Komolyan kötelező lesz megint honvédelmi ismeretek tárgy a középiskolában?

Mi szükség van erre?

Ha normálisan csinálják akkor a következők:

- Magyar Honvédség(valamint a Néphadsereg) történetébe, felépítésébe egy kis betekintés, amire nincs (hangsúlyozom NINCS) idő történelem órán, főleg az új "zseniális" tanterv szerint, ami kb. évszámok és uralkodók, csaták bemagolásával fog telni (ja bocsánat, plusz a holokauszt)...

- Valamiféle hazafias neveltetés amire a történelem oktatás ugyancsak nem alkalmas hiszen abból áll még középiskolában is, hogy mi 500 éven keresztül semmit nem nyertünk, minket elnyomtak, amikor meg nem, akkor olyan bűnöket követtünk el, hogy szörnyű... Ettől nem lesz patrióta a gyerek.

- A történelem úgy hozta, hogy most a Varsói Szerződés helyett a NATO tagja vagyunk (ezt lehet szeretni, vagy utálni, de sajnos így van), ezért nem árt némileg tisztában lenni ezzel a szervezettel.

- A korábban említett állampolgári kötelességek megismertetése. Tapasztalat, hogy sokan azt hiszik, hogy ha valami csoda folytán (mert azt hiszik, hogy ehhez csoda kell...) minket külső támadás érne, vagy határon belül törne ki egy olyan konfliktus amihez a rendőrség már kevés, akkor majd minket megvéd az a 24 ezer (vannak még ennyien? ) plusz 6-7 ezer tartalékos(ja meg a NATO), akinek kb. a fele alkalmas bevetésre. Óriási tévedés, bizony fel kell emelni a seggét adott esetben mindenkinek és ki kell vennie a részét a honvédelemből. Mindegy, hogy fegyvert kell fognia, vagy hidat építenie, fuvaroznia, vagy főznie kell, de erre bizonyos életkorig mindenki (még a nők is) köteles. No, ezt sem árt tisztázni.

És ha ne adj Isten még fegyverismeretet is tanítanak, hát az meg kis csemege lesz az AK-64D gépkarabélyról a 96 M kézigránátról, vagy a T-72-es harckocsiról tanulni.

Soha nem fogjuk alkalmazni ezeket az ismereteket? Legyen így. De a diákok 99%-a négyjegyű függvénytáblázatban tanultakat se fogja soha többé felidézni.

Igen, igazuk van.

Csakhogy a gyerek pl. orvossal találkozik, ha beteg, és a gyógyszerek, az egészség, az egészségmegőrzés szinte mindennapi témák még olyan családokban is, ahol nincs beteg.

Csak akkor tanítsuk meg a gyereket arra, hogy egyen gyümölcsöt rendszeresen, amikor már beteg?

A honvédelem csak háború idején fontos ismeret, békeidőben felesleges?

Ha lenne ilyen választható tantárgy, Önök, kedves szülők nem ugyanezekkel a fent felhozott indokokkal beszélnék le drága gyermekeiket róla, még ha érdeklődne is?

Nézzenek egy kicsit magukba.

Nincs gyerekem, de nem beszélném le semmiről, amit szeretne választani.

Az pedig egy teljesen más kérdés, hogy kötelezővé viszont nem tenném sem ezt, sem sok hasonló órát.

Mert egész egyszerűen a gyerekek nem egyformák, nem egyforma az érdeklődési körül sem. Természetesen vannak olyan dolgok, amit - legalább alapszinten - mindenkinek tanulnia kell (írás, olvasás, számolás, környezetismeretek alapszinten, lehetne sorolni vég nélkül), de én ezt a tantárgyat nem sorolnám ebbe a körbe.

De így, ahogy tanítják, még a kémiát, fizikát, földrajzot, biológiát sem. Máshogy igen. Ha nem kémiai egyenleteket vagy fizikai képleteket kell kiszámolni, hanem megtanulják, hogyan működik az őket körülvevő környezet, akkor az természetesen szükséges és hasznos, és indokoltan kötelező. Milyen vegyszereket ne keverjen össze, mert felrobban, mit ne igyon meg, mert mérgező, hogyan ne építsen mondjuk házat, mert összedől...

Ez nem kimerítő felsorolás akart lenni, csak példák.

A kötelezőkön túlmenően pedig jó lenne, ha mindenkinek lenne lehetősége abban elmélyülni, ami tényleg érdekli. Ha valaki kémia és fizika iránt érdeklődik, neki legyen lehetősége a számításokat és képleteket is megismerni persze. Vagy a matematikát szerető gyerek tanulhasson deriválást, meg mindenfélét, de aki mondjuk inkább az irodalmat szereti, annak ne kelljen ezek közül mindent...

"Nincs gyerekem, de nem beszélném le semmiről, amit szeretne választani."

Kivételes szülő lennél.

"Az pedig egy teljesen más kérdés, hogy kötelezővé viszont nem tenném sem ezt, sem sok hasonló órát.

Mert egész egyszerűen a gyerekek nem egyformák, nem egyforma az érdeklődési körül sem. Természetesen vannak olyan dolgok, amit - legalább alapszinten - mindenkinek tanulnia kell (írás, olvasás, számolás, környezetismeretek alapszinten, lehetne sorolni vég nélkül), de én ezt a tantárgyat nem sorolnám ebbe a körbe."

Tudomásul vettem. Én igen.

