Hogy oldják meg a kereskedelmi láncok, hogy Orbánék 10%-ra csökkentenék 30 alapvető élelmiszer árrését?

Van egy olyan hátsó gondolatom, hogy ezzel a nyugati cégek kizavarása kezdődött el.

Akármilyen is a megitélése otthon ezeknek a cégeknek, nagyon minimális profitot bir el a magyar piac. Saját tapasztalból mondom, hogy nincs az a habzsidőzsi, amit az emberek gondolnak róluk és ők is tervek alapján működnek.

Ne legyen igazam, de szerintem elkezdődött a HUXIT előkészitése és a kettős állampolgárság, a Pride, ugyanebbe a kategóriába tartozik.

#2 Úgy látom, te nagyon benne vagy iparági titkokba és véletlen se Orbán Viktor bebüfögött, semmivel se alátámasztott 40%-t mondod vissza.

Na most, kérlek mondd el pontosan, hogy a termelő, vagy az élelmiszert előállító egységből a kereskedelmi egység raktárába szállító cég hány százalékos árrést használ? Vagy a benzinkút, ahol a szállító tankol hány százalékos árrést tesz az üzemanyagra? És az állam mit tesz az árra? És itt nem csak a 27%-os áfara gondolok. Az üzemegyanyag amivel szállítják a terméket azon is van adó, a dolgozók, aki megtermelik azt a tejfölt, azoknak a fizetésén is van jó pár % adó. És akkor a cégadók, iparűzési adók stb. Azok is mind benne vannak egy termék árába. Akárcsak a kiskereskedelmi különadó is.

Orbán azt mondja 200 Ft-os beszerzési ár van a tejfölre. Fogadjuk el.

A bolti tejföl 500 Ft, ezt is fogadjuk el. Ebből szedjük le a 27% ÁFÁ-t, a 4,1% kiskereskedelmi különadó, tehát marad 382 Ft. Ebből lejön a termék 200 Ft beszerzési árra, tehát a boltnál van 182 Ft.

Az állam tehát CSAK A BOLT VÉGSŐ ÁRÁN nyert 118 Ft-t és azt nem számoltuk a gyártó 200 Ft-ján mennyi adónyeresége van.

Na de, vissza a bolt által realizált 182 Ft-os bevételhez. A bolt ebből még nem fizetett munkabért, munkabért terhelő adókat, szociális hozzájárulási adót, iparűzési adót, biszembaszom adót és olyan dolgokat, mint villanyszámla, vagy helybérlet. Nyílván ezt már nehezebb kiszámolni pontosan kívülről, de valahol 100-120 Ft között lehet reális, amit még elkölt a tejföl árából. Így egyezünk meg, hogy kb 50 Ft-t keres 1 db tejfölön. Ez még barátok közt is valahol 25% körüli haszon. Ez amúgy összhangban is van minden szakmai ajánlással, ami arról szól milyen haszonkulccsal dolgozzon egy vállalkozás.

Tehát mi jön ki? A bolt keres 50 Ft-t egy tejfölön, az állam pedig 118 Ft-ot csak a bolton. Az, hogy a beszállító mennyit keres és rajta mennyit nyer az állam így nehéz kimatekozni, de feltételezhető, hogy 1 db tejfölön ők se keresnek sokkal többet 30-50 Ft-nál.

A lényeg: az állam többet keres csak a bolton az 500 Ft-os tejfölön, mint a bolt és a termelő együttvéve.

A legtöbb termék túlárazott. Lehet fogni a bérekre meg bérleti díjakra, de senki nem fog a fejéhez pisztolyt, hogy a plázában a legdrágább bérleti díjért kell kifőzdét nyitni.

Meg az sem normális, hogy a bérekkel mindennel együtt 500 forintra kijövő pattogatott kukorica 1800 forint a moziban.

Én maximalizálnám a hasznot, mondjuk 30 százalékban. Vagyis adózás és minden költség után max 30%-al lehessen gazdagabb akárhogy nyerészkedik. Neki ez nem elég mert 60%-ot akar, hát lelke rajta....

#18, A bolt keres 50 Ft-t egy tejfölön, az állam pedig 118 Ft-ot csak a bolton.

A mondat utolsó részét pontosítsuk. Nem a bolton keresi meg a 118 Ft-ot, hanem rajtad, vevőn.

#8, de senki nem fog a fejéhez pisztolyt, hogy a plázában a legdrágább bérleti díjért kell kifőzdét nyitni.

Neked sem tart senki pisztolyt a fejedhez, hogy ott vedd meg a kajádat. Sőt, popcornt se vagy köteles a moziban venni.

Itt nem az államnak kell beleavatkozni plázás ételek és mozis popcorn okán, hanem a vevőnek azt mondani, hogy ennyi volt és nincs tovább. És máris árat csökkentenek. De ameddig van, aki megveszi, te hiába lázadsz.