Mi szükség van Magyarországon a kétszintű bankrendszerre?

Nem, nem lenne megfelelőbb. Először is a kétszintű bankrendszerre szükség van, mert a monetáris politikát folytató jegybanknak az a feladata, hogy az inflációt kordában tartsa, a gazdaságba makró szinten szóljon bele. Ez egy nem profitorientált szervezet ma is (akármit is mondjon a sajtó, az MNB is ilyen).

A második szinten viszont azért van szükség profitorientált bankokra, mert a megfelelő szabályozással - ismétlem: a megfelelő szabályozással - a szabad piac tudja a legtöbb(nem minden, a legtöbb!) esetben eldönteni, hova érdemes befektetni. És hova érdemes? Ahol a legjobban hasznosul, ahol a befektetett tőke a legjobb hozamot hozza, vagyis ahol a legnagyobb a profit mind a hitelt felvevő számára, így a bank részére is.

"A betétgyűjtés esetén is tisztességesen jár el. A számlavezetési szolgáltatás esetében sem a profit és a költségek elrejtése, majd ügyfelekre terhelése az elsődleges célja?"

Amit te írsz, az valóban probléma, de nem az egyszintű bankrendszer a megoldás rá (gondold meg, egy bank lenne, akkora költséget tenne a számlavezetésre, amennyit nem sajnál, és semmi sem kényszeríteni rá, hogy hatékonyabban működjön). Ezt most is el lehetne érni a magyar bankrendszerben, csak megfelelő szabályokat kell hozni: milyen tételeket számolhatnak el, külön nevesíteni és számszerűsíteni kell őket, a szabályzatot érthetően kell elmagyarázni, stb...

"Nem lenne a pü-i szektoron kívül mindenkinek sokkal előnyösebb, ha Magyarországon államilag szabályozottan működne egy bank, amelynek nem elsődleges célja a profit megteremtése? "

A SAJÁT PÉNZEDEN annak és amikor csak akarsz akkor adsz ingyen hitelt...

"De a megtérülés mértékének és a banki hitel kihelyezésének nem túlságosan sok köze van egymáshoz."

Márpedig de, le is írtam. Ott fejti ki a legjobb hatását, ahol a legtöbb profitot hozza. Gondolj bele: van 100Ft-od. A és B is kér hitelt, A azt mondja, hogy adj nekem hitelt, én visszaadok neked 110Ft-ot, mert olyan beruházást tudok, ami ezt simán kihozza. B azt mondja, hogy én olyan beruházást tudok, amire nagy kereslet lesz majd, így ha adsz 100Ft-ot, akkor 200-ad adok vissza. Szerinted melyikbe érdemes fektetni?

"Azt mérlegelni nem kizárólag a szabad piac tudja, hogy az adott project finanszírozható-e vagy nem."

Azt, hogy finanszírozható, valóban mindenki eldöntheti. Azt is, hogy melyik a legjövedelmezőbb. De ahol nem kötelező kiválasztani a legjövedelmezőbbet, mert nincs rákényszerítve, ott nem is fogják azt választani.

"Azt látjuk, hogy a szabad piaci elven működő bankok egyetlen érdeke az volt, hogy kihelyezzenek minél nagyobb összegű hitelt, amivel a kihelyezett hitel összegéhez és a fedezet értékéhez, várható fedezeti értékhez mérten aránytalanul nagy kötelezettséget róttak a fogyasztókra."

Valóban az volt, de kinek nem érdeke ez? A kihelyezett hitel pörgeti a gazdaságot (szerinted Orbánék miért nyaggatják a bankokat, hogy hitelezzenek?), az embereknek munkát, gazdagodást nyújtva.

"Tehát pont a szabad piaci bankok csalárdsága vezetett oda, hogy Magyarországon, beszűkült a belső fogyasztás, az egész világon haldoklik az építőipar."

Ez egy elég erős kijelentés, kifejtenéd bővebben? Csak mert a következtetésed menetét nem látom, és így olyanra kéne reagálnom, amit nem látok.

Most gondolkodom bármilyen cégen aminek nem lehet a profi az elsődleges célja ... MUHAHAHAHA. Ez vicc volt? Ez nem bank, hanem egy Alapítvány, vagy ilyesmi. Ha nincs profit orientáltság miből fejleszt? Miből képez embert? Miből nyit még több fiókot? Vagy majd a jó munkás magyar ember 500 kilométerről is elmászik az egyetlen bankfiókba?

