Nem visszás az, hogy épp a magát kereszténynek hirdető pártok szorgalmaznák mindig a halálbüntetés visszaállítását?

"A Tízparancsolat az Ószövetségben van..."

Szerinted nem tudom?

Az előző link bemásolva:

gyilkosság (a gyilok, 'tőr' szóból): szándékos és közvetlen →emberölés, bűn az →ötödik parancsolat ellen. Elkövetője →halál okoz, gyilkos. - Az ókori népek számára (a zsidóknak is) a →vér az élet székhelye, sőt 'a vér az élet', s az élet, főként az emberi élet egyedül Istené: ezért aki ember életére tör, bizonyos értelemben magára Istenre támad. Főként az apa- és anya~ot büntették (→parricidium) - A Szentírásban a →Tízparancsolat kategorikusan tiltja a ~ot (Kiv 10,13; MTörv 5,17). Ősi szokás, és a régi törv. is azt írta elő, hogy aki embervért ont, annak ember ontsa a vérét (Ter 9,6; Kiv 21,12-14; Lev 24,17; Szám 35,19). A MTörv 19,11 szerint a →vének kötelesek voltak kiadni a gyilkost a goelnak, a →vérbosszú beteljesítőjének, hiába menekült az oltárhoz (Kiv 21,13-14; vö. 1Kir 2,28). A későbbi törv-ek (MTörv 19,1-13; Szám 35,9-34) megneveztek →menedékül városokat, ahol a ~ elkövetője védelmet talált a vérbosszúval szemben, de csak ha előbb ért oda, mint aki vérbosszút kívánt állni, és csak addig, amíg a főpap élt (35,22-25; az új főpap vsz. fölmentést, amnesztiát adott, amikor hivatalba lépett). Aki szándékosan ölt embert, beszennyezte a földet, amelyet Jahve adott és amelyen Ő is ott volt népe körében, ezért a kiontott vérért a gyilkos vére szolgálhatott jóvátételül (35,33). - Az ÚSz a →felebaráti szeretet szempontjai szerint foglal állást a ~ kérdésében (Mt 5,21-26; Jn 15,12-17; Róm 12,9-21; Gal 5,13-26). - Az Egyh. állandó erkölcsi tanítása szerint a ~ belsőleg rossz cselekedet, sőt II. János Pál p. hangsúlyozza, hogy „a meggyilkolt vére a földből, melyre kiomlott, követeli, hogy Isten igazságot szolgáltasson. E szövegből merítette az Egyház az →égbekiáltó bűn kifejezést azoknak a bűnöknek a megnevezésére, melyek Istenhez kiáltanak megtorlásért, és az elsők között közéjük tartozik a ~.” **

BL:514. - VS 80. - EV 9.

"Azt is tedd mellé, hogy az Újszövetségben sem szerepel sehol sem a halálbüntetés egyértelmű elvetése."

Ha így nem is szerepel, a többi tanításból tisztán kivehető, hogy nem szabad. Tudod egy rendszer nem csak abból áll (legyen az vallás vagy jogrendszer), ami szó szerint le van írva, hanem ami a részletszabályokból következik. Ezt a jog pl úgy nevezi, hogy rendszerszintű jogértelmezés, sajnálom ha még nem hallottad. Az alkotmánybíróság szerinted hogyan hozta meg a halálbüntetés eltörléséről szóló döntését? Úgy, hogy megvizsgálta a jogrendszer egészét, az alapelveket értelmezte és kikövetkeztette ezt a tilalmat, úgy, hogy egyébként akkor még egyetlen jogszabályban sem volt leírva, hogy "tilos a halálbüntetés". Szóval ha valami nincs konkrétan leírva az még nem zárja ki ennek a valaminek a létezését. Szóval ez rossz érv volt.

"6. § A halálbüntetés kérdése

A halálbüntetés és a kivégzések kezdettől kérdést jelentenek az emberiség számára. Az, hogy valakit egy tényleges vagy vélt bűncselekmény miatt életének elveszítésével büntetnek, olyan régi lehet, mint az emberek együttélése – „ősrégi intézmény” (A. Kaufmann). Realitás volt mind a bibliai, mind a keresztény időben. Árnyaltan indokolták teológusok is. De a fölvilágosodás óta egyre erősödő fordulat állt be, amely az utolsó évtizedekben különös világossággal volt érezhető.

I. A HALÁLBÜNTETÉS TÖRTÉNETÉHEZ

1. A Biblia világa

(1) Az ószövetségi Biblia világa ismeri a halálbüntetést elsősorban gyilkosságért (Gen 9,6), de számos más bűncselekményért is. Nemcsak fenyegettek vele, hanem végre is hajtották. A túlságosan szigorú előírásokat a későbbi időben már nem tartották meg, amint a házasságtörő nőnek a farizeusoktól Jézus elé csapdaként hozott esete (Jn 8) tanúsítja. Más eseteket azonban minden időben tényleg kivégzéssel büntettek.1

(2) A halálbüntetés megindoklására nem volt szükség. Alkalmanként azért találkozunk egy-egy cél említésével.

– A megtorlás gondolata: „Aki agyonüt egy embert, meg kell halnia… Szemet szemért, fogat fogért. Amilyen az emberen okozott kár, olyat kell neki is elviselnie” (Lev 24,17-20).

– A vezeklés gondolata: A halálbüntetés eltávolítja a rosszat Izraelből, eltörli a bűncselekményt (vö. MTörv 13,6).

