Támogatnád a királyság visszaállítását, ha az államszervezet csak nevében változna (azaz a királynak csak jelképes hatalma lenne, és parlamentáris monarchia működne tovább), és a király személye csak nő lehetne?
Sokáig vívódtam, hogy az örökölt rend visszaállítása esetén mégis ki lehetne alkalmas királynak. Az volt a félelmem, hogy akárki lenne az az adott ember, elszállna magától, ha királlyá tennék meg, és az utódai egoistán és pökhendien nőnének fel, ha eleve királynak születnek. Ez pedig nem lenne méltó a koronához, de nem tudtam, mégis hogyan lehetne ezt kiszűrni, egy még meg nem született emberről nem tudjuk, milyen lesz a személyisége, lehetetlenség elkerülni, hogy egy egész családfában ne legyen hitvány ember. Ha pedig minden egyes alkalommal inkább mi választjuk a királyt, az komédia lenne, úgy semmi értelme.
Aztán az oldotta fel ezt a dilemmát, hogy: mi lenne, ha csak nő lehetne a király? A nők kevésbé részegülnek meg a hatalomtól és uralkodástól. A népre valóban felelősséggel, felkarolandó, óvandó alattvalóikként tekintenek - természetes anyai ösztöneiknek engedve -, és velük a nép is tud közösséget kialakítani, mint amolyan „ország anyácskája”. Úgy tudnak rá tekinteni, mint aki politika felett állva, mindannyijuk nagymamája, akihez bárki fordulhat. A nők nem militaristák, nem diktátorok, és alapvetően gondoskodóak, nagyon erős az igazságérzetük, és ha hatalmat kapnak, ezt előnyre lehet fordítani. És - bár ez kissé feministán hangzik, ami nem vagyok - bizonyos tekintetben intelligensebbek, mint a férfiak (azok a cégek, ahol nők vannak vezetői pozícióban, általában sikeresebbek).
Sokaktól olvastam itt, és magam is tartottam tőle, hogy a király megosztaná az országot, épp az egységet és folytonosságot nem képviselné, ami a szerepe lenne - de egy nő általában mindenki számára elfogadottabb uralkodó a tapasztalat szerint. Angliában Erzsébet királynőt a népesség 80%-a elfogadja, ami igen látványos. Nálunk nincs olyan személy, akivel jobbról és balról, egyaránt a népesség 80%-a azonosulni tudna.
A történelmi alap is meglenne erre: már a Honfoglalást megelőző időkben a magyarok legtiszteltebb ikonja a Nagyboldogasszony volt - később ezt ültették át Szűz Mária imádatába, akit kultikus tiszteletben tartottak, zászlóikon hordták (ez más népnél nem volt megfigyelhető), még 1848-ban is ott volt a honvédzászlókon.
Persze nyilván lennének olyan politikai csoportosulások, akik zsigerből elleneznek mindent, ami a történelemhez köthető, ami a múltunkkal való folytonosságot képviseli, de ezek olyan kicsi támogatottságúak, hogy legutóbb be sem kerültek az Országházba.
Kedves utolsó, leírtam már.
A lényege pont a múlttal való folytonosság, a pártok felett állás, a nemzet egységének kifejezése lenne. Valami, ami összeköti mind az embereket egymással, mind a múltat a jelennel.
Akkor támogatnám, ha a magyar király hatalma a kormányzatban akkora lenne, mint 1918 előtt volt. Mert a monarchiának pont az a lényege, hogy - ahogy te is írtad - a (jog)folytonosságot biztosítsa egy állam történetében. Ez pedig nálunk lassan száz éve már megszakadt és amíg nem áll helyre addig felesleges azt várni, hogy az ország bármiféle normalitás irányába elmozdulna.
Egyébként, még ha az egyes állításokat sorban nem is kritizálom most meg (pedig meg lehetne...) zagyvaság az egész gondolatmenet. Először azt írod, hogy az öröklés nem jó, mert az utód "egoistán és pökhendien" nő fel, majd azt hogy a királyválasztás egy komédia és semmi értelme (megjegyzem ez kb az egyetlen mondat, amivel egyetértek). Mi lenne akkor, ha meghal a királynő? Hiszen a lánya (tényleg mi van ha nincs lánya?) nem örökölhet, mert pökhendi és egoista (vagy a nők szerinted a nők nem lehetnek ilyenek?), választani pedig nem választhatunk. Akkor majd sorsolás lesz a 20-30 év közötti magyar nők között, hogy ki legyen a következő?
II. Erzsébet pedig nem azért testesíti meg az egységet és a folytonosságot, mert nő, hanem azért, mert ő a monarcha. Aki azért lett az ami, mert valamilyen megváltoztathatatlan, befolyásolhatatlan felsőbb dolog (Isten/a törvény/a hagyomány/a szerencse/a sors) úgy hozta, hogy ő örökölte a trónt, amin előtte a felmenői ültek Hódító Vilmosig visszamenőleg. Végezetül pedig végképp nem azért ilyen népszerű, mert nő, hanem ismételten azért mert ő az uralkodó. A maga korában az apját hősnek tartották, a nagybátyjáért rajongtak, a nagyapját tisztelték, a dédanyjáról korszakot neveztek el. A fiát és az unokáját pedig épp úgy szeretni fogják mint most őt.
"Először azt írod, hogy az öröklés nem jó, mert az utód "egoistán és pökhendien" nő fel, majd azt hogy a királyválasztás egy komédia és semmi értelme (megjegyzem ez kb az egyetlen mondat, amivel egyetértek). Mi lenne akkor, ha meghal a királynő? Hiszen a lánya (tényleg mi van ha nincs lánya?)"
- Ez ugyanígy probléma lenne, ha az eredeti szokásjognak megfelelően férfiági öröklés lenne.
