Nálunk miért ilyen magas az áfa? 31,5%

Leszögezném az elején, hogy a 27%-os áfa önmagában is kellően magas is, meg a szociális helyzetre kevésbé érzékeny is ahhoz, hogy a kérdés jogos legyen. De azért szúrja a szemem ez a 31,5%… A valós helyez is éppen elég rossz ahhoz, hogy ne kelljen ferdíteni rajta egyet.

Mert az, hogy az áfához csak úgy lazán hozzáadjuk a kiskereskedelmi adó felső határát, az nem egészen korrekt. Nyilván értem, hogy pl. élelmiszert a legtöbben jellemzően nagyobb áruházláncokból vásárolják, aminek az éves bevétele van akkora, hogy a kisker adó 4,5% forgalmi jellegű adóként funkcionáljon, de szolgáltatások esetén már más a helyzet, meg vannak termékek, amiket meg jellemzőbben vásárolunk, kisebb, mondjuk 30 milliárd éves bevétellel nem rendelkező boltból, webshopból vásárolunk meg, ahol a kiskereskedelmi adó csak 0–0,1%.

Itt korrektebb a költségvetési adatokra támaszkodni. 2024-ben várhatóan az áfából 7 659,6 milliárd forint lesz a költségvetés bevétele, kiskereskedelmi adóból meg 264,4 milliárd, így a kiskereskedelmi adó összességében inkább felel meg egy kb. 1%-os áfa hatásának. Persze hogy most 29 vagy 31,5, az tűnhet részletkérdésnek, de gondoltam nem árt, ha kicsit jobban belenézünk ebbe a témába.

Másik oldalról viszont nem számoljunk hozzá olyan adókat, amik ha nem is mindent és mindenkit, de sokakat érintenek, pl. jövedéki adó, tranzakciós illeték, stb… Tehát lehet, hogy a végén kijön az az átlag 31,5%, ami tulajdonképpen áfa, de mégiscsak a fogyasztással együtt járó adó.

~ ~ ~

Mivel egy nagy cég – legyen az hazai, vagy multinacionális – a méretéből fakadóan jelentős versenyelőnyben van, egy progresszív kiskereskedelmi adó önmagában indokolható lenne… Ha nem 27% lenne az áfa, hanem a kiskereskedelmi adó emelésével együtt csökkent volna az áfa mondjuk 25%-ra. Akkor összhatását nézve inkább tűnne kvázi a kiskereskedőknek nyújtott kedvezménynek.

De nyilván azért vezették be, illetve emelték meg a kiskereskedelmi adót, hogy növeljék a költségvetés bevételét.

#14 > Az internetadó margójára: sosem értettem, miért van az, hogy a netadó hírére egyből mentek tüntetni az emberek, a 27%-os áfát meg szó nélkül tűrik. Erre mi a magyarázat?

Ahogy a mondás tartja: Két dolog biztos: a halál és az adó. Adót mindenhol kell fizetni, áfa mindenhol van. Hogy most 20, 25 vagy 27%, az már inkább *tűnik* részletkérdésnek.

Az internetadó meg egy teljesen új adó lett volna, ami a legtöbb országban nincs. (Egy új adó bevezetése mindig nagyobb ellenállásba ütközik, mint egy már meglévő adó emelése.) Nyilván más a megítélése is, az érzete is a dolognak. Ráadásul úgy, hogy az államtól inkább várnánk azt, hogy elősegítse, mintsem azt, hogy gátolja a digitalizációt. Maguk a részletek meg egy meglehetősen dilettáns hozzáállásról tanúskodtak.

Meg ha számolgatok, akkor ez azért eléggé jelentő adó lett volna. A netadónál anno 150 Ft/GB lett volna, az mai áron kb. 250 Ft/GB lenne. Ha valaki ma keres nettó 400 ezret, és mind elkölti, akkor egy 20%-os áfával számolva 66 666 Ft-ot fizetne meg áfaként, 27%-os áfával meg 85 039 Ft-ot. Egy 20-ról 27%-ra emelt áfa összességében 18 372 Ft-os adótöbbletet jelentene.

Én távmunkában dolgozok, informatikusként, de magán előfizetéssel. Havonta – torrent *nélkül*, pusztán a munkából és a szórakozásból (pl. podcast hallgatás, előadás nézés) származó forgalomként – megmozgatok 50–100 GB-ot is. Az havonta 12,5–25 ezer Ft netadó lenne. (Oké, a netadó első terve után módosítgattak, lett volna egy maximum mértéke is az adónak, de ez elsőre nem volt a törvénytervezetben.) Szóval adott helyzetben – belátva persze, hogy az én példám azért inkább egy kivétel, mint a szabály – ez egy egyáltalán nem jelentéktelen mértékű adó lett volna, pusztán egyetlen szolgáltatásra, nyilván úgy, hogy amúgy a többi adó továbbra is húzta volna a pénztárcánkat.

#20: igazad van, de hogy jüön ide a "ballib" kifejezés? Kikérem magamnak, mint ballib.

Magyarországon mikor és miért lett szitokszó a "liberális"? Nekem ez még mindig egy pozitív jelentésű szó.

#23. A kérdésedre a válasz: azért, mert akik magukra aggatva büszkén hirdetik, hogy liberálisok, azok számos esetben valójában nem azok, hanem valami egészen mások. Kossuth Lajos volt liberális. Az amcsi republikánusok liberálisok. A DEI az meg például nem egy liberális dolog, akárhogy is erőltetik. És a helyzet sajnos az, hogy nem Kossuth fordította ki a fogalmat és holtbiztos, hogy nem is én. Hanem azok, akik engem náciznak, ha nem szeretném még Pride-os felvonulással is támogatni a melegeket (mert úgy döntöttek, hogy ma már nem elég a szimpla elfogadás, hanem aktív, támogató elfogadást szeretnének erőltetni), vagy mert merészelem Trump győzelmét jobbnak értékelni, vagy pláne ha Orbánra adom a voksom. Lelkük rajta, de szerencsére azért nem úgy működik a dolog, hogy ha kitartóan kiabálják, akkor egyszercsak igazzá válik.

A kérdező ellenben egy rosszindulatú kis vérballib, aki direkt férfit és kedve szerint hallgat el tényadatokat, hogy ezáltal könnyebben lehessen szidni a magyar kormányt. Engem speciel alig radikalizál ennél jobban valami, hogy legközelebb is a Fideszre akarjak szavazni.

A "ballib" szó szimpla gúny, hiszen baloldali és liberális az tűz és víz. Ezzel anno a Fidesz kezdte el őket szívatni, ők meg elkezdték unironikusan használni a kifejezést magukra is, mert valószínűleg nem értették, hogy ki vannak nevetve.

#25. Már írtam, hogy rá szavazok, miért győzködsz tovább? :D

Brühühühü, nagyon megható ám ez a sírás ennyi év után is. Már 2018-ban is az volt, hogy az ellenzék szerint mindenki érezze rosszul magát, ha nem a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaz, úgy látom, azóta sem sikerült lemezt cserélni. A ti bajotok, szemlátomást nem az enyém, meg nem is a kormányé. :)