18-30 évesek! Ti gondolkoztok azon, hogy elhagyjátok az országot és máshol kerestek munkát?

Bánom, hogy nem tettem ezt a diploma megszerzése után. Mára perfekt némettudásom lehetne, ha mondjuk kimegyek pl mosogatni... vagy utcát seperni...

De végül félév alatt lett itthon titkárnői munkám, és azt gondoltam, hogy ez is munkatapasztalat és majd találok helyette jobb melót. A cég megszűnt, baromira nem találtam mást, majd igen, az is megszűnt, és ez így megy... Nyelvet közben nem nagyon tudtam tanulni, hisz sose volt semmi biztos. Visszatartott még a külföldremeneteltől az is, hogy nem akartam itthagyni a hülye voltbarátomat... Ő meg nem akart külföldre menni, mert mérnökként hiánycikk itthon is.

Most még mindig nem találtam sem egy stabil hosszútávú állást, sem életem párját sem aki legalább bíztatna, hogy ne adjam fel.

Folyamatosan itt a gondolat, hogy mit csináljak? Egyedül menjek ki szerencsét próbálni, talán egy külföldi hotelmunka még mindig biztosabb, mint az itthoni rettegés a holnap miatt?

33/nő

Az én barátom is mérnök, de amíg itt az átlagmérnök abban a szakmában 100-150-et kap, kint minimum 500-at.

Na és reggeltől estig hajtják őket, mert egyszerűbb egy mérnököt alacsony fizuért agyondolgoztatni, mint kettőt kétszer annyiért alkalmazni. Akik még talán szabira is elmehetnének.

Nekem is azok az évfolyamtársaim, akinek volt kapcsolatuk 150-200-at megkeresnek, én meg kitörölhetem a semmivel.

Itt nincs szükség környezetvédelemre, külföldön van.

ma 11:03

Angliában az érettségivel kitörölheted a fenekedet,mert senkit nem érdekel.Ami számít: egy jó szakma,és nyelvtudás.

A másik hogy felesleges átszámolni a font fizetést.Nagyzolni sem kell,mert aki mekibe vagy gyárban dolgozik az nem keres havi 1700 fontot.(ez kábé 700 ezer forint) Itt kint egy jó szakember keres ennyit.Inkább a létminimum vagy az 1200-1400 font az átlagos fizetés.

Ez meg végül is nem olyan sok pénz,ha albérletet is fizetni kell,és nem úgy él mint az indiaikat meg a fekák.(egy lakásban 8-10 ember összezsúfolva) A kényelmet itt kint is meg kell fizetni..

Tudod én lassan 6 éve élek Angliában.Munkaközvetítő irodában dolgozom,így biztos,jó állásom van.De még én sem keresek havi 1700 fontot,és a munkám során látom,hogy ki kap ennyit( bizony ennyi pénznél már komoly elvárások vannak,bizonyos szakmáknál)

hajjjjj,de sokan tudnak nagyzolni...

Igen,erősen gondolkodunk rajta.Főleg 16 hónapja,mióta megszületett a kislányunk.Ápolónő vagyok,felsőfokú végzettséggel.Ha lejár a GYED vissza kell mennem dolgozni,mert a GYES semmire nem elég.Viszont itthon ilyen körülmények közé,ennyi pénzért 12 órázni egy 2 éves gyerek mellett nem igazán lenne jó.A szakmámat szeretem,csak ebből a szeretetből sajnos nem tudom etetni,taníttatni a gyerekem.Magunkról még nem is beszéltem.Nagyon sok kollégám kint van már.Csak a költözéshez szükséges pénzt kellene valahogy összekaparnunk.Hát ez az akadálya még!A németet tanulom,angolul valamennyire tudok,de Angliába nem igazán akarunk menni.

29 N

Szia! Most kezdtem a fősulit önköltségesen, csak azért mert már van egy felsőfokú szakképzésem, így ha a mostanit is államin csinálnám, akkor a mesterképzésért kellene fizetni. Így úgy döntöttem, mivel (amit kinézem mesterképzés 1M lett volna félévente), hogy inkább az alapképzést kifizetem...

És mint köszönhetjük Orbánnak életem legnagyobb hibáját követtem el:'(

Így mivel szerződést írattatnának velem, hogy ha kimegyek külföldre, akkor vissza kell fizetnem a képzést árát, így a mesterképzést külföldön fogom elvégezni, de sajnos miután végzek meg kell keresnem a külföldi képzés árát, de már azt se Magyarországon...

Én nem akartam elhagyni ezt az országot, saját vállalkozást akartam, amiből majd megélek, de itt lehetetlenség, és az utóbbi években ez csak tovább erősödött bennem.

Én nem csak dolgozni és tanulni akarok külföldön, hanem végleg kiköltözni és csak néha-néha visszatérni ebbe az országba. A családomat sajnálom a legjobban a kialakult helyzet miatt, de igyekszek támogatni őket:)

20/L

Én 35 vagyok, de most is gondolkodom.

20 évesen voltam kint 2 évig babysitter, havi 300 E ftot kerestem bentlakással. Tök jó volt. Hazajöttem, és vettem egy új autót. De akkor azt mondtam, hogy ebből a melóból elég is volt ennyi, nem szeretek más csicskája lenni.

Most viszont már nagyon elegem van ebből, hogy mind a ketten dolgozunk a párommal, és nem jutunk egyről a kettőre. Mennék én most már takarítani is, de van 2 gyerek. Azért kint abból a fizetésből nem tudnám eltartani a családot.

Sajna nem vagyok sem orvos, sem mérnök, hogy jobb állást kapjak. Jelenleg én GYED-en vagyok, a férjem munkanélküli. Engem sem fognak visszavenni.

Nem tudom mi lesz még ebből. Ha minden kötél szakad, akkor vagy én, vagy a párom kimegy, és küldi haza a pénzt a gyerekeknek.

26 vagyok, 3 éve végeztem a fősulin, azóta összesen ha 5-8 állásinterjún voltam, mert a többi szerintem a fáradtságot sem vette, hogy elolvassa az önéletrajzom. Pesten élek, azt hinné az ember, hogy itt azért van munka....van bizony, csak 100 emberre jut egy állás! Belefáradtam a küzdésbe, hogy fekete munkákból kell fenntartanom magam, amitől a gazdaságunk sosem állna talpra (globálisan értem persze, nem magamra kivetítve). Barátnőmmel eldöntöttük, inkább kint mosogatunk, minthogy itt b*sszuk a rezet. Szar dolog menekülni, de nem köt ide semmi. Nem érzem már magam árulónak, hiszen "ők" (kormány) árultak el engem! Eladták a hazánkat.

Aki bármiben tud segíteni (semmi anyagi dolog, csak lakáskeresés, munkakeresés, tanácsok) külfölddel kapcsolatban, kérem írjon: rlacee@freemail.hu -ra

Hogy USA, Kanada, Anglia, Skócia, Hollandia, Ausztria, nekem mindegy..el innen!