Magyarország a háborúk alatt miért mindig a vesztes oldalon volt? és amikor már borult minden miért nem állt át a másik oldalra?

De bármit is mondasz: ez a nepotizmus, ez a teszetoszaság, ami akkor volt és most is van, hogy a magyarok nem segítettek és nem is segítenek egymásnak, ez vezet mindig a vereséghez. Most is itt vagyok több diplomás, több nyelvet beszélő szakvizsgázott jogászként, részmunkaidős fizetéssel a kormányablakban. Minden ügyfelet hozzám küldenek, akikkel más ügyintéző nem boldogul, és a főnökeimtől egy jó szót nem kaptam, leteremtést viszont igen. Mivel nem becsülik az olyan értékes embereket, mint én, azok vagy elhagyják az országot, vagy öngyilkosok lesznek. Maradnak tehát a talpnyalók és azok csicskásai kisfiai-kislányai. Bárki mondjon bármit, ez van, és ezért vagyunk vesztesek. Stradivari hegedűkkel tüzelnek, Michelangelót meg széklábak kifaragására kényszerítik ráadásul éhbérért

Ennyit erről, ezen már kár vitatkozni.

"De bármit is mondasz: ez a nepotizmus, ez a teszetoszaság, ami akkor volt és most is van, hogy a magyarok nem segítettek és nem is segítenek egymásnak, ez vezet mindig a vereséghez."

- Tudom, hogy az ember szeret egyszerű kérdésekre egyszerű válaszokat kapni, mindent ésszerűsíteni és a lényegére lecsupaszítani, hogy könnyebben átláthatóvá tegye, főleg ha az - hamis torzításon keresztül nézve - egy számára igazolni kívánt prekoncepciót támaszt alá.

De hadászati kérdéseket nem lehet ennyire, ilyen egysíkúan egyszerűre lebontani.

Kiemelem mégegyszer:

"Mert Európában kis nemzetnek számítunk, kis területű országgal, és ehhez mért ipari és gazdasági erővel. A modernkori háborúkban szinte kizárólag olyan harcokban voltunk jelen, ahol az ellenség ereje jelentősen meghaladta a miénket, ami még egyes csatákra lebontva is igaz. Ez viszont nem azt jelenti, hogy egyébként minden csatát(!) elvesztettünk volna - a két fogalom nem ugyanaz. Végül azonban a túlerő győzött, papírforma szerint. Nem nehéz ezt felismerni.

Egyébként a középkori Magyar Királyság kifejezetten nem nevezhető katonailag sikertelennek, sőt. Az eztán de facto megszűnt független magyar államiság önállóan indított háborúknak nyilván nem engedett teret, ugyanakkor a magyar katonai erők részvételével is zajló háborúkban nem álltunk mindig az azt végül vesztesként lezáró oldalon (mint éppenséggel a napóleoni háborúkban sem), ez teljesen változó volt."

"Minden ügyfelet hozzám küldenek, akikkel más ügyintéző nem boldogul, és a főnökeimtől egy jó szót nem kaptam, leteremtést viszont igen."

- Ahogyan mondtam, ez alapvető jelenség nem csak itt, bármelyik amerikai filmben is (mivel egyikünknek sincs külföldi munkavállalásban tapasztalata, így erre hagyatkozhatunk, és nem is tévesen, hiszen ahogyan utaltam rá, a filmek a könnyebb azonosulás érdekében az életből merítenek példát, és ahhoz igazodnak.)

"Bárki mondjon bármit, ez van, és ezért vagyunk vesztesek. Stradivari hegedűkkel tüzelnek, Michelangelót meg széklábak kifaragására kényszerítik ráadásul éhbérért

Ennyit erről, ezen már kár vitatkozni."

- Ne engedd, hogy a magad sorsával való elégedetlenséged miatti indulatodból a környezeted iránti harag legyen.

Érdekes, kedves Utolsó a kérdésfeltevésed, : ha átállt volna hazánk a szövetséges oldalra, elvették-e volna a Bécsi döntések alatt területeket vagy talán még mondjuk plusz területet is nyerhettünk volna? Érdekes belegondolni.

Mindenesetre hogy az egyik emberi faj felsőbbrendű lenne a másiknál, ahogy azt Hitler hirdette, egy hülyeség, bár nem igazán lehetett látni a következményt, főleg a náci kezdeti sikerek miatt. Viszont láttuk, hogy hova vezetett.... És ez csak a II. világháború.