A nemzeti radikálisok örök álmodozók? Megvalósulnak-e valaha főbb álmaik?

Szerinted ez a válasz nem hasznos.

A válasz írója 53%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 08:20

Barátom!

Amit te ide írkáltál, az nem más mint a valóság totális manipulatív és teljesen más előjelü " átzagyválása"!

Hogy mi alsóbbrendűek lennénk?

Nem , nem vagyunk azok.

De sajnos pld az Eu ban, olyan a politikai és gazdasági helyzetünk. Hiszen véletlen, mindíg olyan szabályok, szabályzások, buknak ki a nagy Eu s közösség gazdasági irányzatainak végtermékeként, ami nekünk kellemetlen.

De nézzük csak.

A kissebbségek kiszoríthatnak-e?

Az országban hány zsidó származású ember él? " nem vagyok antiszemita" és ebből hányan döntenek a magyarok sorsafelett, a parlamentbe, és egyébb magaspolcra rakott állami vagy üzleti szférában?

De az sem igaz, hogy a cigányság " félig cigány vagyok"

a mai népszaporula mellet, az arányokat nagymértékben eltolja?

Veletek liberális felsogásúakkal, az a baj, hogy a radikálisoknál is sokszor végletesebbek vagytok!

Az az, ha valami történik ami a magyarok számára kedvezőtlen! Egyből azzal jösztök hogy ""összeesküvés elméletek nincsenek""

Persze hogy nincsenek. Hiszen pld az Eu nak nem érdeke, hogy gazdaságilag megsemísistse Magyarországot.

De ha ez annak a következménye, hogy a nagy és erős gazdasággal megáldott országok polgárai többet fogyaszthassanak, vagy egy egy érdekcsoport magasabb profitra tegyen szert, már nem is érdeke.

09:25

"Hogy mi alsóbbrendűek lennénk?

Nem , nem vagyunk azok."

A magyarok nem alsóbbrendűek, hanem ti, "nemzeti radikálisok" tartjátok annak őket, nyilvánvalóan önértékelési zavaroktól vezérelve. Ezt írtam. De te még arra sem voltál képes, hogy egyáltalán a lényegét megértsd annak, amit írtam. Nem vagy képes elolvasni egy közepes nehézségű magyar szöveget, és te vagy a "nemzeti". Ez nem vicces, ez már szomorú.

10:02

"Ez is azt mutatja, hogy nekik is helyük van a világban és az országban."

Helye mindennek van, ami létezik. Ami létezik, az van valahol. Ahol van, az a helye.

"A nemzeti radikalizmust is lehet színvonalasan csinálni (meg nagyon primitíven is)"

Mi a különbség a színvonalas és a nem színvonalas nemz. rad. között? Mert az, hogy az egyik mondjuk suksüköl és nagybetűvel írja a melléknekeveket, a másik viszont nem, elég felületes különbség.

"az emberek többsége a nyugodt, megszokott, békés hétköznapokra vágyik"

Nyugodt, békés hétköznapokra vágyik mindenki, aki nem neurotikus.

"és általában nem tetszik nekik, ha valaki, mondjuk a radikálisok, ebből ki akarják őket zökkenteni."

Mi a köze egy "nemzeti radikálisnak" ahhoz, hogy valakinek nyugodtak-e a hétköznapjai? És miért is akarja "kizökkenteni"? Mit nyer ezzel a "nemzeti radikális"? A "nemzeti radikálisnak" ideje lenne nem mások hétköznapjairól fantáziálni, hanem elgondolkodnia azon, hogy miért is mások kizökkentésével foglalkozik és nem a saját életének helyrezökkentésével először is.

"átmenetileg előtérbe kerülhet, teret nyerhet a radikalizmus a tömegek körében is"

Magyarul a radikalizmusnak nevezett jelenség valójában kétségbeesett, zsigeri reakció.

" válságos, kilátástalan helyzetek."

Tehát vannak válságos helyzetek, amiket az ember kilátástalannak érez, és ettől "radikális lesz". Tehát radikálisnak lenni = kétségbeesettnek lenni.

