Mi lett volna ha annak idején a magyarok a keleti kereszténységet veszik fel?

,, az ortodox térítők is is olyan nagy hévvel pusztították volna a "pogány" dolgokat mint a katolikusok?"

Nagyjából igen, az orosz térítők sem voltak valami jó arcok, amikor Oroszo. kelet felé terjeszkedett.

"Bizánctól függtünk volna."

Nem függtünk mi sem Rómától, sem Bizánctól, sem a németektől. Ez rossz duma. Ezzel kisebbítik Magyarországot.

Nyugaton évszázadokon át hosszú invesztitúraharc dúlt a császár és a pápa között, váltakozó sikerrel.

A császár megalázó canossa-járása volt a csúcs az egészben. Aztán jöttek az ellenpápák, stb.

Ezzel szemben a magyar királynak invesztitúra joga volt!

+ nem volt hűbérese soha senkinek.

907-ben péppé vertük a naaagy nyugatot, száz évig a határt sem merték átlépni!

Egyértelmű volt, hogy egyesíteni kell a törzseket egy kéz alatt, ez nem ment egyszerűen. A törzsi autonómiát erőszakkal kellett megtörni.

Vajk nyugati RÍTUSÚ, Koppány keleti RÍTUSÚ keresztény volt. (Megjegyzem a skizma 1054-ben volt.)

"olyan nagy hévvel pusztították volna a "pogány" dolgokat mint a katolikusok?"

Mutasson már valaki egyetlen jogforrást, ahol magyar király tiltotta volna a rovás használatát.

Egyedül arra van példa, hogy erdők, ligetek helyett eztán a templom falai között tiszteljék az Istent.

HA pusztították volna nem marad meg a rovásírás, nem lenne festett kazettás mennyezet, boldogasszony kultusz, koronázó domb, napvágás, és még számos pogány eredetű rítus, amit a magyar keresztény miserend beillesztett.

Egyébiránt a turul nemzetség (latinul de genere turul) uralkodott, a turul-monda pediglen eléggé pogány.

Nem is beszélve az akkor (is) nyugaton patás ördögnek tartott Atillával való rokonság hangsúlyozását.

Itt is lehet sorolni.

Kedves Előttem Hozzászóló!

Szinte mindenben egyetértek, amit leírsz.

Különböző megítélés, ellenvetés vagy figyelemfelhívás:

1."Mutasson már valaki egyetlen jogforrást, ahol magyar király tiltotta volna a rovás használatát."

csak "paraszti" észjárással: ha van írása egy népnek, akkor az uralkodója miért nem azt (rovásírás), és azt a nyelvet (magyart, a latin helyett) használja? Vagy azt IS?! Egy király miért fosztja meg "népét" az írásbeliségétől és attól, hogy az értse a királyi törvényeket?

"HA pusztították volna nem marad meg a rovásírás," - IGEN! megmaradt, a székelyeknél, IGEN megmaradt, de nem inkább csak kőbe vésetten?! Nem az lehet-e, hogy Szent István -akarata ellenére - nem tudhatott önállóan kormányozni?!

"Nem is beszélve az akkor (is) nyugaton patás ördögnek tartott Atillával való rokonság hangsúlyozását."

Igen, ha az ellenség írja, az.

De ne feledjük, pl. a német mondavilágban és krónikákban, arab feljegyzésekben Attila igazságos, szent király!!!!!!!!

Hadd idézzek kettőt.

Először Koppánnyal kapcsolatban:

"Közkeletű téves magyarázat szerint az állam léte, vagy a magyarság léte forgott kockán ezen, azonban ez a kérdés a történelmi 'mi lett volna, ha...' kategóriája. Koppány esetleges győzelmével éppolyan státuszú és helyzetű magyar fejedelemség alakult volna ki, vélhetően bizánci irányvonallal, mint az erdőelvei fejedelemség, jövendő sorsa azonban nem meghatározható. A Koppány által vezetett magyar fejedelemség éppúgy az ő további személyes bel- és külpolitikájának sikerétől függött volna, ahogyan azt az István vezette állam esetében is látjuk, amely azonban a környező országokhoz hasonlóan keresztény állammá vált."

Nem irtotta ki István a magyar ősi művészetet?

Az Új Képes Történelem így ír erről: "Aligha tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy a skandináv (izlandi) sagák gazdagságával mérhető kincset veszített el a magyarság." István alapos munkát végzett...

Második kötetében ezt írja "A regék, históriák, mesék, dalok színes világából igen kevés maradt ránk, úgyszólván csak néhány említés arról, hogy voltak. A legismertebb Szent Gellért legendájából az a részlet, amelyben a püspök felfigyel arra, hogy egy magyar szolgáló munka közben énekel. Gellértet a dalocska, amit a "magyarok szimfóniájá"-nak nevez, nagyon megörvendezteti."

Ahogy az előző válaszoló is írta, a rovásírás a székelyeknél maradt fenn. Csakúgy, mint például a varkocs.

Az Attilával való rokonság kihangsúlyozása pedig külön jól jött, a nyugat megfélemlítésére. Ettől függetlenül Attilát megpróbálták szentnek, Isten ostorának beállítani, aki mellesleg meghajolt a szent angyalok és a pápa akaratának Róma kapui előtt.

Álmos nevére is kétféle magyarázatot adnak a krónikák: vagy a magyarok nyelvén megálmodottat, vagy pedig latinul szentet jelent.

Kérdező!

Vannak írásos feljegyzések, amelyek alátámasztják feltevésedet! A Róma által küldött és a Gizellát kísérők által hadi erővel megtámogatott térítők Jézus-hitet megszégyenítő módszerekkel térítettek. (A Dunától nyugatra lévő területeken)

Hogy miben lett volna más a helyzet, ha a bizánci térítőké lett volna a teljes "terep"? (Vagyis nem csupán az inkább keleti, délkeleti országrész?)

Nehéz erre választ adni.

De: hamarabb megerősödhetett volna talán a magyar királyi trón, nem lettek volna ún. pogány lázadások, talán István fia, Imre herceg túlélte volna azt a bizonyos "vadkan"-támadást.

Több - hiteles - emlékünk maradhatott volna fönt eme korról?

De lényegét tekintve azonban: a magyarok a függetlenségüket Bizáncnak sem adták volna el.