Ki ma Magyarországon a királyi család? Ki a legközelebbi leszármazott aki él?

"Croy-Chanel ház, nézz utána. Az Árpádok egyetlen hiteles leszármazottai. Talán találkozunk még a nevükkel itthon, talán nem."

Igen, az Árpád-ház csak fiúágon halt ki, női ágon tovább folytatódott, és érdekes, azt a kérdést még seholsem láttam, hogy

"Miért nem hívjuk haza a Franciaországban élő Árpád leszármazottakat?"

Annak idején úgy szólt a törvény, hogy amíg él Árpád leszármazottja, mindig közölük választunk királyt.

Talán azért nem hívják fel magukra a figyelmet, mert a legtöbb Árpád-házi királyt meggyilkolták.

Azoknak akik a köztársaságot emlegetik (ami egy természetellenes államforma), csak annyit, hogy azt mindig, mai szóval élve terroristák kiáltották ki 1918-ban is, 1945-ben is, 1989-ben pedig a tudatlan agymosottak és mindig valamilyen megszálló hadsereg árnyékában.

22-es

Bár igaz, hogy Magyarország igazi államformája a királyság, de a jogot mindig katonai erőnek kell alátámasztania, (mind az ellenséggel mind az agymosottakkal honfitársakal szemben, lásd Horthy 1919.november) az pedig nincs jelenleg, mi már csak ilyen világban élünk.

"Innentől kezdve pedig, mint ahogy fentebb mondták, Magyarországon a királyt választják, és a rákosi végzés szerint csak magyar kerülhet a trónra. Ebből kifolyólag Magyarország utolsó törvényes királya Szapolyai János volt."

Az a probléma, hogy a magyar törvények szerint ez nem így működik. A rákosi végzés ugyanis az ég egy adta világon nem jelent semmit jogilag. Ahhoz, hogy az egy kötelező érvényű törvény legyen, szükség lenne a királyi jóváhagyásra. Márpedig II. Ulászló nem szentesítette a rákosi végzést. Ettől fogva az nem egy törvény, hanem max egy szándéknyilatkozat a kiadók részéről arra vonatkozóan, hogy miként fognak szavazni a következő királyválasztó országgyűlésen.

A királyválasztó országgyűlés rendjét ebben az időben Mátyás törvényei szabályozták. Ebben pedig az szerepel, hogy a királyválasztó ogy-t a nádor hívhatja össze az előző király halála után. A mohácsi csata idején Báthori István volt a nádor. Ő 1526-ban össze is hívott egy országgyűlést az új király megválasztására. Ezen azonban nem Szapolyait, hanem I. Ferdinándot választották királlyá.

Utolsó törvényes uralkodója pedig II. Rákóczi Ferenc fejedelem volt, akit egységes akarattal megválasztottak Magyarország és Erdély fejedelmének. Minden megüresedett trón után ez az egyetlen legitim útja a dinasztialapításnak."

Az bizony érdekesen történhetett, hiszen Magyarország királya és Erdély fejedelme ekkor I. József volt. Ezen pedig nem tud változtatni az, hogy a magyar és erdélyi rendeknek azon része, mely Rákóczival szimpatizál összegyűlik valahol és kimond valami olyasmit, amelyre a törvények szerint nincsen jogi felhatalmazása. Márpedig a magyar országgyűlésnek SOHA nem volt joga ahhoz, hogy a királyt megfossza a trónjától.

Vagyis a magyar törvények értelmáben a Habsburgokat sem 1620-ban, sem 1707-ben, sem 1849-ben, sem 1921-ben nem tették le a trónról.

Azaz a kérdésre válaszolva, Ottó legidősebb fia, Károly az a személy akit keresünk.

Az a baj, kedves utolsó, hogy a Habsburgok eleve illegitim úton kerültek a trónra, fegyverrel, ebből kifolyólag nem is lehettek már törvényes uralkodók. A trónfosztás ilyenképp már csak jelképes lehetett eleve.

"SOHA nem volt joga ahhoz, hogy a királyt megfossza a trónjától."

- Ellenállási záradék. Ha a király nem tartja az alkotmányt - márpedig a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy tartották volna - akkor a nép szembefordulhat vele, a hűtlenség vádja nélkül.

A Habsburgok teljesen törvényesen kerültek a trónra. Először is, ahogy említettem a két 1526-os királyválasztó országgyűlés közül a Mátyás által hozott törvények szerint a Ferdinándot megválasztó volt a törvényes. A Szapolyait uralkodóvá tévő gyűlés törvénytelen volt, hiszen azt nem a nádor hívta össze.

