A kelet-európai országok miért nem szabályozzák jobban az élelmiszereket, hogy jobb minőségűek legyenek?
Erre gondolok:
A kormányok hisztiznek amiatt, pedig egy szimpla szabályozással, megfelelő minőségellenőrzéssel kiszűrhető lenne.
Például, nem a kereskedelmi cégek döntik el, hogy hány százalékos kakaótartalomtól lehet kakaónak hívni a kakaót,hanem a kormányok.
Szóval, felesleges a kereskedelmi cégeket hibáztatni.
A személyes véleményem, hogy teljesen egységes EU-s szintű szabályozás kellene.
A bukaresti,pozsonyi,budapesti madaras Tescoban árult Milka legyen ugyanolyan, mint amit Párizsban,Rómában levő madaras Tesco árul.
Ezzel a gyártók is spórolnának, hiszen csak egyfajta verziót kellene előállítani az adott termékből.
Nem lehet ugyanaz, mert más az előállítási költség, szállítás, ÁFA... stb.
De itt nem is a minőséggel volt igazán a probléma, hanem az kifogásolható, hogy ugyanazon a néven kicsit más terméket adtak el.
Nemrég vidéken voltam, az eladótól kértem Pannónia sajtot. Jött a válasz, hogy van ez meg van az ami olcsóbb, rendben köszönöm de pannóniát szeretnék. És kezdte másodjára majd harmadjára is... Ez arra enged következtetni, hogy ott az átlag nem a pannóniát veszi, hanem az olcsóbb sajtot.
Bevezethetnék, hogy mindenből csak kimagasló minőségű termék legyen a polcon, de ki venné meg? Amíg a legolcsóbb felvágottak, a tejet nem ( csak tejsavót) látott sajtok ,a legalja dobozos "tej" és hasonlók fogynak, mert erre van pénz, addig hiába pakolnád meg a polcokat normális cuccal...
A kormány azt nem írhatja elő, hogy milyen összetevőkből és százalékokból álljon egy termék. Nem mondhatja, hogy neked, Danone, mostantól 12% áfonyát kell felhasználnod a joghurtodban.
Azt meghatározhatja, hogy bizonyos összetevők kimaradása, vagy egy összetevőnek az adott százalék alatti aránya esetén a termék nem nevezhető egy meghatározott élelmiszer-megjelöléssel, például így lesz a tejfölből "farmföl", vagy a diós bejgliből "dejós bejgli". Mert akkor a névhez tartozó megkötés máris nem él.
Arra van lehetősége az államnak, hogy adót vet ki az alacsonyabb minőségű termékekre, ezzel ösztökélve a változást - ez viszont meg is történt, a "chipsadó". De itt egyébként egy teljesen más jelenségről van szó annak kapcsán, amiről most a V4-ben vita megy. Lásd majd lejjebb.
"A bukaresti,pozsonyi,budapesti madaras Tescoban árult Milka legyen ugyanolyan, mint amit Párizsban,Rómában levő madaras Tesco árul."
- A Milka egyébként pont az egyetlen, ami nem bukott meg ebben az összehasonlításban.
"Ezzel a gyártók is spórolnának, hiszen csak egyfajta verziót kellene előállítani az adott termékből."
- Ez teljesen szembemegy a realitással. Éppen azon spórolnak rengeteget, ha a felvevőpiac felére csupán töredék jóminőségű alapanyagnak a felhasználásával tudnak ugyanolyan kereskedelmi értékű árut előállítani.
----------------
"A legfőbb szabályzónak nem az államnak, hanem a vevőnek kellene lennie. De amíg a vevők nagy része csak az árcímkét nézi és bármilyen moslékot megvesz a teszkóba', mer' óccsó, addig az állam részéről sem merül fel igazi igény a szabályzásra."
- 18:35-ös válaszoló, a lenéző, rasszista sztereotípiák kialakítása előtt tájékozódj. A dolog nem úgy áll, hogy a magyarok árérzékenyek, így hát Istenem, ezt érdemlik. A botrány abból van, hogy az élelmiszergyártó cégek _ugyanazon_ márkákból, _ugyanazon_ kiszerelésben, _ugyanazon_ az áron, _rosszabb_ minőséget állítanak elő a Kelet-Európai piacra, mint Nyugat-Európába. Amit ott, értékazonos euróért megveszel 80%-os gyümölcstartalommal, azt itt forintért csak 60%-os. Capisce?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!