Ez tehát nem eszme, nem meggyőződés, hanem lelki betegség, amit nem terjeszteni kell, hanem gyógyítani, az okok megszüntetésével.

02:36

"az, hogy szerinted a nemzeti radikálisok valami csökkent értékű emberek lennének, pontosan ugyanolyan skatulyázás"

Nem csökkent értékű emberek, hanem olyan rossz helyzetben lévő emberek, akiknek nincs jó válaszuk a nehéz helyzetükre. Tévedésben és kétségbeesésben lévő emberek.

"Én leginkább azt nem tudom megérteni, hogy miért baj, ha az ember nacionalista."

Nem baj, meg nem is jó. A nacionalizmus egy ideológia. Az ideológiákat sok mindenre lehet használni: egyik céljuk a valóságban való tájékozódás, másik céljuk pedig pont fordított, a politikai mozgósítás. A nacionalizmus a 19. században egy nagyon korszerű és népszerű eszme volt, más kérdés, hogy a 21. század elejének világában mennyire lehet tájékozódni nacionalizmus alapján, vagy mennyire lehet a segítségével problémákat megoldani. Én eléggé korlátozottnak érzem a teljesítőképességét.

"Ez alatt azt értem, hogy szereti (imádja) az anyanyelvét"

Az a patriotizmus, nem a nacionalizmus. Érdekes, hogy a saját állítólagos eszméid alapfogalmaival sem vagy tisztában.

"igenis Magyarországnak is vannak értékei"

Az is patriotizmus. A patriotizmus az, ami messzemenőkig hiányzik a jobbikosokból: nemcsak lábbal tiporják a magyar (a Magyar) nyelvtant és egy csomó magyar írót, zeneszerzőt stb. kitagadnak a magyarságból, hanem még a magyar történelmet, nyelvet sem ismerik, hanem helyettük fikciókban hisznek, Magyarországot pedig rossz helynek tartják, folyton a kivándorlásról hisztiznek, meg arról, hogy vége az országnak. A patriotizmus, a hazaszeretet kb. a jobbikosokból hiányzik legjobban, mert senki nem mocskolja annyit Magyarországot, mint ők.

"Miért kéne Magyarországon szégyellni azt, hogy magyarok vagyunk? Nem kell képmutatónak lenni. Sokan cserélnének velünk azért."

De ha megfigyeled a jobbikosok szövegeit, mindegyiknek a kedvenc hisztije, hogy Magyarország mindenben a legrosszabba, hogy elviselhetetlenül pocsék hely, és már indul is a buszuk Londonba.

"Azt ne higgye már egy neonzöld se, hogy ha a nemzeti radikálisok hatalomra kerülnének, akkor kötelező lenne minden étkezés és lefekvés előtt az ima"

Az lényegesen kevésbé lenne destruktív, mint Vona legtöbb elképzelése.

"Most milyen kormányunk van?"

Jobboldali.

"Ilyesmi utoljára kábé Rákosi, meg Sztálin idejében volt."

Ha nem tudod a történelmet, legalább ne kérkedj vele. Megérdemelnéd, hogy időgéppel a Rákosi-korszakba küldjenek. Kíváncsi vagyok, hány napig húznád szabadlábon, miután az üzemi faliújságra kiírnád, hogy "ilyen vezérimádat utoljára Szálasi idején volt".

"A radikálisok sem elérhetetlen célokért küzdenek"

Persze hogy nem. Vona célja az volt, hogy egy ellenzéki parlamenti párt vezetőjeként behúzza azokat a gazdasági előnyöket, amelyek azzal járnak, hogy benne van a pol. elitben, de a kormányzás felelőssége nélkül. Elérhető célok, el is érte őket. Most már csak azért kell küzdenie, hogy minél tovább bent maradjon a parlamentben.

"Persze, szabad választások vannak, de győztes, csak kettő közül kerülhet ki"

Akkor tessék egy harmadik népszerű pártot csinálni. Ja, hogy a Jobbik béna? Az is a Fidesz hibája?

