Magyarországon a dolgok tekintély elv alapon működnek?

Gondolok itt az iskolákban a főnök, tanár ellentétre, h a tanárok nem mertnek ellentmondani az igazgatónak mert onnan kapják a fizut, ezért meg a képmutatás, bólogatás, vigyorgás mindenre. A sok ingyen munka az iskolákban a tanításon kívül.

Aztán ugyanazt látom önkormányzatoknál, hogyha vki nagyobb emebr van akkor a kisebb pozicióban lévők meghajolnak előtte körbeugrálják, mégha utálják is a személyt, meg ha orbitális marhaságot követel is a beosztottaktól.

Más munkahelyeket nem tudok. ennyire hülyék az emberek? Olvastam vhol, h a magyar mentalitás olyan, h a magyarok szeretnek a problémákról beszélni, de mindig annaka hátamögött akivel bajuk van. És nem megoldani szeretik a problémákat, hanem kerülik a konfliktusokat. Közben meg a gyűlölet csak gyűlik, gyűlik az emberekben a kolegák iránt is.

Nálunk pl mindenki utál mindenkit, de ha idegen látja akkkor csak az jön le neki h milyen kedvesen (felszínesen) elbeszélgetnek egymással.

Magyarországon gyakori az munkahelyeken h a pozicióért, vagy csak úgy félelmi vagy óvodás alapon megoszlanak a kolegák főnök kedvenceire, és nem kedvencekre? És nincs átjárás a kasztok közt?

Tényleg ennyire primitivek lennénk, h elfojtjuk az érzelmeinket? Ha meg kiengedjük, az csetepatét ordenálé veszekedést jelent? Ennyire nem képesek a magyarok egymás mellett normális korrekt életet élni?

Ha kimondod a véleményed akkor vagy hülyének néznek, képmutatóan a főnök elképzelése mellé állva, vagy elkönyvelnek vmilyennek és mindig a szerint kezelnek?

Ez a tekintélyelvűséget a kommunizmusból örökítettük át?

Ott estek hasra mindenféle vezetőktől, mégha tudták h baromira korruptak is?