Másodszor II. Lajos halála után a magyar hagyományok szerinti trónöröklési rendben, férfirokon híján az elhunyt király nővére, Anna következett, aki pedig mint tudjuk Ferdinánd felesége volt.

Harmadszor a Habsburg öröklés az, amely a korábbi uralkodók akaratának is megfelelt, hiszen a Jagelló-Habsburg szerződésnek megfelelően történt.

A trónt épp a fentiek miatt nem fegyverrel szerezték meg, hanem az ország törvényeinek megfelelő módon. Hadseregre azért volt szükség, hogy a trónt megvédjék az ország keleti részét fegyveres erővel a hatalmában tartó, a törvényes királyi hatalmat sárba tipró és a törökkel szövetséget kötő bitorlótól, Szapolyaitól.

Aranybulla, ellenállási záradék.

Itt annyi a probléma, hogy egy törvény azt tartalmazza, ami le van benne írva és nem azt amit te szeretnél belelátni. Úgyhogy akkor nézzük meg, hogy mit is ír:

"Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké."

Tehát a dolog ott kezdődik, hogy ez a népet semmire nem jogosítja fel. A jog, amiről szó van, kizárólag a főpapoké és a nemeseké - és nem a népé.

Aztán ott folytatódik, hogy a szembefordulás illetve az ellenállás/ellentmondás nem ugyanazt jelentik. Itt a kérdéses jog azt a lehetőséget adja birtoklóinak, hogy amennyiben a király nem tartja be az Aranybulla valamely rendelkezését (tehát még csak nem is az összes törvényre vonatkozik), akkor ezen törvénysértő tevékenység ellen tegyen valamit vagy felszólaljon ellene, anélkül hogy ezért felelősségre lehessen vonni. De ez nem jelenti azt, hogy a királyt meg lehet fosztani a trónjától.

Zárójeles gondolat csak, hogy ezt az ellenállási záradékot 1687-ben eltörölték.

"Zárójeles gondolat csak, hogy ezt az ellenállási záradékot 1687-ben eltörölték."

- Pontosabban zsarolással eltöröltette a Habsburg ház. Vajon miért... Vajon miért nem koronáztatta meg magát II. József.

Úgy hiszem, veled ezt a vitát egyszer már lefojtattuk. Neked egy idegen király fegyverrel kikényszerített hatalma a jogos az évszázados Aranybulla, az általános közakarat (egymillió szava mindig több, mint egyé), a súlyos jogtiprások (kényszerújoncozás, adóztatás, stb.), és semmi, csak imádott katolikus őrzőszented fénye ne csorbuljon.

Fegyverrel kikényszerített hatalom...

Pontosan meghatározott törvényi keretei vannak és voltak 1526-ban is annak, hogy hogyan kell történnie a királyválasztásnak. I. Ferdinánd ezen feltételeknek kivétel nélkül megfelelt. Vagyis I. Ferdinánd törvényesen lett királya az országnak.

Én ezt állítottam és emellett érveltem. Ahhoz, hogy - mint te állítod - mi ketten vitatkozzunk erről, neked ezekre az érvekre kéne érdemben reagálnod. De nem ezt teszed, hanem először kiemeled a gondolatmenetemnek a leglényegtelenebb pontját és csak arra írsz valamit, majd előveszel néhány szokásos lózungot, mint hogy "általános közakarat" meg "súlyos jogtiprások", amikről úgy beszélsz mintha teljesen egyértelmű tények volnának. Pedig nem azok, hiszen akármelyik ugyanolyan könnyen vitatható mint a fegyverrel megszerzett trón mítosza. A végére meg beszúrsz még valami személyeskedős kis megjegyzést amit igazából ateistaként nem feltétlen tudok magamra venni, de mindegy.

De rendben, menjünk akkor neki. Azt mondod az 1687-ben kikényszerítették az eltörlését. Amennyiben azt, hogy egy személy valamilyen formában ráerőlteti az akaratát egy másikra azt mindenféleképpen kikényszerítésnek tekintjük, akkor viszont 1222-ben az Aranybulla is épp ilyen kikényszerítés útján jött létre, hiszen a nemesség kényszerítette ki az éppen megszorult királytól annak érdekében, hogy a saját hatalmát erősítse. Aztán 1848-ban az Áprilisi törvények szintén olyan körülmények között születtek, amikor V. Ferdinánd helyzete olyan volt, hogy azt ki lehetett használni.