A válasz írója 53%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 10:24

Kedves válaszoló.

Miért akarod te eldönteni, hogy ki lehet radikális, és hogy mi a jelző értelmezhetősége a magyar viszonyok között!

Az a baj, hogy bár van alapja valamely szinten az elgondolásaidnak " hiszen egy eltört kezet nem kell "radikálisan" kezelni, csak gipszelni.

De nem lehet mindenkinek egy perspektívából nézni a dolgokat. Az az, ha valakinek van egy jó vállalkozása és éppen még egy közepes színvonalon eléldegél, akkor az nem hajlamos a radikalizálódásra, még ha "satnyúl is a sorsa". De egy üszkösödő végtagot ami már vérmérgezést is okozhat, azt nem lehet kezelni, csak radikálisan amputálni. A baj itt hazánkban pontosan az, hogy az ország polgárainakj már egy jelentős része üszkösödik.

Már hallom!

Miért nem tanúlt stb stb.

Az orvosok is tanúltak, csak nálluk a radikalizmus kifejezése, hogy elmennek a búsba.

De tudod nem mindenki lehet jólmenő vállalkozó, vagy magas beosztású értelmiségi. Effektív fgizikai munkásnak is kell lennie egy gazdaságban. A probléma meg ott van hogy a nagy átlag az az, az ország 40-50%a megélhetési vállságban szenved. Az az, hiába dolgozik, már csak az alapvető életfenntartási ösztöneit elégítheti ki.

" ami ugye kultúr embereknél kevés a boldogsághoz"

12:08

"A lényeg az volt, hogy kb. A liberálisok és a radikálisok ugyanakkora számban lelhetők fel"

Ezt honnan veszed? Amúgy hogyan mérted meg, hogy hány % "radikális" és hány % "liberális" van?

Nem beszélve arról, hogy a radikálisok és liberálisok szembeállítása értelmetlenség: a liberalizmus egy ideológia, a radikalizmus egy módszer, illetve attitűd. Egy liberális is lehet radikális.

"mégis a liberálisok világát éljük, az ő gazdasági és társadalmi modelljük valósult meg."

Valami nagyon furcsa módon értelmezheted a "liberalizmus" szót, ha ezt így gondolod. Lehet, hogy utána kellene nézned, mi a liberalizmus, meg alapvető gazdasági ismereteket kellene szerezned.

"A nemzeti radikálisok ezzel szemben álmodozva, úgymond sok hűhó semmiért jelleggel élik le az életüket?"

Természetesen igen. Az átlagos "nemzeti radikális" nem más, mint a lecsúszástól rettegő kispolgár vagy az elkeseredett proletár. Ezeknek az elemeknek esélyük sincs a politikát befolyásolni. Pártjaiknak pedig nem is célja, hogy kormányzati pozícióba kerüljenek. Elégedettek azzal, hogy képviselői helyeik vannak, költségtérítéssel.

"Vagy saját képükre formálhatják országukat? Megadatik -e valaha nekik a nagy lehetőség?"

Sohasem, mivel a "nemzeti radikálisok" marginális és gyenge csoport maradnak mindig.

12:36

"Miért akarod te eldönteni, hogy ki lehet radikális"

Nem én döntöm el, eldől az magától. Én pedig közlöm, mik ennek a törvényszerűségei.

"Az az, ha valakinek van egy jó vállalkozása és éppen még egy közepes színvonalon eléldegél, akkor az nem hajlamos a radikalizálódásra, még ha "satnyúl is a sorsa"."

Nem egészen. A "radikalizmusok" a lecsúszástól félő középrétegekben is népszerűek.

"A baj itt hazánkban pontosan az, hogy az ország polgárainakj már egy jelentős része üszkösödik."

Ezzel a fajta beszéddel semmit sem tudok kezdeni. Számszerű bizonyítást kérnék, nem költészetet. Üszkösödik? Szerintem meg nem. Akkor hogyan döntjük el, kinek van igaza? Mi az "üszkösödés" objektív kritériuma? Ha nincs ilyen, akkor a kifejezés értelmetlen.

