Miért hiszik sokan, hogy az oktatásban a roma/ nem szorgalmas diákok szegregációja megoldás lehet a hatékonyság növelésére? Mi változik, ha szegregált az iskola?

azért a csúfolás és a társadalmi kirekesztés kicsit más

egy kövér kisgyerek lefogyhat, de ha valakit azért csúfolnak, mert cigány az mit csinál?

2004 óta, újult erővel integrálják a romákat.

Eredmény: Milliárdokban mérhető nagy semmi!! Roma vezetők-politikusok meggazdagodtak a pályázati pénzekből.

Már nincsenek kisegítő iskolák. Pontosabban vannak (megyénként max. 1), de oda csak a tényleg durván fogyatékosokat teszik.

Na és mi van a rengeteg sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott, pszichiátriai kezelés alatt álló, bűnöző életmódot folytató kisdiákkal? Ők ott vannak a normál általános iskolákban. Jó ez így?

Ha csak egy-kettő van egy 25 fős osztályban, az még rendben van valahogyan kezelhető. Bár folyamatosan zavaró tényező és veszélyhezetet teremt, a tanárnak rengeteg plussz energiáját köti le...

De mi van, ha már 4-5--6-7 jön össze az osztályban belőlük?

Elmondom: ott vége a minőségi oktatásnak. Ott már nincs más, csak fegyelmezés és harc és fásultság és lesza.rom tabletta...

16-os

Hidd el nagyon nagy százalékban az ilyen gyerekek szüleinél már otthon is óriási a gond. Sőt valószínűleg pont a szülők jelentik a probléma forrását.

Csak egy példa: a mi iskolánkban a szülői értekezletre a felső tagozatból csak egyetlen egy szülő ment el. Tehát csak egynek az anyukáját érdekelte, hogy mi is van a

gyermekével.

Azok, akik odafigyelnek a gyermekre. Nevelik, szeretik, törődnek vele, azokra igen ritkán sütnek rá bélyegeket és esetükben nem kell integrációról se szegregációról beszélni.

ha egy tanuló gyengébb képességű, akkor hiába jár a jó csoportba, ... nem fogja tudni követni az óra menetét ...

Sok birka ezt nem tudja felfogni, hogy ez a diák érdeke. Egy diáknak büntetés, olyan csoportban tanulni, ahol a többség 1-2 perc alatt megérti ugyan azt a fogalmat, amihez neki órákra van szükség mire megtudja emészteni ...

Szia! Anyám mesélt egy fickóról, aki Borsodban szervezett iskolát egy főként cigányok lakta települések gyerekeinek. (A tanító maga is cigány származású egyébként.) Azt mondta, hogy tudta, hogy másképp kell hozzáállnia az ott lakó gyerekekhez, mint ha máshol, másokat tanítana, egyszerűen azért, mert nagyon más a közegük, a családjuk, a kultúra, amiből jönnek. Nem arról van szó, hogy mások az értelmi képességeik, hanem ez a legfontosabb különbség.

Például ezek a gyerekek jobbára a szabadban nőnek fel – így aztán ő egész suli alatt (nyilván mikor nem volt ítéletidő) kivitte őket az erdőre-mezőre, és ott tanultak. (Halkan jegyzem meg, nem ártana minden iskolában így oktatni mondjuk a biológiát. :)

Vagy például ezeknek a gyerekenek nem volt evidens, hogy evés előtt kezet kell mosni, meg kell teríteni…

Bentlakásos iskoláról volt szó, heti 5 napot ott voltak a gyerekek, hétvégére hazamentek. Ez szerinte azért volt jó, mert így annyira megszokták, megtanulták pl. az alapvető higiéniás dolgokat, hogy a család nem tudta „visszahúzni” őket. Sőt! Eltanulták tőlük!

Láttam egyszer egy filmet, Maria Montessori életéről szól, javaslom mindenkinek. Ő szervezett olyan iskolát (is), amelybe „hipercsóró”, lecsúszott szülők gyerekei jártak. És érdekes módon ugyanezt tapasztalta: a gyerekek hazavitték az iskolában tanult dolgokat, és megtanították a szüleiket rá – és a szülők is változtak. Nyilván ez nem megy egyik pillanatról a másikra, és nyilván baromi sok energia kell hozzá a tanítók részéről. Persze az a nő igazi pedagógus volt, tényleg szerette a gyerekeket és amit csinált, és ezáltal csodálatos eredményeket ért el.

Nem vagyok oktatásügyi szaki, de azt gondolom, hogy igenis „különleges bánásmódban” kellene részesíteni a cigány gyerekeket is. Az ő nyelvükön szólni hozzájuk (átvitt értelemben értem a nyelvet), és megértetni velük, hogy igenis van járható út a számukra, nem csak a kirekesztettség várhat rájuk.