Szerintetek ki magyar?

21:02

Ez a "gumiszabály"...

Aki úgy gondolkodik, ahogyan én, vagy úgy ahogyan nekem tetszik.

Sokan így értelmezik ezt, pedig ha sikerülne tartalommal megtölteni ezt a gondolatot, akkor közelebb jutnánk egy normális válaszhoz ebben a kérdésben...

Tehát, ha például te ebben velem egyetértesz, akkor te szerintem magyar vagy.

Nemzeti liberális!

Úgy látom problémáid vannak a lelki kérdéssel. Ennek ott van jelentősége, hogy aki lélekben magyarnak érzi magát, annak erős belső késztetése van, hogy képessége szerint cselekedjen minden olyan dologban, amelyről úgy érzi, hogy jobbá teheti a környezetét, az országot, az embereket. A nem magyarokat is, hogy ne utálják annyira a honfitársnak tartott embereket.

Én például meggyőznélek arról, hogy sokfélék vagyunk. Attól, hogy a dolgokat liberális, konzervatív, jobb, vagy baloldali, esetleg bármilyen szemszögből közelítjük meg, csak annyi tesz, hogy ugyanazt más módon szeretnénk jobbá tenni. Mármint, ha egyébként tényleg jobbá tenni szeretnénk. Ebbe még az is belefér, hogy valaki puszta jobbító szándékból butaságot akar.

Ha te magyarnak vallod magad (vagy bárki más), én készséggel elhiszem. Többek között ettől is magyarnak érzem magam. Ha majd azt tapasztalom, hogy nekem, mindezen eszméknek ellene cselekszel (akár szóban), akkor azt fogom gondolni, a magyarnak ellensége vagy. Nem azt, hogy nem vagy magyar, mert magyar magyarnak lehet ellensége.

Ha cselekszel valamit, többnyire nem esztelenül teszed. Gondolat, akarat áll mögötte. Ez belülről fakad, a belső tulajdonságaidból. Ezeknek valamiféle összességét tekinteném léleknek. És ha ezek a belső tulajdonságaid olyanok, hogy a belőlük fakadó cselekedeteid valamiképpen a magyarságot (embereket, tájat, szellemiséget, mit tudom én) segíted, akkor te magyar vagy, ha tagadod is.

Bocs, hogy mindezeket neked címeztem, természetesen mindenkinek szól, Te csak jó apropót adtál, ahogy mondani szokás, feladtad a labdát.

És ettől érzem az aradi vértanúkat is magyarnak (Aulich, Damjanich,Leininger-Westenburg Pöltenberg származásukat tekintve nem éppen a magyar, hanem inkább a kivégzők nemzetiségéhez tartoztak) sok más hasonló emberrel együtt. Akik egyebekben eléggé eltérő módon tevékenykedtek.

" nekem, mindezen eszméknek ellene cselekszel (akár szóban), akkor azt fogom gondolni, a magyarnak ellensége vagy"

ez mi?

egy magyar nem lehet magyarnak ellensége, tehát a gondolatmeneted alapján kétségbe fogod vonni a magyarságomat és ezzel legitimálod magad.

Mindegy is.

Én úgy szeretnék magyar lenni, hogy senki ne szabjon feltételeket hozzá, hogy mikortól vagyok (nem vagyok) magyar.

Ha ebben egyetértünk, akkor nincs miről tovább beszélni.

Kedves Nemzeti Liberális!

Vannak itt félreértések. Az idézet nem azt jelenti, aminek gondolod. A magam legitimálásáról, sőt magamról szó se esett. Mindössze azt mondtam, hogy pusztán ha mondod, én elhiszem neked, hogy magyar vagy. DE VISZONT! Ha azt venném észre, hogy a kijelentéseddel ellentétesen magyarságelleneset cselekszel, kétségbe fogom vonni, hogy magyar vagy. Nem az állampolgárságodat, a származásodat, és hasonlókat vonok kétségbe, hanem a hozzáállásod, a lelki beállítódásod nem tekintem magyarnak. És fontos, hogy nem egy cselekedet után, hanem tartós tapasztalat után.

Én is azt szeretném, hogy magyarnak magyar ne legyen ellensége, de naponta tapasztalom, hogy bizony lehet, nagyon is!

A feltételeket nem valaki szabja neked, hanem a magyarságtudatodnak ez a tulajdonsága. Ha nem ez a tulajdonsága lenne, akkor nem magyar, hanem cseh, román, kínai, vagy mit tudom én milyen beállítottságú lennél. Te akkortól vagy magyar, amikortól így döntesz. Mások meg akkor hiszik ezt el neked, ha ezt tapasztalják. Tehát válaszd szét azt, hogy te mit tartasz magadról, és mások mit tartanak rólad.

Mondok egy példát a probléma bonyolultságára. (kicsit leegyszerűsítve) OV kijelentette, hogy aki magyar az (lényegében) őket követi, egyetért velük. Vannak akik nem értenek egyet, tehát OV szerint nem magyarok. Eddig azok voltak, mindenki ezt is gondolta róluk. Semmi más nem történt, csak más a véleményük, OV pedig szétválasztotta az embereket: egyetértők = magyar, nem egyetértők = nem magyar. Na most azok, vagy nem? És ha igen, akkor kinek nincs igaza és miért? Tulajdonképpen erről beszélt a kérdező indításkor.

"a lelki beállítódásod nem tekintem magyarnak"

Nincs olyan a politikában, hogy lelki beállítódás. Legalábbis jobb körökben.

Érzelmi politizálás persze van és nehéz is megkerülni, nekem is.

"a kijelentéseddel ellentétesen magyarságelleneset cselekszel"

Mondok egy egyszerű példát a gondolatmeneted támadhatóságára:

Pl: vita van közöttünk arról, hogy milyen legyen az adórendszer.

(fiktív példát fogok behelyettesíteni)

én azt mondom legyen négykulcsos, mert azt hatékonyabbnak tartom

Te azt mondod legyen ötkulcsos, mert te azt vallod, hogy inkább azokat kell támogatni, akik jól járnának vele, tehát ez a magyarság érdeke (leegyszerűsítve)

ha én kitartok az álláspontom mellet, hamar magyarellenes leszek a szemedben, még akkor is, ha úgy alakulna, hogy nekem van igazam (de a példa akkor is él, ha neked lenne igazad adott kérdésben)

Érted már?