartellért rinyálnak a minisztériumban, mert őket a kormánynak úgymond "meg kell védenie". Hát nem, nem kell, védd meg magad, vagy termelj valami mást, amit drágábban el lehet adni.

"Persze nem láttok bele, hogy működik, csak mindenki sipákolni tud."

Így van, nem látok bele. De ki mondta, hogy muszáj a mezőgazdaságban tevékenykedni? Még ha évszázadokra visszamenőleg paraszti családból származol is: hagyomány ide vagy oda, az idők változnak. Ha az ősember a mamutok kipusztulása után is ragaszkodott volna a mamutvadászathoz, mint hagyományos megélhetési formához, akkor az emberiség az őskor vége felé kihalt volna.

De ha te mindenképpen a mezőgazdaságban akarsz befektetni, és még nyereséget is akarsz, akkor csináld úgy, hogy nyereséges legyen. Tégy meg minden tőled telhetőt ennek érdekében: pályázz EU-s pénzekre, gépesíts, amit csak lehet, bérelj több ezer hektáros földet a mérethatékonyságra törekedve, ne multinak add el a termékedet, hanem magad vidd ki a piacra, vagy akármi. Egy a fontos: ne rinyálj, hogy téged tönkretesznek, brühühü, segítsen az állambácsi.

Ui.: Kérlek, ne értsd úgy az egyes szám második személyű fogalmazást, hogy személyesen rólad beszélek.

"Például megveszik a dinnyét a hazai termelőktől 20 forintért kilóját és ők eladják 110ft-ért kilóját ."

A termelő maga sem 20 Ft-ért adná a dinnye kilóját a piacon...

Hogy mi tenne jót a magyar gazdaságnak? Leginkább valamiféle kiszámíthatóság. Ha olyan kormányunk lenne, amely fel bírja fogni, hogy az nem a legjobb üzenet a befektetni szándékozóknak (legyen szó akár hazai, akár külföldi befektetőkről), ha ma gondol egyet valaki a kormánypártból, hogy be kéne tiltani a játékgépeket, holnap törvényt hoznak róla, holnapután kihirdetik, és a következő héten már ellenőrzik, van-e még valahol játékgép. Mert ebből mit lát a befektető? Azt, hogy a kormány megteheti, hogy egyik napról a másikra egész iparágakat ledózerol. Most a kocsmai nyerőgépek szúrják a szemét, legközelebb akármi lehet, ide nem érdemes jönni befektetni.

Aztán például az állami kiadások hatékonyabbá tétele, illetve több területen explicit, nagy arányú csökkentése, és persze ezzel párhuzamosan nagyjából az így megspórolt összeggel megegyező mértékű adócsökkentés - kezdve rögtön mondjuk a szinte hasraütésre kivetett különadókkal vagy a világbajnok áfával.

Ja, és ha már a multikról szól a kérdés: a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" alapú "fosszuk ki, aki gazdag, és osszuk szét" rövidlátó kommunisztikus gondolkodás végleges elfelejtése. De hajh...

Nem ismerem különösebben az izlandi helyzetet, három-négy évvel ezelőttről halványan még rémlő félinformációkból meg nem akarok ítélkezni.

Az önállósodás jó gondolat. Hosszú távon. Rövid távon azonban nincs miből önállósodnunk. Ha elmennek innen a multik, rövid időn belül az egész Balkán lehagy minket, mert saját erőforrásokból nem tudnánk fenntartani a gazdaságunkat ilyen színvonalon sem. Tetszik vagy nem, az országnak szüksége van a külföldi tőkére, és ez rövid távon nem is fog megváltozni.

Ahhoz, hogy ne maradjunk örökké az összeszerelő üzemek országa, az kell, hogy értékesebb legyen a munkaerőnk annál, hogy csak erre legyünk alkalmasak. Ehhez pedig oktatás kell, és főként tanulás! Azaz ne az államtól vagy az EU-tól várjuk, hogy legyen jó oktatás, mert jó színvonalú oktatásra most is van lehetőség, csak keresni kell. Meg megfizetni.