Ki ma Magyarországon a királyi család? Ki a legközelebbi leszármazott aki él?

# 19-es.

Biztosan jogász vagy, ha ennyire otthon vagy államelméleti kérdésekben...

Ne is zavarjon, hogy saját magadnak mondasz ellent.

1, "Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot"

2, "királyságban nem a nép dönt, hanem a király."

Valószínűleg arra céloztál, hogy a köztársaságban meg a nép.

Ezek szerint Szűrös Mátyás = nép?

1949 évi XX. törvény ("alkotmány") megalkotói = nép?

És biztosan megkérdezték a népet arról, hogy elfogadja-e ezt az "alkotmányt". - hát NEM!

Szűrös Mátyást nem hatalmazta senki fel, a megszálló szovjet hatalom bábja volt.

1, A történeti alkotmányt nem helyezte hatályon kívül senki, ergo hatályos még mindig!

2, Az alkotmány által rögzített jogszabályok szerint választott népképviseleti szervek által hozott jogi normák lehetnek érvényesek.

A német, majd a szovjet megszállás semmibe vette a magyar jogállamiságot, 1989 óta ugyanez a helyzet áll fenn.

Köztársasági formában soha nem működött Magyarország.

Kíváncsi lennék a jogtudományi (jogtörténeti) tanulmányaidra, ismereteidre és a tanulmányozott (?) szakirodalomra.

"királyságban nem a nép dönt, hanem a király."

1922 és 1945 közötti Magyar Királyságon is a király hozta a törvényeket, te szerencsétlen?

(Jog szerint IV. Károly egészen 1922 áprilisig, vagyis haláláig magyar király volt, mert a lemondó nyilatkozatát a király személye körüli miniszter nem ellenjegyezte!)

Összegezve: MAGYARORSZÁG ÁLLAMFORMÁJA KIRÁLYSÁG!

Akinek ellenvetése van, az jogi érveléssel álljon elő!

Szűrös Mátyás nem = nép, hanem a nép felhatalmazottja.

Az alkotmány megalkotó nem = nép, hanem a nép felhatalmazottja, választottjai. Így működik a demokrácia.

Jogi ellenérvként legyen elég a hatályos alkotmányban rögzített államforma, ami köztársaság.

De, mivel ez téged nem érdekel, már tényleg csak egy dologra vagyok kíváncsi. Ugye nem szavazol?

"Rendben, de itt az Árpád-házzal jönnek másfél oldalon keresztül. És akkor bizony nem a nép döntött."

Most a nép dönt?

Formálisan persze. Négyévente lehet választani bűnszervezetek (bocsánat, pártok) között, hogy négy évig korlátlanul uralkodhassanak.

TanácsKÖZTÁRSASÁG idején a nép döntött?

NépKÖZTÁRSASÁG idején a nép döntött?

Az elvtársak proletárdiktatúrának nevezték a saját rendszerüket, tehát elismerték, hogy a köztársaságuk egy diktatúra!

Hány törvényjavaslatról döntesz személyesen?

Hány parlamenti vitában veszel részt?

Régen is a nép döntött. A nemesség királyt választott.

Voltak választások. Ma is vannak. Mi itt a probléma?

Mennyivel volt több beleszólása a sorsába a népnek, mint ma?

Szóval szerinted nemesség = nép? :)

Nem vagyok jogász, ez kétségtelen, de az egyetemi tanulmányaim alatt 2 félévig hallgattam jogot is. Voltak érdekes dolgok, de ekkora marhaságot, hogy királyság lennénk, egyik előadó sem említett.

Kedves 23:46-os válaszoló!

"Meredek dolog kimondani, de az az igazság, hogy 1945 utáni összes jogi norma érvénytelen, következésképp nem is lehet hatályban."

- Én azért ilyen vaskalaposan nem ragaszkodom az írott szóhoz. Számomra az egyetlen és végleges jogalap az egységes nemzetakarat. Mindenhez ez ad jogot, és ezt nem bírálhatja felül semmi.

Annak idején Álmost az egységes nemzetakarat választotta meg a magyarok fejedelmévé, és önakaratukból fogadták meg, hogy amíg ő és utódai élnek, mindig közülük választják meg vezetőjüket. Még ebben az esküben is benne volt azonban, hogy "utódai közül választják", és ez a sajátos jog végig élt is a magyar középkorban. Ha nem volt egyértelmű az utódlás, néha belviszályt is eredményezett.

Miután az Árpád-ház hivatalosan kihalt, az eskü érvényét vesztette. Ekkor egy újabb nemzetakarat döntött: a rákosi végzés, mely szerint ezentúl "idegen királyt nem ültetnek a trónra". Ebből kifolyólag Szapolyai János volt az utolsó magyar király, a Habsburgok jogalap nélkül birtokolták a koronát.

