Ti is úgy vélitek, kezd elhalványúlni a hazánkban élő fiatalok hazaszeretete? Mi lehet ennek oka?

"történelem, kultúra, ételek, irodalom, feltalálók, épületek stb ..."

Ez oké, de nem ezeken múlim a hazaszeretet! Szerethetem én a francia történelmet is, az olasz kajákat, attól még nem leszek francia vagy olasz hazafi. Az ember akkor szereti az országot, ha jól érzi magát ott, és ez még csak nem is pénz kérdés. De Magyarországon egyszerűen borzasztó élni (szerintem), elképesztően rossz a morál, ahogy az emberek egymással viselkednek, fúrják egymást, irigykednek, gyűlölködnek. Tisztelet a kivételnek.

"14:58 történelem, kultúra, ételek, irodalom, feltalálók, épületek stb ..."

Az épületeken meg az ételeken kívül sok minden nem maradt. Igaz kutatóink is vannak a mai napig, csak nagyrészük nem tevékeny az itteni tudományos életben, szóval azon kívül hogy leszármazásukat tekintve magyarok, nem tudom mire legyek büszke velük kapcsolatban. És nem az ő szemükre hányom, hogy nem próbálkoznak itthon, hanem az itteni tudományos élet számlájára írom.

vö. [link]

Gondolom nagy részben a nem túl kecsegtető jövőkép miatt van ez, mert hát valljuk be a dolgok jelenlegi állása mellett nem túl bíztató a jövő!

A másik oka meg egyértelműen egyfajta "agymosás" eredménye!

Mert vannak nálunk is sz.rabbul álló országok, oszt' ott mégis nagyobb foglamazzunk hazaszeretet van. Pl. ha kicsit keletebbere tekintünk.

Ha nem viszonylag nyugodt vidéken laknék én már biztos, hogy rég megpattantam volna ebből az országból. Magyarországot a magyar emberek teszik elviselhetetlenné. Annyit hallom sírni őket minden miatt - többek között egyik ilyen slágertéma manapság, hogy "fogy a magyar". Hát had fogyjon, legyünk csak minél kevesebben, "Ha van Isten, ne könyörüljön rajta". Mert tartja magát mind a mai napig az a (szintén tipikus magyar) tévhit, hogy én több vagyok mint te. Hát nem fiacskám, a magyar egy tök átlagos nép, semmi különleges nincs benne, csak szeretjük bebeszélni magunknak minden jót. Ahogy az iskolában sem feltétlenül az igazságot tanítják a magyar történelemről, hanem azt, ami nekünk tetszik. Hajlamosak vagyunk túlzásokra magunkkal kapcsolatban és nem találjuk a helyünket a világba - mindig megy az állandó visszakacsintgatás a tegnapra, ahelyett, hogy itt bárki is a jövővel törődne.

Szóval mire legyen büszke ezzel a hazával kapcsolatban?

A múltra? Ki mondja meg mi a valós múltja?

A jelenre? Vannak szép részei, de az emberektől élhetetlen.

A jövőjére? Az nincs neki.

" többek között egyik ilyen slágertéma manapság, hogy "fogy a magyar". Hát had fogyjon, legyünk csak minél kevesebben, Hát nem fiacskám, a magyar egy tök átlagos nép, semmi különleges nincs benne, csak szeretjük bebeszélni magunknak minden jót."

Hát ezzel a felfogással szerintem ne is halogasd sokáig a disszidálást!