Ne gyere az internettel, mert mai magyar internetes bank rendszer nem éri el egy 15 évvel ezelőtti teszem azt gagyi dél-amerikai rendszerét sem!

állami szolgáltatók ilyenek voltak általában... minimális profittal vagy veszteséggel dolgoztak. Erre mondták azt, hogy az állam rossz gazda, mert nem emeli meg a szolgáltatások árát!

mszp átrakta ezt a terhet a privatizált vállalatokra, így elkerülte azt, hogy bármiben is felelősségre lehessen vonni a kormányt ...

Az eladás érvei között az egyik leghangosabb a jól fizetett igazgatókról szóló botrányok voltak (szándékos túlfizetés volt-e, az most mellékes "gondoljunk a bkv végkielégítésekre") ...

amúgy ezek most is megvannak csak a főigazgató, már Németországban székel és az államnak és a lakosságnak semmi köze, hogy ki mennyit keres ...

Fejlesztésről, meg annyit, hogy nem egy fejlesztés készült uniós pénzből ...

Egyrészt egy meglévő rendszert nagyon nehéz átalakítani. Átalakulás mindig azt jelenti, hogy vannak nyertesek é vesztesek. Kapcsolatrendszere, érvrendszere mindnek van, utóbbi arra fogja használni, hogy ne legyen változás. És akkor nem szóltunk a bank és a vállalatok pénzügyi kapcsolatáról.

Kétszintű bankrendszert azért csinálnak, mert egy ország költségvetése, működése elég összetett, és a feladatok megosztásából következik, hogy a két szint eléggé más feladatot lát el.

A válaszokban előforduló példák egy része ugyan nem életszerű, de az tény, hogy a bank, mint vállalkozás, csak a haszonból tud bővülni, és megbízható klientúrát se könnyű kiépíteni. De ebből nem következik, hogy melyik bank dolgozik jól. Az a törvényi környezetből és a menedzsment minőségéből következik, ezért lényegtelen, hogy a bank állami, vagy magán.

A nálunk meglévő problémáknak is sok szála van. A bank is a gazdaság része, rosszul működő hektikus gazdaságban a bank se képes csodákra. A gazdaság és politika szoros kölcsönhatásban van, de a törvényi feltételeket a politikai szándék hozza létre. Most történetesen rosszra. Nemcsak a banki vezetés, mindenki, aki megteheti, a saját hasznát nézi. Kiegyensúlyozott helyzetben az egyik korlátozza a másikat, nem lehetséges indokolatlan, horribilis javadalmazás. Nem lehet a bankra fogni azt, ami azért van úgy, mert rosszul szabályozzák. Az ilyen természetű problémákra a bankadó a legrosszabb válasz, mert egyfelől nyomorít, másfelől alapot ad a mértéktelen profitra.

Minden stabil működéshez kiszámíthatóság, ahhoz adatok kellenek. Ma kiszámíthatóság nincs, az adatgyűjtés politikai listák gyűjtésében merül ki. A statisztikáknak senki sem hisz, mert az ellenőrzésük lehetetlen. Ebből egyetlen ésszerű magatartás következik, figyelni, amint alkalom adódik, cselekedni. Szabálymódosításban, profithajszában, cselekvési sorrendben. Ilyen körülmények között minőséget várni illúzió.

És szerinted a befektetett tőkén kívül keletkezett bevétel micsoda? Csak nem profit?! Attól, hogy sajátosan értelmezed a közgazdasági kifejezéseket, még nem fognak mást jelenteni. Egyébként meg ha az a problémád, hogy miért adtak hitelt azoknak akiknek nem szabadott volna, akkor miért oldana meg mindent egy kétszintű bankrendszer ahol ezek az emberek NEM kapnak hitelt? Csak, mert a válság előtt sem a magas kamatok miatt nem tudták visszafizetni a pénzt, hanem a nemtörődöm adósok kockázathitelébe buktak bele a bankok, és még csak nem is volt kiválótoka a válságnak.

A pénzügyi válságot meg nem ez okozta amit leírtál, hanem tök más.

Már megint a egy pénzügyi megmondóember a gyakori kérdéseken...