Elkanászodtak a mai egyetemisták?

Van benne igazság, de nem ez a megoldás.

Egyik napról a másikra változtatnak, szarnak a fejére mindenkinek.

De az is igaz, h most nevetséges, h egyes diákok olyan szakra mennek, amivel semmi jövőjük, de ez az álma.

Ezt ők se gondolhatják komolyan, h emiatt az állam majd kifizet neki 100 ezreket.

Nem egy ismerősöm van, aki elment, szerzett egy versenyképes diplomát, majd a korrekt fizetésből csinált egy olyat, ami érdekli, közben mivel érdekelte és ment utána kapcsolatokat alakított ki és ahogy tudott váltott.

Építész vagyok.

A rendszervarázslás alkalmával a 90es évek elején végeztem.

Már középiskolát is tudatosan építésztechnikus (a múltrendszerbe ez volt a titulus)választottam

Már a középiskolába az első nap közölték mindenkivel hogy "nem kötelező oda járni, aki nem bírja vagy nem akarja bírni azt átveszik a szakmunkásképzőbe". a főiskolán pedig megmondták " sajnos jövőig lefeleződünk".

Aki nem vette komolyan az .....

Az az érzésem hogy ma sok szakot csak azért hoznak létre, hogy sok legyen a diplomás, és nem az alkalmazható tudás miatt. "Persze az is igaz hogy nem sokra becsülik sok esetnem a műszaki diplomát sem."

Ez hová is fog vezetni?

Hogy az értékes diplomák elmennek még ha ki is kell fizetni a oktatásba fektetett költségeket, a büfészak meg marad.

Kedves kérdező!

Jelenleg is tanuló, nappali tanrendű egyetemi hallgatóként szerintem elkanászosodásról nincs szó. Az általad leírt magatartásokat már csak azért sem tanúsítják az egyetemisták, mert félév végén vizsgázni kell és nem jó pont, ha az oktató arról emlékszik ránk, hogy nem megfelelően viselkedtünk az óráin. Az órákon a megjelenést ellenőrzik, a keretet meghaladó hiányzás akár egy félév, év csúszással és emiatt komoly kiadásokkal is járhat. Az egyetemi hallgatókat szerintem még mindig inkább az átlagnál nagyobb fegyelem jellemzi, pontosan amiatt, hogy elkanászosodás esetén el lehet veszteni az államilag finanszírozott helyet vagy fizetősként a csúszás miatt rendesen el lehet adósodni (Diákhiteles finanszírozás esetén).

A leírt problémák inkább a középiskolákban jellemzőek, ott valóban előfordulnak a leírt problémák.

Tényleg léteznek viszonylag könnyen elvégezhető szakok, ezekre főleg azok jelentkeznek, akik ezen szakok létezése nélkül nem kerülnének be a felsőoktatásra, ilyen tényleg van. Ezek tananyaga sok esetben szakközépiskolában is tanítható lenne, ám mivel megszűnt a szakközépiskolákban az igazi szakképzés, az az egyetemekre helyeződött át. Ha ezek a szakok megszűnnének, lehet, hogy ezen szakmákból hiány alakulna ki. A képzés színvonala egyébként ezeken a szakokon is magas általában, maga a tananyag lesz könnyebben elsajátítható (pl. van ismerősöm, aki mikor én kötelmi jogból vizsgáztam, vendéglátós hallgatóként kávéfőzésből vizsgázott).

Bár nem tudok azonosulni többszakos egyetemistaként sem a demonstrálók céljaival, de akkora állatságot még egyik szónokuknak sem sikerült mondani, mint amit az államtitkár úr nyilatkozott.

1. Minden generáció az őskor óta úgy gondolja, hogy ej de elkanászodtak a mai fiatalok. Az, hogy ezt a mostani időszak sajátosságának tartja, vagy azt jelenti, hogy nagyon korlátolt, vagy hogy szavazatokat szeretne ezzel demagóg marhasággal szerezni a rezsimnek.

2. AZ egyetemisták vitték előre a világot, amióta egyetemek léteznek, a legtöbb olyan forradalom, aminek tényleg jó célja volt, egyetemekről indult, épp azért, mert az egyetemisták fiatalok és még gondolkodnak is, ebből adódik az engedetlenség, a fegyelmezetlenség.

3. Igen, vannak piacképesebb szakok és nem piacképesek. A filozófia szak pl. nem piacképes, de szintén egy olyan dolog, ami előrevitte a civilizációt... ők találták fel a természettudományokat, a matematikát, a közgazdaságtant... és ki tudja, milyen korszakalkotó ötletektől esünk el, ha ilyen büfé meg tücsökszakozással elvesszük a fiatalok kedvét a gondolkodástól. (Nem vagyok filozófia szakos, közöm nincs hozzá, szóval nem elfogultságból védem őket.)

6-osnak a hozzászólását kiegészíteném egy negyedikkel.

4. Az egyetemeknek nem csak a tanítás a célja. Általánosan elfogadott nézet szerint hármas célja van egy egyetemnek.

- tudás megszerzése (kutatás, az új dolgok megismerése, felkutatása)

- tudás átadása (tanítás)

- „harmadik misszió” (megszerzett új tudás hasznosítása a vállalkozói szféra együttműködésével, spin-off, start-up cégek stb)

Mikor a felsőoktatásról esik szó mindig csak a másodikra fókuszál mindenki. (Milyen xarok a diákok, meg mindenki léhűtő, meg az egyetemek is xarok mert mindenkit felvesznek stb stb)

Holott a másik kettő is ugyan úgy fontos. És ha azt nézem szerintem ebből a szempontból még rosszabb is a helyzet mint a tanítás terén. Kutatás terén a magyar egyetemek még elmaradottabbak nyugatiaktól. A spin-off vagy start-up céggel meg elvétve lehet csak találkozni.