Ki ért egyet a leírtakkal? És ha nem akkor mibe nem?

Alap probléma!

A globalizált gazdaság olyan kihívások elé állítja a fejlett világot aminek a sziluettjére már sokan felhívták a figyelmét a mainstream-tól elszakadt vagy attól függetlennek lenni képes közgazdászok és társadalom kutatók. Megpróbálom leírni az előttünk álló problémákat.

A globáltőke megjelenésével egy folyamat vette kezdetét, az az az olcsóbb termelésű lokalitások felé haladtak a termelő beruházások.

Ezek a lokalitások Kína, India, D-Amerika, nem igazán demokratikus berendezkedésű, minimum autoritter államokat működtetnek.

Ennek a hatása, hogy a munkaerő tulajdonságait nem a piaci hatások alakítják, hogy a különböző természetvédelmi és egyéb megállapodásokat teljesen figyelmen kívűl hagyják, az energia termelésük állami non profit sőt dotált, gyakorlatilag szociális rendszerük nincs vagy nagyon fejletlen.

Az az, az olcsó munkaerő mellé még rengeteg, a demokratikus piacgazdaságok számára behozhatatlan versenyelőnnyel rendelkeznek.

Sőt ha szükséges akkor olyan új szabályokat is bevezethetnek zökkenő mentesen amire a demokratikus országok még csak nem is gondolhatnak.

Az első idők!

Az első idők tényleg hasznosnak bizonyult a tőke és a munkaerő szabad áramlásán alapuló, a szabad kereskedelmet érvényesítő, a neoliberalizmus által a globalizmusnak ajándékozott csodája. Tényleg a legalacsonyabb hozzáadott értékű munkák mentek ki a kis tigrisek világába, és olcsó műszaki cikkeket, edzőcipőket, stb varázsoltak a fejlett világ kosaraiba. Mivel olcsóbbá tették az életet, több jutott a szolgáltatások idénybevételeire, illetve az anyavállalatok új dinamizmussal fejlesztették a keleti érdekeltségeiket az anyaországban létrehozott kutató fejlesztő IT központjaikban. Az az, magasabb hozzáadott értéket állítottak elő, mint amit kivittek a termeléssel.

Mindenki örült és könnyebb lett az élete, hiszen olcsóbbak lettek az árúk, magasabbak a jövedelmek, adóztak az új beruházások, emelkedtek a szoc rendszerekre költhető összegek.

Változások!

Sajnos az öröm nem tarthatott sokáig.

Hiszen nyilvánvaló hogy sokkal több munkaerő kell a termeléshez, még ha hi-tech és automatizált is, mint a kutatás fejlesztéshez.

Nyilvánvaló hogy egy egy szegmens exponenciálisan tűnik el a fejlett régiókból néhány év leforgása alatt " textíl ipar".

Nyilvánvaló hogy a feltörekvő országok vezetői nem őrültek a magas hozzáadott értékű munkákról lemondani, és elkezdték a képzését egy generációnak ami a 1990es évek legvégére munkába állíthatóvá vált. Így a 2000 es évek elejére már a kutatás fejlesztések IT munkák stb nagy részét is ott végezték. Gyakorlatilag néhány év alatt jelentkeznie kellett volna a nagymértékű munkanélküliségnek és fogyasztási visszaesésnek a fejlett világban. De miért is nem következett be? A bankok korlátlan fogyasztási hitelezéseinek köszönhetően.

Hiszen virultak a szolgáltatások, vásároltak az emberek és a növekedés"ami a rendszer alapja" az töretlen de csak látszólagos egyensúlyban zakatolt.

Hová érkeztünk?

Ma ott tartunk hogy hatalmas eladósodottságot szedett össze a fejlett világ.

A fogyasztás hiánya a fejlett országokat recesszióba vagy ahoz közeli állapotba csúsztatta.

A munkanélküliség folyamatosan növekszik, és ha a hatások vektorai beérnek a kritikus pontba, ez exponenciálissá is válhat.

A nagytőke a globalizmussal elvesztette a munkaerő oldaláról szabályzó ellensúlyait és olyan adóversenyek alakultak ki szerte a világon ami a szociális transzferek leépítését eredményezte, illetve megerősítette az adóelkerülést és az Offshore megoldásokat.

Mára az offshore nem extra profit, hanem versenyképességi tényezővé lépett elő.

Mivel a nagytőke oldaláról csak csenevész adóbevételeket jelent, ezért a középosztályokat a végletességig túladóztatták.

A demográfiai helyzet sem megnyugtató a fejlett országok tekintetében.

Mit is jelent ez?

Csak annyit hogy a fejlett világ vesztésre áll!

A fejlett világ versenyképtelen a feltörekvőkkel szemben, hiszen sem a munkaerőben sem a versenyképessége jelentő egyéb hátterek tekintetében nem veheti fel a versenyt velük.

Azt hogy hatalmas feszültségek fognak kialakulni a gazdaság az államok és a társadalmak között a bérek és a szociális juttatások oldaláról, amit csak tetéz és fokoz az elszabaduló munkanélküliség!

A szociális transzfereket a fejlett országok nem képesek leépíteni, hiszen az minden kormány bukását, sőt akár több egymást követő kormány bukását is jelentené, ami gazdaságilag sújtaná az adott lokalitást az instabilitás miatt.

A munkanélküliség élénk növekedésével és a demográfia alakulásával elegyítve pedig egy ketyegő bomba.

Csak értelmes vitaképes válaszokat kérek, pongyolán lehülyéző értelmi fogyatékosok vélemény nem érdekel!