– Az elrettentés gondolata: „Tudja meg a dolgot egész Izrael” – milyen bűncselekményekért jár halálbüntetés –, „hadd rettegjenek s többé ne vigyenek végbe hasonló gonoszságot körödben” (MTörv 13,12).

(3) Az Újszövetségben nem található a halálbüntetés kifejezett elvetése, de sehol egy olyan szó sem, amely megerősíti, eltekintve talán Róm 13,4-től: Az államhatalom „nem hiába viseli a kardot”; „végrehajtja az ítéletet azon, aki gonoszat tesz.” A kijelentést nem okvetlenül kell speciálisan a halálbüntetés elismeréseként érteni. Hiszen a ,kard’ a megcsonkítás büntetésére éppen úgy ráillhet. De nyilvánvalóan nincs vita az esetleges halálbüntetés jogosultságáról sem. A büntetés gondolata nem áll előtérben. Sokkal inkább az irgalmasság és szelídség motívuma. A megtorlás helyébe lép a megbocsátás és a visszaütésről való lemondás. "

forrás:

AZ E M B E R É L E T E R K Ö L C S E

Humán bioetika

Jegyzet hittanár-nevelő szakosok számára

ma 13:29

pfffffff

Már az is bizonyíték, ha nincs is bizonyíték, mert ebből egyenesen következik, hogy direkt nincsen.

Szánalom a köbön az ilyen szintű érvelés.

"Az alkotmánybíróság szerinted hogyan hozta meg a halálbüntetés eltörléséről szóló döntését?"

Úgy, hogy parancsot kapták rá a politikai elittől, hogy ne lehessen a sok vörös gazembert felakasztani.

"Már az is bizonyíték, ha nincs is bizonyíték, mert ebből egyenesen következik, hogy direkt nincsen."

Én nem írtam ilyen zagyvaságot, sajnálom ha nem tudsz értelmezni.Olvasd el még egyszer talán másodikra sikerülni fog.

"Szánalom a köbön az ilyen szintű érvelés."

Nem értem hogy tudsz valamit minősíteni, ha nem érted meg mit minősítesz. Egyébként nézzük a te "érvelésed": első két hozzászólásodban semmi önálló gondolatot nem írsz, csak bemásolsz linkeket. Majd mire azt írom, hogy a mai világban a keresztényi erkölcsök az újszövetségi tanításokon alapulnak (nem a zsidó szokásokon,amivel tele van az ószövetség), erre te csak annyit felelsz : az újszövetségben nincs konkrétan benne, hogy tilos a halálbüntetés. Tehát először jössz az ószövetséggel és ha mondjuk senki sem világítana téged rá, hogy nem azt kell nézni,akkor elfogadnád azt TÉVESEN jogalapnak a mai halálbüntire. 1 hibapont.

Másrészről persze lehet fikázni mindenkit, hogy politikai okok meg hasonlók,de azért a 89-es alkotmánymódosításból nincs az a jogász, aki azt venné ki, hogy a halálbüntetés megengedett, ha te ezt nem így látod,akkor vizsgáltasd ki magad.

"Már az is bizonyíték, ha nincs is bizonyíték, mert ebből egyenesen következik, hogy direkt nincsen."

Én nem írtam ilyen zagyvaságot, sajnálom ha nem tudsz értelmezni.Olvasd el még egyszer talán másodikra sikerülni fog."

A te első hozzászólásodhoz sem önálló gondolat. A tipikus sablon polkorrekt duma, ami mögé természetesen még most sem tudsz semmiféle bizonyítékot tenni.

Dehogyisnem, mivel nem támasztottad alá azt az állításodat, hogy a többi részéből tisztán kivehető az amit mondasz, de további mondandód alapjául vetted. Közismert kommunikációs trükk, amit alkalmazol, úgy hívják, hogy fókuszálás. Sajnálom, de én ezt nem eszem meg. Nagyon is értem, hogy mit csinálsz.

Egész ügyesen csűröd-csavarod a dolgokat, de a végeredményen te sem tudsz változtatni. Az Ószövetség elfogadja a halálbüntetést, az Újszövetség pedig sehol sem száll ezzel szembe teljesen egyértelműen, tehát gyakorlatilag bizonyos értelemben az Ószövetség mérvadónak tekinthető ebben a kérdésben. Én ezt mindvégig tudtam, te jössz itt az Újszövetséggel, mikor semmi bizonyítékod nincs rá, hogy elítélné az Ószövetség tanításait a halálbüntetésről. Vannak egyházak, akik ezen állásponton vannak, a kereszténység ugyanis nem egyenlő a katolikus egyházzal. Ebből pedig egyenesen következik a válasz a topik kérdésre: Nem, egyáltalán nem visszás.

"Az Ószövetség elfogadja a halálbüntetést, az Újszövetség pedig sehol sem száll ezzel szembe teljesen egyértelműen, tehát gyakorlatilag bizonyos értelemben az Ószövetség mérvadónak tekinthető ebben a kérdésben."

Erre már leírtam a választ.A rendszerből lehet rá következtetni. Persze neked semmi sem számít bizonyító erejűnek(de az neked mégis bizonyító erejű ha az újszövetség konkrétan nem írja hogy tilos a halálbüntetés), de azért megpróbálok írni pár dolgot azzal kapcsolatban,amit hiányolsz. A krisztusi megbocsájtás elv például szöges ellentétben van a halálbüntetéssel. "A rosszat jóval kell viszonozni." "Aki eltöröl a legkisebb parancsok közül, Ne ölj, Aki haragot tart, Ne törj házasságot, " Ezeket pl. Jézus mondta, most találtam egy kis keresgélés után. A ne ölj parancs szerintem elég egyértelmű.