Megújuló energiák vs. Atomenergia? Magyarországnak milyen energiapolitikára lenne szüksége?

Az atomenergia mindenképpen szükséges.

Viszont lehetne olyan "zöld" önellátó településeket létrehozni , mint amilyenek Németországban , Ausztriában vannak.Én támogatnám

Viszont az iparhoz , termeléshez sok energia kell ezért atomra is szükség van.

Mindkettőre szükség van, a kettő nem zárja ki egymást.

De Magyarország egy tőkeszegény ország, az atomenergia drága, a megújulók nagyon drágák, valószínű majd a piac fogja eldönteni mi legyen. A külföldi energiamultik csak földgáz erőműbe hajlandók beruházni egyelőre.

A Fidesz elkötelezett az atomerőmű bővítése mellett, de ez is politikailag kockázatos és nem tudni miből lesz rá pénz.

Én a hazai lignitet sem zárnám ki, ebből még legalább 100 évre elegendő készlet van, a pénz itthon maradna, nem a Gazpromhoz vagy a nyugati multikhoz áramolna.

Atomenergiára tulajdonképpen annyira nincs szükség, mint amennyire híresztelik. Az atomenergia nem is megújuló. Ráadásul nagyon szennyező és gazdaságtalan, amikor egy úrán rudat termelésbe kindítanak, mire elégeti 10%-át addigra a fennmaradó 90%-a szennyeződik a 10%-ból kiáramló radioaktív szennyeződessel, így az már nem használható energiatermelésre. A periódusos rendszer összes elemével szennyeződik a fűtőszál. Csak a meglévő profit srtuktúra megtartására találták ki őket. Akár csak a biomasszát és egyéb társait. Nem csak Magyarországon, hanem az egész világon nem lenne rá szükség annyira.

Az országban a napenergia is nagy szerepet tölthetne be. Fotovillamos cellák, és passzív szolár rendszerekben egyaránt. A napból érkező energia olyan nagy mennyiségő. Hogy déli tizenkettőtől délután egyik annyi energia érkezik, ami több a világ éves energiaellátásánál. Ami mai számítások alapján 0,5 ZJ. Ha ennek az energiának 0,00001 részét hasznosítanánk, akkor soha többet nem kellene használni fosszilis energi forrásokat. Ez világviszonylatban, nem lokálisan, országokra lebontva. A probléma nem az, hogy van-e enyegia, hanem hogy azt ki tudjuk-e nyerni. Ma már nagyon sok megoldás létezik, amivel ezt el tudnánk érni, szennyezés és mérgezés nélkül. Tisztán. Ha nem lennének rákényszerítve, hogy versenyezzenek a piaci részesedésért, a meglévő energia struktúrákkal. Csak ez egyes profitorientált rétegeknek nem érdeke. Erre a legjobb példa az USA. Amikor a 80-as években nagymértékben emelkedett a kőolaj ára, akkor nagyon sok projekt érkezett be az eneria ügy hivatalba naperőművek terveivel. Viszont ezeknek nem örültek egyes kőolaj szármatékokat termelő és értékesítő vállaltok. Ezért ez a project az USA szénhidrogéneken alapuló agresszív energiapolitikája miatt természetesen nem valósult meg. Ráadásul a kereskedlmi csatornáékban nem engedik felszólalni a hozzáértő embereket.

Valamint szélenergia. A Kisalföldön nagyon nagy potenciál van ebben az energiaforrásban is. Természeten. Már manapság is találhatóak szélturbinák ezen területen. A szélenergiáról azt híresztelik, hogy gyenge, és lokális jellegi miatt nem praktikus, azonban ez nem igaz. Az usa energia ügyi hivatala elismerte, ha az 50 államból 4-ben teljesen kihasználnák a szélenergiát. Akkor el tudnák lűtni árammal az egész usa területét. Természetesen ez Magyarországra nem teljesen igaz. Viszont ha a kis alföldön kihasználnák teljesen a szélenergiát. Akkor a z a térség energetikai szempontól lehetne önellátó.