"A probléma meg ott van hogy a nagy átlag az az, az ország 40-50%a megélhetési vállságban szenved."

Ha csak 50%-a, az komoly előrelépés 1995-höz képest, egy akkori felmérés szerint ugyanis a háztartások 75%-a került hó végén pénzzavarba. Mondom, van itt fejlődés.

Abban egyetértek az egyik válaszolóval, hogy a radikálisok mindig félnek valamitől. Általában elszegényedett vidéki kispolgárok, akik alapvetően hisznek a hierarchiában. Szerintük a társadalom úgy néz ki, mint egy piramis, ezért ha velük(az "alján" lévő emberekkel- ezt most nem bántásból írtam) történik valami, azért csakis a tetején lévő emberek(politikusok, tőkések, gazdagok, az "elit") a felelős. Jellemző rájuk, hogy pesszimisták és mindenkiben a gonoszt látják, ezért hisznek az összeesküvésekben. Az ő szemükben egy optimista ember naiv és tájékozatlan, mert egyértelmű, hogy minden lehetőség közül a lehető legrosszabb fog történni. A saját népüket jobban szeretik az átlagnál, viszont a népben(akit itt nem nemzetnek, hanem emberek tömegének kell tekinteni) nem bíznak. Szerintük a "démoszt" csak hülyék alkotják-> pl. a fű legalizálása után rögtön heroinhoz nyúlna. Nem bíznak az egyén képességeiben, nem bíznak az emberiségben.

Ezért érzik szükségességét az etatizmusnak. Világszemléletükből adódóan ahol nincs erős társadalmi szerkezet, ott kizárólag anarchia és káosz uralkodhat. A függetlenségre törekvő ember a szemükben rebellis, individualista és nyerészkedő.

Extraerős hazaszeretetük miatt szeretnek bizonyítatlan dolgokban hinni(pl. sumér eredet). Ilyen téren optimisták. A tradíció fontosabb mint a gyakorlatiasság.

A liberális ember(semmi köze nincs az SZDSZ-hez) ellenben nem hisz a társadalom hierarchiájában. Szerintük a társadalom elég felnőtt, ezért az anarchiát is életképes rendszernek tartják. A egyén elég erős ahhoz, hogy önmagától dönteni tudjon, elég önkontrollja van, ezért elengedik a kezét. Nem úgy gondolkozik, hogy "mi", hanem "ő" és "én". A lazább társadalmi szerkezet miatt a hibákért csak magát okolja, viszont a saját sikere is kizárólag az ő érdeme. Az igazi liberálisok szerint(ami nem egyenlő a magyar liberalizmussal), ha mások békén hagynak engem, akkor én is békén hagyok másokat, egyébként pedig ki-ki a maga útján. Ami egy radikálisnak közöny, az egy liberálisnak még csak a privát-szféra tisztelete. Az emberi kapcsolatok kevésbé fontosak, inkább az elért eredmény(ez sok ember szemében nyerészkedés).

Sajnos az írásomból egyértelmű, hogy én melyik vagyok, de nem tudtam elfogulatlanul írni. Nem szeretnék ellenségeskedést, én mindenkinek tiszteletben tartom a véleményét(legyen az szélsőjobb, vagy akár szélsőbal).

Anno sokat foglalkoztam a témával. Sokan arra a következtetésre jutottunk, hogy az ideológiákra születni kell. Ez a humánetológia témakörébe(is) tartozik. A lényeg, hogy mindenkinek van bizonyos fokú primativitása, ami emberfüggő, akárcsak egy személy természete. Most nem tudok mindent leírni. A lényeg, hogy bizonyos emberek egyszerűen öntörvényűbbnek születnek, mint a többiek. Rájuk az a jellemző, hogy az erős társadalmi autoritást nem fogadják el. Nem hajtják végre a parancsokat, de irányítani sem szeretnek. Aki jó angolos, az találhat nagyon jó szakirodalmat a témával kapcsolatban.