"...nem örökölhet, mert pökhendi és egoista (vagy a nők szerinted a nők nem lehetnek ilyenek?)"
- Erről van szó. Amíg a fiúk már gyerekként is huszárokkal játszanak, és meghódítják a világot, a lányok már kicsiként is a babájukat pelenkázzák. Egy lány talán jobban is nevelhető erkölcsösségre és méltó viselkedésre, mint egy férfiak közé betörni akarok, uralmat nehezen tűrő, önfejű kamaszfiú, aki felnőtteknek kijáró hatalmat akar.
"II. Erzsébet pedig nem azért testesíti meg az egységet és a folytonosságot, mert nő, hanem azért, mert ő a monarcha. Aki azért lett az ami, mert valamilyen megváltoztathatatlan, befolyásolhatatlan felsőbb dolog (Isten/a törvény/a hagyomány/a szerencse/a sors) úgy hozta, hogy ő örökölte a trónt, amin előtte a felmenői ültek Hódító Vilmosig visszamenőleg. Végezetül pedig végképp nem azért ilyen népszerű, mert nő, hanem ismételten azért mert ő az uralkodó. A maga korában az apját hősnek tartották, a nagybátyjáért rajongtak, a nagyapját tisztelték, a dédanyjáról korszakot neveztek el. A fiát és az unokáját pedig épp úgy szeretni fogják mint most őt."
- Épp a kérdés kiírásának napján néztem, hogy nagyon nagy népszerűségnek örvend, és a történelemben a női uralkodók általában népszerűbbek voltak a népesség körében.
"- Ez ugyanígy probléma lenne, ha az eredeti szokásjognak megfelelően férfiági öröklés lenne. "
Épp ezért nem értem, hogy a te elképzelésed hogyan ad bármi pluszt? Egyébként, ha az eredeti, 1723-ban írásba foglalt öröklési rendet vesszük alapul, akkor semmi probléma nem merül fel abban az esetben, ha király gyermek nélkül hal meg, hiszen a dinasztia rendkívül kiterjedt.
"Egy lány talán jobban is nevelhető erkölcsösségre és méltó viselkedésre, mint egy férfiak közé betörni akarok, uralmat nehezen tűrő, önfejű kamaszfiú, aki felnőtteknek kijáró hatalmat akar."
Ez egyszerűen nem igaz. A lányok távolról sem valami erkölcsileg felsőbbrendű lények. Éppen olyan önzők, csökönyösek és lázadó-hajlamúak mint mi. De minden gyermek nevelhető. A trónörökös esetében pedig pont az a lényeg, hogy születésétől arra nevelik, hogy egyszer király/nő lesz belőle. Ezért lesznek belőlük, ha nem is mindig sikeres, de kivétel nélkül jó államfők.
"- Épp a kérdés kiírásának napján néztem, hogy nagyon nagy népszerűségnek örvend, és a történelemben a női uralkodók általában népszerűbbek voltak a népesség körében."
Tudom, hogy nagyon népszerű. De akkor nézd meg, hogy a többi (férfi) európai uralkodónak mekkora a népszerűsége saját hazájában. De segítek, egyikőjüknek sem kisebb. Csak mondjuk V. Harald vagy II. Albert nem szerepel minden héten a külföldi híradókban.
"a történelemben a női uralkodók általában népszerűbbek voltak a népesség körében."
Ha erről van bármiféle hiteles kimutatásod (pl: éves közvéleménykutatások az angol parasztság körében a 16. századból), akkor légy oly szíves küld már el nekem, mert olyan doktori disszertációt tudnék írni belőle, hogy nem is PHD-t, hanem rögtön MTA-tagságot kapnék érte.
"Egy lány talán jobban is nevelhető erkölcsösségre és méltó viselkedésre, mint egy férfiak közé betörni akarok, uralmat nehezen tűrő, önfejű kamaszfiú, aki felnőtteknek kijáró hatalmat akar.
-> Ez egyszerűen nem igaz. A lányok távolról sem valami erkölcsileg felsőbbrendű lények. Éppen olyan önzők, csökönyösek és lázadó-hajlamúak mint mi. De minden gyermek nevelhető. A trónörökös esetében pedig pont az a lényeg, hogy születésétől arra nevelik, hogy egyszer király/nő lesz belőle. Ezért lesznek belőlük, ha nem is mindig sikeres, de kivétel nélkül jó államfők."
- Amikor elnézem Harry herceget náci egyenruhában, valahogy nem erre gondolok... Sem akkor, mikor katonai helikoptert lopott.
"a történelemben a női uralkodók általában népszerűbbek voltak a népesség körében.
-> Ha erről van bármiféle hiteles kimutatásod (pl: éves közvéleménykutatások az angol parasztság körében a 16. századból), akkor légy oly szíves küld már el nekem, mert olyan doktori disszertációt tudnék írni belőle, hogy nem is PHD-t, hanem rögtön MTA-tagságot kapnék érte."
- A HírTV-n láttam, azt hiszem, a Globál c. műsorban.
"Amikor elnézem Harry herceget náci egyenruhában, valahogy nem erre gondolok"
A dolog ott kezdődik, hogy Harry hercegből valószínűleg sosem lesz uralkodó, tekintve hogy a bátyja a leendp trónörökös. De most őszintén, szerinted bármilyen következtetést le lehet vonni abból, hogy valaki beöltözik valaminek egy jelmezbálon? Akkor Vilmos herceg biztos gazellákat eszik suttyomban és titkos kannibalisztikus hajlamai is vannak, hiszen ugyanakkor ő oroszlánnak öltözött.
"A HírTV-n láttam, azt hiszem, a Globál c. műsorban."
Megnyugtató, hogy legalább nem magadtól találod ki ezeket a marhaságokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!