Valamint még a vízenergia. A Dunán és a Tiszán Mélyépítési mőtárgyakat, duzzasztóműveket, vízlépcsőlek víz turbinákat kellene létesíteni. A Magyarországi vízenergiában 1000MV potenciál van, amit ki lehetne aknázni a Dunából és a Tiszából. Ez egy fél Paksi erőmű. Vízenergiának csak 5%-a van ma Magyarországon kiaknázva a Kiskörei és a Tiszalöki vízerőművekkel. Szoktak ezek ellen azzal érvelni, hogy ökológiai katasztrófa történne. Ez természetesen nem igaz. Gondoljunk csak a Tisza-tóra, és a Kiskörei vízerőműre. Ezen rendszer létrehozásának következményeként, Európa egyik legnagyobb madárparadicsoma alakultak ki a Tisza-tó és könyékén Tiszafüreden, Poroszlón, valamint turisztikai szempontokból is előnyös volt Abádszalók részére. Valamint ott van még a Brazil Itaipu gát. Ami szintén ellenpélda ezen félelmekre. Szoktak még azzal is érvelni, hogy alacsony a potenciál benne, mert síkvidéki folyó. A Dunán Németországban és Ausztriában szintén alacsony esésmagasság van a zsilipeknél, mégis nyereségesen termelnek vele áramot valamint közel 40 vízerőművet létesítettek rajta. Valmint hogy lassú a megtérülési idő, ez természetesen nem teljesen igaz, mivel az atomerőművek lényegesen drágábbak. Mint egy egy duzzasztómű, vagy vízturbina telep kiépítése. Ezek a duzasztógátak arra is szolgálnak, hogy a víszintet megfelelő értékek között lehet tatrani. Ami árvízvédelni és mezőgazdasági szempontól sem utolsó. Ráadásul a hasadóanyagok rendkivül veszélyesek pazarló, nem megújjúló. Valamint fontos, hogy hazai energiaforrásról van szó. Magyarország viszont nyeranyagokban szegény. Uránbányáink kimerültek, vagy nem gazdaságos a kitermelés, vagyis ebből a forrásból is importfüggőek vagyunk.

Magyarországon, vagyis az egész Kárpát medencében a geotermikus energiában lenne nagy lehetőség. Ez az az energiaforrás, ami felülmúlja az összeset, ez pedig a geotermikus energia. Ez a kárpátmedence szmpontjából nagyon fontos energiaforrás. Azért mert Európában a kárpátmedencében a második legvékomnyabb a földkéreg vastagsága. Ez annak is köszönhető, hogy több mint 30 millió évig a kárpátmence beltenge volt. A geotermikus enegia a földhő kiaknázásán alapuló energia. Ami egyszerűen víz felhasználásával elérhető nagy mennyiségű tiszta energiát jelent. A Massachusettsi Nemezti Tudományok intézet kutatásai alapján. A bolygón a geotermikus enegia 13000ZJ energiát tudna biztosítani a világnak, amiből 2000ZJ könnyen kinyerhető (Európában Izlandon és Magyarországon a fent említett földtörténeti és környezeti tényezők miatt). A bolygó összes országának energiafelhasználása mehgközelítőleg 0,5ZJ/év. Ez azt jelenti, hogy évente 4000 évre elegendő tiszta energia nyerhető ki, csupán ebből az egy energiaforrásból. Mivel tudjuk, hogy a főldhő energia mindig megújjúl, és ha a kinyert vizet visszasajtoljuk. Akkor tulajdonképpen ez az energia korlátlan. Örökre lesz.

A fentiek A MI Országunkra igazak. Valmint ott van még a kevesek áltzal ismert hullám és ár-apály energia. Ezek együttesen. Ezeknek a működését most nem részletezem, ezek Magyarországot nem érintik. De annyit hozzá tennék, hogy csupán a hullámenergia 0,25ZJ potenciálall bír, ami a világ energiafelhasználásnak a fele.

A legfontosabb felismerés, hogy megvannak az alternaítvák, szennyezés, és mérgezés nélkül. Sőt, valójában pénzbe sem kerül. Gzadasági szempontol is megéri, mert ha egyszer megtérül, akkor az onnan ingyen termel energiát. Míg a többi foszilis energiából importfüggőek vagyunk és egyszer elfogy.

Geotherm és vízenergia.

Ebben a kettőben van a legnagyobb társult szinergikus és komparatív előnyünk.

Nyilván ezen a területen van a legnagyobb versenyképességünk és a legmagasabb kiaknázható hozzáadott értékünk.

A megújuló energiaforrások kinyerésének hozzávalóit nem épp környezetbarát módon állítják elő, ez róka fogta csuka helyzet. A tárolás sincs tisztességesen megoldva, az időjárásra rábízni magunkat meg nem célszerű. Arról nem is beszélve milyen hatása lenne a Föld ökoszisztémájára, ha telepakolnánk napkollektorokkal, szélkerekekkel és árapályerőművekkel.

A tudomány jelenlegi állása szerint nem túl biztató az árapályerőművek élővilágra gyakorolt hatása illetve, hogy a tömegesen épülő szélerőművek a nagy légáramlatokat is befolyásolhatják, a napkollektorok meg egy kicsit módosítják a Föld átlagos albedóját. De vágjunk bele pénz meg bármi nélkül.

54%-os:

Te a boltban is szinergikus illetve komparatív előnyökkel rendelkező kenyeret kérsz?

Amúgy a vízenergia alacsony kihasználhatósága miatt jelentéktelen részét szolgáltatja az energia. Magyarország nem rendelkezik kiemelkedő nagyságú geotermikus energiával csupán a gócpontok közvetlen közelében lévő lakossági fűtést tudná kielégíteni. Meghát profitálunk a hévizekből is.

Erre nem lehet alapozni egy nemzetgazdaságot.

