Miért vagyok "hazaáruló", ha külföldön vállalok munkát?

Több közeli barátomtól(?) és ismerősömtől megkaptam, hogy nem is vagyok igazán magyar, mert augusztusban lelépek és Bristolban vállalok munkát egy idősek otthonában. Még az egyetem előtt elvégeztem a hároméves ápolói OKJ-s képzést (nem önszántamból,csak anyám forszírozta, hogy érdemes valami szakmát tanulnom, egyébként nem sok gusztusom van megint pelenkát cserélni az idősek alatt). Szóval nagy úr a muszáj, 28 évesen szinte semmim sincs, itthon 145-150 ezret keresek, ott meg 1600 fontot ígértek egy hónapra. A hitelre vett pici lakásomban sem lakom már, csak a törlesztőt fizetem (erre megy el a fizum több mint fele, + a diákhitel is majdnem 14 ezer).

Sok egészségügyi gyakorlatom ugyan nincs, és előre félek, hogy valami fatálisat követek el az öregek ellen, mert 6-7 év alatt sokat felejt az ember, annyi a szerencsém, hogy viszonylag jól megy az angol. Illetve tartok attól is, hogy nem fogadnak be a britek (bár állítólag a négereket, arabokat sokkal jobban kiközösítik, az akcentus nélküli, fluent fehérek jól tudnak asszimilálódni).

Az egyik felem repülne oda már most, a másik felem meg inkább maradna a család és a barátok miatt. Azonban qrva rosszul esik, hogy a Face-en és személyesen is cikiznek, hogy "maradjak a fenekemen".