Na mármost, vagy mindhárom esetben elutasítjuk az adott lépés törvényességét vagy mindháromszor elfogadjuk. Én egyébként következetesen elfogadom. Mert - hogy az egyik "vádpontodra" is válaszoljak - nekem számít az Aranybulla. Épp úgy ahogy az évezredes jogrendünk és törvényeink minden eleme számít, legyen szó éppen Istvánéról vagy IV. Károlyéról.

Azt pedig, hogy az "általános közakarat" nem szerepel az első helyen a véleményformálásomban, monarchistaként azt hiszem fel tudom vállalni.

"Pontosan meghatározott törvényi keretei vannak és voltak 1526-ban is annak, hogy hogyan kell történnie a királyválasztásnak. I. Ferdinánd ezen feltételeknek kivétel nélkül megfelelt. Vagyis I. Ferdinánd törvényesen lett királya az országnak."

- Lássuk, mi történt valójában!

Szapolyai János megválasztását ugyan nem a nádor hívta össze, de nála volt jelen a Szent Korona. Ferdinánd királlyá választását a nádor hívta össze, de nem a Szent Koronával történt az meg.

Azt hiszem, az állás 1:1.

És mivel a Szent Koronának nagyobb legitimációja volt (főként, hogy azon kívül, hogy magát a gyűlés előzményét nem a nádor hívta össze, de ezen kívül mindenben megfelelt, Székesfehérváron történt, az esztergomi érsek halála miatt az őt követő nyitrai püspök által, a Szent Koronával), ezért a mérleg nyelve még mindig Szapolyai felé billen.

Ferdinándnak ezzel szemben csak annyi volt a "kezében", hogy a nádor hívta össze az ő körét.

Ja, és ha már "bitorló", meg "törökkel lepaktáló" Szapolyairól írsz, említessék meg, hogy Ferdinánd tárgyalt a szultánnal, hogy az indítson hadjáratot Szapolyai János ellen, hogy az egész ország Bécs kezébe kerülhessen...

Nem ez volt az egyetlen eset, a szatmári béke előtt az osztrák császár felajánlotta a szultánnak, hogy Budáig(!) átengedni neki Magyarországot, ha hátba támadja Rákóczit. Igazi felelősségteljes király.

Nem tudom, hogy ezeket így hogyan találod ki.

Ferdinándot ugyanúgy a Szent Koronával koronázták meg. A szertartást pedig ezúttal is a nyitrai püspök végezte és természetesen a helyszín is Székesfehérvár volt.

Ferdinánd és József töröknek tett ajánlatairól meg mondjuk engem személy szerint érdekelne valamilyen konkrét dokumentum. Mert bevallom hallottam már sok nagyon idióta vádat a dinasztiával szemben, de ezt most így teljesen új. Még arra, hogy Ferdinánd megpróbálja rávenni Szulejmánt, hogy segítsen neki leverni egy lázadót, azt mondom elképzelhető volna, ha épp nem két ellenséges hatalomról beszélnénk, de aztán az hogy I. József egy győztes hadi helyzetben ilyen fele királyságokat ajánlott volna a másfél évtizeddel korábban kiűzött töröknek... na azért az nagyon meredek.

De mondom, ezekről még nem hallottam, szóval gondoltam rákeresek. Sikerült is találnom egy valami ilyesmi tartalmú wikipedia bejegyzést a Ferdinánd esetéről. Mivel azonban ez a rész még csak meg sincs hivatkozva, ezért én ezt az egész történetet nagyon fantázia szagúnak fogom tartani mindaddig amíg nem mutatsz nekem egy olyan papír formátumban is megjelent írást, amely ezekről a töröknek tett ajánlatokról igazi forrásokra támaszkodva ír.

Ne aggódj, nem ment ki a fejemből a válaszadás:

"Csaknem azzal egy időben, hogy József császár követe Konstantinápoly diplomatanegyedében, Perában a szultán fogadására várt, Rákóczi követe is megjelent a Portán. Henter Mihály, előkelő székely család sarja, azzal a megbízatással ment Konstantinápolyba, hogy a fejedelemválasztás bejelentésén kívül lőporszállításra megállapodást kössön, és engedélyt kérjen, hogy Rákóczi a török területeken toborozhasson katonákat. A császári követ pedig utasítása szerint be kellett hogy jelentse József trónra lépését, s létre kellett volna hoznia egy titkos kereskedelmi egyezményt, a hollandok és angolok példájára és rovására. Mindemellett a császár hajlandó lenne Magyarországot Budáig átengedni a szultánnak, ha hátba támadják Rákóczi csapatait. A török birodalom azonban belső bajai miatt egyik fél mellett sem kötelezte el magát, és csapattoborzásra sem adott engedélyt."

Új Képes Történelem, 4. kötet, Megújulások kora, 99. oldal.