Majd 1707-ben II. Rákóczi Ferencet közös akarattal, és az egész nép (a jobbágyoktól a főnemesekig, a libatömő asszonyoktól az férfiú városi polgárokig), példátlan támogatással, Magyarország és Erdély fejedelmévé választották.

Mivel az Árpád-ház - úgy tudjuk - kihalt, ezért a "megüresedett légkörben" ismét csak az egységes nemzetakaratnak volt joga dönteni arról, hogyan tovább.

1848-ban hasonlóképp került az állam élére Kossuth, ezt azonban Rákóczi felkeléséhez hasonlóan, ismét elfojtotta a Habsburg uralom. 1919-ben bizonyos fokig Károlyi is legitimen került hatalomba, a negyedik és egyben végleges Habsburg trónfosztáskor. És 1945-ben szintén nemzetakarat döntött Tildy Zoltán és az FKgP kormányalakításáról. 1989-ben ugyanez az egységes, mindennek jogot adó, mindenről egyedüliként döntésjoggal rendelkező erő választotta a diktatúra alóli felszabadulást és a szabad polgári demokráciát.

Az én véleményem, hogy ennél magasabb döntéshozó jogkör nincs, csak a nemzet választhatja meg saját útját, ahogyan önnön akaratából választotta meg maga fölé Álmost, és kötelez el magát utódjai részére is, majd haláluk után szintén önnön akarata szerint döntött Szapolyairól, és önmaga adta a hatalmat Rákóczinak. A királyság megszűntéről is maga döntött, és ha a nemzet így dönt, nincs akarat, ami ezt felülbírálhatná.

------------

Kedves 13:21-as válaszoló!

"Rendben, de itt az Árpád-házzal jönnek másfél oldalon keresztül. És akkor bizony nem a nép döntött."

- A szűkebb értelemben vett nemzet döntött, a nemesi osztály (amely Magyarországon szokatlanul széles réteget jelentett).

Az Aranybulla ugyanis rögzítette például a következő pontokat:

11. "Ha vendégek, tudniillik előkelő emberek jönnek az országba, az ország tolmácsa nélkül méltóságokra ne emeljék őket."

Azaz idegen származású előkelők csak az országgyűlés beleegyezésével viselhetnek tisztséget, királyi akarat alapján nem.

Vagy a 13. A királyi főtisztviselők hatalmaskodásai ellen

"A jobbágyok úgy kövessék a (királyi) udvart, vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák."

Illetve a 14. A hatalmaskodó ispánok büntetéséről

"Ha valamely ispán nem viseli magát tisztességesen, ispáni tisztéhez méltóan, vagy a várához tartozó népek (birtokait) feldúlja, ha ez rábizonyul, az egész ország színe előtt csúfosan fosszák meg tisztségétől, és az elvett dolgokat adja vissza."

És a 19./a

"A várjobbágyokat [várak katonaságát] a szent királytól elrendelt szabadságban kell megtartani."

19./b

"Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetből valók, a kezdettől fogva nekik engedett szabadságban kell megtartani."

Emellett az adózásról is szól:

20./a

"A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld meghozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni."

20./b:

"És ha a püspökök (ebben) ellentmondanak, nem fogjuk őket segíteni."

A termőföld védelméről:

26./a

"A birtokokat nem szabad az országon kívüli (személyeknek) adományozni."

26./b

"Ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák."

És ami még érdekesebb:

28.

"Ha valakit bírói úton elítéltek, a hatalmasok közül senki s merje õt megvédeni."

29./a

"Az ispánok csupán ispáni tisztük jövedelmével éljenek."

30.

"Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot."

De ami a legfontosabb, és itt jön a lényeg:

"Azt is elrendeltük, hogy ha mi [ti. a király] vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk [a királynak] és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak."

A végső akarat azaz itt is a nemzeté volt.

Igaz, az egyszerű jobbágynak nem volt ebben szava, de elég tág látóköre sem ahhoz, hogy dönthessen. Egy földművelő kiválóan érti a nap járását, tudja, mikor kell boronálni, mikor vetni, tudja, melyik föld mire jó, és melyik vetést hányszor kell öntözni, mikor jött el az aratás ideje. Mélyen tisztelendő tudás ez, de meg kell azt is érteni, hogy az ország irányítása teljesen más kvalitást követelt meg. Ahogyan az olvasott, művelt, politikában jártas országgyűlési képviselők, küldöttek is éhenhaltak volna, ha maguknak kellett volna kapálni. Ez nem egyik vagy másik társadalmi réteg lenézését, vagy valamelyik "értékesebbnek tartását" jelenti. Egyszerűen csak mindenkinek más a feladatköre.