"De így, ahogy tanítják, még a kémiát, fizikát, földrajzot, biológiát sem. Máshogy igen. Ha nem kémiai egyenleteket vagy fizikai képleteket kell kiszámolni, hanem megtanulják, hogyan működik az őket körülvevő környezet, akkor az természetesen szükséges és hasznos, és indokoltan kötelező."

Tudtommal a képletek írják le, hogy mi miért van, mi hogyan működik. Ha ilyen szintű oktatást akarsz, mint amit leírtál, ültesd a következő generációt a Discovery Channel elé egész napra, az is megtanítja nekik ezt, és még iskolába sem kell menniük.

"Milyen vegyszereket ne keverjen össze, mert felrobban, mit ne igyon meg, mert mérgező, hogyan ne építsen mondjuk házat, mert összedől..."

Ezek nagy részét a szülőnek kell megtanítania, nem az iskolának...

"Ez nem kimerítő felsorolás akart lenni, csak példák.

A kötelezőkön túlmenően pedig jó lenne, ha mindenkinek lenne lehetősége abban elmélyülni, ami tényleg érdekli. Ha valaki kémia és fizika iránt érdeklődik, neki legyen lehetősége a számításokat és képleteket is megismerni persze. Vagy a matematikát szerető gyerek tanulhasson deriválást, meg mindenfélét, de aki mondjuk inkább az irodalmat szereti, annak ne kelljen ezek közül mindent..."

Erre vannak a fakultációk és az egyéb szakosítások.

Egyszer egy másik kérdés kapcsán már kifejtettem, hogy az iskolában a különböző tantárgyaknak és a tananyagnak mi lenne a jelentősége, ha normális körülmények közt taníthatnának a tanárok, és ha nem azzal foglalkozna minden gyerek, hogy ríjon (a jogaiért), ahelyett, hogy tanuljon (ami meg a kötelessége lenne).

Az ő dolguk napi 8 órában a tanulás, azaz az iskolán túl még legalább 2 óra a rendelkezésükre kell, hogy álljon. Ezen felül még mindig marad 8 órájuk utazni, játszani és besegíteni a házimunkába (ha kell), és 8 órájuk pihenni.

Jól van 24-es, maradjunk annyiban, hogy nem értünk egyet. :) Én nem vagyok híve ennek a mai felfogásnak, miszerint "verjünk bele mindent a büdös kölke fejébe, ami csak eszünkbe jut". Te igen, semmi gond, nem vagyunk egyformák, nem egyforma a véleményünk sem.

Csak egyetlen dolgot fűznék még hozzá, aztán nem is folytatom tovább a dolgot:

""Nincs gyerekem, de nem beszélném le semmiről, amit szeretne választani."

Kivételes szülő lennél."

--> nyilván, itt most kifejezetten iskolában oktatott tantárgyakról beszélünk, nem pedig úgy általánosságban véve mindenről. Azt hittem, ez elég egyértelmű...

OKÉ! :D

Egyébként a kivételes szülő részt bóknak szántam :)

Én a nyolcvanas-kilencvenes években jártam iskolába, és visszasírom azt az oktatási rendszert, látva a mai oktatást (és akkor volt honvédelmi ismeretek ;P :D

Akkor köszi a bókot. :)

Azt nem csodálom, hogy visszasírod, mivel szerintem ennél a mostaninál jobb volt simán. :) (Én is a 90-es években jártam, vagyis akkor kezdtem, majd a 2000-es évek elején érettségiztem.)

Amúgy a szüleink korában pl. szerintem nagyon jó volt az oktatási rendszer. Legalábbis az alapján, amit ők meséltek, persze gondolom akkor sem voltak egyformák az iskolák.

74%!

"Csakhogy a gyerek pl. orvossal találkozik, ha beteg, és a gyógyszerek, az egészség, az egészségmegőrzés szinte mindennapi témák még olyan családokban is, ahol nincs beteg."

Sajnos ez nem mindig igaz, ha ez így lenne, többen mozognának, kevesebben dohányoznának, stb...

"Csak akkor tanítsuk meg a gyereket arra, hogy egyen gyümölcsöt rendszeresen, amikor már beteg? A honvédelem csak háború idején fontos ismeret, békeidőben felesleges?"

Elfelejted, hogy a kettő nem ugyanaz. Gyümölcsevéssel arra tanítjuk, hogy ne legyen beteg, nem azt, hogyan győzze le a betegséget. A katonásdival nem kerülöd el a háborút, sőt, az emberek mentalitásába valamilyen szinten beleneveled, hogy lövöldözni jó.

Ráadásul a betegséggel az ember elég gyakran találkozik – háborúval meg nem. A tévéből látja, ok, de amúgy meg valószínűleg életében nem lát majd háborút testközelből. Körülöttünk szinte mindenhol szövetségesek vannak, nincsen nagy ellenség. Akkor meg minek készüljünk ilyenre? Ha neadjisten eszkalálódik a helyzet (amire nem látok nagy esélyt), akkor egy hét alatt ki lehet erre képezni a felnőtt, harcképes lakosságot, de akkor sem a gyerekeket kell oktatni erre.

"Ha lenne ilyen választható tantárgy, Önök, kedves szülők nem ugyanezekkel a fent felhozott indokokkal beszélnék le drága gyermekeiket róla, még ha érdeklődne is?"

Ha a sport vagy a nyelv helyett akarná, igenis lebeszélném. A szülőnek felelőssége van a gyerek boldogulásáért. Persze, a gyereket hagyni kell kibontakozni, de kereteket kell szabni – ahogy azt sem hagyjuk rá, hogy mindig cukorkát egyen.

Kismartonba?

Egészségetekre!