Ja és a Paksi már igencsak elavult négy blokk adja az ország energiatermelésének négytizedet, bővíteni kéne és/vagy teljesen lecserélni a szovjet reaktorokat.

Ha már valami nagy volumenű energiabizniszbe kezdünk akkor a paksi atomerőmű bővítése lenne a legcélszerűbb.

Nagy a lelkesedés a megújulók iránt, de lássuk be ezen a téren nem mi fogjuk megváltani a világot.

A gazdag Németországban a hatalmas ráfordítások ellenére is még csak 15% a megújuló energiaforrások aránya (a vízerőművek nélkül) a villamos energia termelésben.

Ennek ellenére ez is nagy mértékben megdrágította a számlákat és amint az emberek kézhez kapták a villanyszámlákat rögtön alábbhagyott a lelkesedés. A naperőművekben megtermelt áram 100-120Ft, a szélerőművekben 30-40Ft, biomassza bázison 30-40Ft egy kWh energia megtermelése. Ez szénerőművekben, atomerőművekben 12-25Ft, földgáz bázison 30Ft körül van.

És a megújuló energia nem tárolható (max. fél napra), tehát ugyan úgy ki kell mellé építeni a fosszilis erőműveket is tartaléknak.

A geotermikus energia pedig inkább csak fűtésre használható.

Németország azért támogatta a megújuló energiaforrásokat, mert azt remélte ettől fejlődni fog a megújuló ipara és hosszú távon megtérül. Ez egy darabig így volt, de mára sorozatban mennek csődbe a német szélturbina és napelemgyártók, mert nem bírják a versenyt az ázsiai konkurenciával. Nekünk nem lenne semmi hasznunk rajta, ha a németekhez hasonló megújuló invázióba kezdenénk.

A megújulókban nincs olyan nagy potenciál. Ha építenénk két vízerőművet a Dunára és még egyet a tiszára, az is csak az országos villamos energia igény 5 százalékát fedezné.

És ha a 2000MW-os paksi atomerőmű (2000 milliárd Ft), 2000 MW naperőművet (1000 milliárd Ft) építenénk, utóbbi is csak az igények 4-5 százalékát fedezné, 2000 MW szélerőmű (500 milliárd Ft) kb. 8 százalékot.

Ez összesen 17% és a villamos energia rendszer nagysága miatt ennél többet elméletileg sem lehet, csak ha sikerülne megvalósítani a gazdaságos tárolást.

"Te a boltban is szinergikus illetve komparatív előnyökkel rendelkező kenyeret kérsz?

Nem, a kenyér nem lesz már komparatív mert az végtermék.

De minden másban csak azt érdemes támogatni amiből halmozottan van hasznunk. Persze ezt tudom hogy nehéz megérteni. De ez van. Nem lehetünk a vas és acél országa, így azt kell hasznosítani ami van, mégpedig úgy hogy minél szélesebb körben legyen hatással a gazdaságunkra.

Pld a németeknél teljesen bukó a papíripar, de ha minden kapcsolt tevékenységet számbaveszünk és azoknak a munkaerőre a szocpolitikára a fogyasztásra az Eu s támogatásokra kihegyezett hatásait, akkor azt a kis bukót 10× behozza nekik. Persze ezt meg kell érteni.

"Amúgy a vízenergia alacsony kihasználhatósága miatt jelentéktelen részét szolgáltatja az energia.

Csupán csak míg megépül egy vizierőmű addig is hatalmas hatása van a gazdaságra hiszen alig kell hozzá import.

A termelése meg a létező legköltséghatékonyabb a villamos áram termelés esetén. Arról nem is beszélve hogy a megvalósulása egy sokkal intenzívebb és meghatározóan magasabb hozzáadott értéket jelentő kultúrnövény termesztés tesz lehetővé a munkaerő szempontjából és a feldolgozottság szempontjából alig kihasználható szántóföldi monokultúrával szembe.

"Magyarország nem rendelkezik kiemelkedő nagyságú geotermikus energiával csupán a gócpontok közvetlen közelében lévő lakossági fűtést tudná kielégíteni. Meghát profitálunk a hévizekből is.

Ehez nem is tudom hogy mit szóljak!

"Magyarország geotermikus világhatalom

A legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike a geotermikus energia. A Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik Magyarország. Hévízkészletünk legkevesebb 500 milliárd köbméterre tehető, amiből mintegy 50 milliárd köbméter ki is termelhető. A geotermikus energia fűtési célú beruházása, jó adottságok esetében 5 év alatt is megtérülhet."

[link]

Pontosan az olyanok mint te, akik semmit nem tudnak, nem értik meg a Jobbik programjának nagyszerűségét.

Hogy egy befektetéssel hogy is lehet a legtöbb klasztert magántőkét vonzani. Hogy ha két tevékenységet párhuzamosan indítasz úgy hogy szerte ágazó gazdasági szinergiákat indukálsz, akkor a kettő kapcsolatából sokkal több kihozható mint külön külön.

Nem várom hogy megértsd!