És bizonyos fokig az jobban is működött, mint a ma kialakult rendszer. Azt láthatjuk, hogy az a korlátok nélküli demokrácia a csőcselék uralma, ahogyan Platón már megfogalmazta.

Ezért én azon a véleményen voltam, és vagyok, hogy a választójogot magasabb életkorhoz - 21. betöltött életév -, és iskolai végzettséghez - legalább egy sikeresen letett érettségi - kellene kötni.

Egy művelt, széles látókörű, felelősségteljes, tág és erős identitású középosztályra, a szó klasszikus értelmében vett értelmiségre bíznám az ország irányítását - ahogyan a történelem folyamán mindig ők viselték a vállukon az ország terhét, és amit a kommunizmusban tudatosan megsemmisítettek, pont ebből az okból (gondoljunk csak Katynra).

Ahogyan egy korábbi kérdésemben megfogalmaztam, Klebelsberg Kunó szavaira alapozva:

"A hatalmas magyar hazafiságnak van egy nagy gyengéje, s ez az, hogy számbelileg aránylag kicsiny az a réteg, amely ennek a nagy érzésnek az aktív hordozója. Korábban főleg a köznemesség volt, ma a magyar értelmiség és kizgazdaközönség. De tovább felfelé, a vagyonnal fogy a patriotizmus, és a szegénységgel nő az internacionalizmus."

Én is úgy látom, hogy leginkább a tanult középréteg az, akiben nemzeti öntudat van. A gazdagok köre vagyonát félti a többiek felemelésétől, a szegényeket pedig lefoglalja a maguk mindennapi életének küzdelmei és bajai, nem érnek rá a többiekkel törődni.

Egyedül a középosztályban lévők elég jómódúak ahhoz, hogy tudjanak mások sorsára is figyelmesen tekinteni, de nem annyira vagyonosak, hogy emiatt lecsúszástól kelljen aggódniuk.

Azokkal nem értek egyet, akik adózáshoz, illetve vagyoni helyzethez kötnék a választójogot, mivel sok olyan munkanélküli vagy nem adózó személy van (gyes-en lévő anyukák, álláskereső fiatalok, nyugdíjasok), akik nem "naplopásból, segélyből élősködésből" nem fizetnek adót. A vagyoni helyzethez kötést pedig azért nem támogatom, mert akkor a szegényebb rétegek érdekeit még annyira sem vennék figyelembe az egymást váltó kormányok, mint ma, hiszen "úgyse tudnak szavazni".

Ez az én véleményem.

Angyalom, látom téged a tények nemigen zavarnak.

Írni tudsz, de olvasni nem:

1, Szűrös Mátyást nem hatalmazta fel a nép

2, az 1949. évi XX. törvényt nem az országgyűlés alkotta, hanem az Ellenzéki Kerekasztal!

Legitimációs paradoxon áll elő: nem legitim erők akartak egy új, nem legitim rendszert létrehozni.

EKA = nem legitim, nem választott társaság, akik írtak egy törvénytervezetet, melyben új rendszert hoznak létre, amiről meg sem kérdezték a népet.

Senki sem hatalmazta fel őket alkotmányozásra!

"Jogi ellenérvként legyen elég a hatályos alkotmányban rögzített államforma, ami köztársaság."

Tévedsz: ugyanis a HATÁLYOS (történeti-) alkotmány szerint bezony Királyság!

(A fidesz alaptörvényt hozott és nem alkotmányt - nevében is ez szerepel-, más tészta, hogy az se lenne érvényes...)

Szóval még mindig nincs jogi érv.

Arról kéne meggyőznöd engem, hogy milyen jogi megalapozottsága van az 1945 utáni rendszereknek és az általuk hozott jogi normáknak.

"Nem vagyok jogász, ez kétségtelen,"

Köszönöm, bíró úr, nincs több kérdésem! :)

Az offokat lezárva. :)

Én is azon a véleményen vagyok, hogy fel kéne kutatni az Árpád-ház még élő leszármazottait.

Akkor áruld már el, hogyan tudsz pengővel fizetni a tesco-ban, ráadásul áfa nélkül? Hiszen az összes 1945 utáni jogszabály semmis, ahogy írtad.

Ne vicceljünk, azért mert te azt hiszed, még nem vagyunk királyság.

Ha nem ragadsz le az első félmondatnál, akkor láthatod, hogy a 2 félév alatt jogi előadóim is mind elismerték a törvények érvényességét.

Szélmalomharc...