Mit szóltok ahhoz, hogy a fidesz ismét az fog jobban járni aki többet keres?

Kis módszertan: hazánk történéseinek pozitív vagy negatív értékelése korántsem egyenlő a pártszimpátiával, a pártszimpátián belül meg nem mindegy, hogy teljes választókorú népességet vagy biztos pártválasztókat vagy kiket nézünk. :)

Mindenesetre a Szonda Ipsos 2011. augusztusi reprezentatív mintájának adatai szerint az összes választókorú 24%-a támogatja a Fideszt [MSZP + Jobbik + LMP összesen 23%], a biztos szavazóknak pedig 50%-a [MSZP + Jobbik + LMP összesen 47%]. Úgyhogy a Fidesz előnye valóban még mindig nagyon markáns, és ilyen támogatás mellett az is elképzelhető, hogy ha most lenne választás, simán meglenne most is a kétharmad.

Ezek szerint tehát úgy látszik, hogy van egy jó kétmilliós réteg, akik továbbra is támogatják a Fideszt, van egy további kétmilliós réteg, akik a másik 3 jelenlegi parlamenti párt közül támogatják valamelyiket, és van egy négymilliós réteg, aki sz*ik az egészre, választani nem akar, de panaszkodni azt tud.

Egyszóval én is nagyon szomorúnak tartom, hogy az adócsökkentést a Fidesz ezek szerint kezdettől fogva csak a középosztály vagy annál tehetősebb rétegeknek szánta, miközben a megszorításokat csak a középosztály alsó rétegei vagy annál rosszabb módúaknak. Persze bedobják utána a köztudatba a "luxusadót", amiből meg nyilvánvalóan vagy nem lesz semmi, vagy valamilyen korlátozott formában vezetik be, aminek több lesz az adminisztrációs költsége, mint a belőle származó bevétel. Meg megemelik a jövedéki adót meg a cégautóadót, hogy még jobban szívjon az autós, hiszen retorikában jól hangzik, hogy azok a szemét gazdagok, akik autót tarthatnak fenn, meg a cégek, akiknek cégautójuk van, fizessenek még többet. De a valós hatása nyilván az, hogy a multiknak tökmindegy, hogy ennyivel több kiadásuk van, a politikusok felveszik rá a költségtérítést, és akik ténylegesen megszívják, azok az egyszerű köznapi emberek, akik nem bírnak máshogy munkába járni, mint autóval; és azok a kis és közép méretű cégek, akik a munkaerőpiacon aktív emberek többségének munkát biztosítanak.

Így a végeredmény mégis az lesz, hogy a szegényebbektől elvett pénzt a gazdagoknak adják, amit perverz redisztribúciónak hívunk.

És Orbán Viktor szent tehene, az egykulcsos, 16%-os arányos személyijövedelemadó-rendszer meg csak olaj a tűzre, hiszen bár az igazságosság kritériumának megfelel (mindenki arányosan ugyanannyi adót fizet), de a méltányosságot teljesen figyelmen kívül hagyja (akinek van 100 egység jövedelme és szuperbruttó utáni 16%-os adózás után marad neki 79,7, az jobban megsínyli, mint akinek 10000 egysége van és marad neki 7970).

Pedig ilyen súlyos szociális helyzetben kevés nagyobb hibát lehet adópolitikailag elkövetni, mint pont a méltányosságot hagyni figyelmen kívül.

Egyébként meg én nem a nagyobb jövedelműeket irigylem, mert közülük nagyon sokan meg is érdemlik, hogy annyit keressenek, amennyit, és igazságtalan dolog hibáztatni őket. Inkább a politikai elitre haragszom, hogy lobbiérdekből ilyen könnyen lemondanak az alacsony jövedelműek iránti társadalmi méltányosságról, amit maximum akkor lenne szabad megtenni, ha olyan lenne a gazdaság helyzete, hogy egy ilyen adócsökkentésnek a hatásait nem kellene megszorításokkal kompenzálni.

(Tp.)

13:39

"Egyébként meg én nem a nagyobb jövedelműeket irigylem, ..."

Így van, minden szavaddal egyetértek. Nekem ugyan eleve nem szimpatikus az egykulcsos adó, de ha ezt 8-10 évvel ezelőtt bevezették volna Magyarországon, akkor talán tényleg gyakorolhatott volna pozitív hatást a gazdaságra, ahogyan Szlovákiában vagy Észtországban is így történt. De 2011-ben, a világválság, a recesszió, a Gyurcsány-féle "elkúrás" következményeinek ismeretében ezt bevezetni, egyértelműen felelőtlenség, arrogáns akarnokság. Ami persze sajnos mindig is Orbán és a Fidesz legfőbb jellemzője volt. Előnyei az egykulcsos adónak szemmel láthatóan nincsenek, csak súlyos lyukat üt a költségvetésen, szemmel látható igazságtalansága pedig joggal sérti a társadalom többségének igazságérzetét.

Az egyetlen szerencséje a Fidesznek az, hogy lényegében nincs ellenzéke.