Hogyan számítják a magyar politikában a 2/3-ot?

8as:

A kérdező írta hogy "Azt mondják hogy ha az idei választási parlamenti lett volna akkor az eredmények alapján ismét 2/3 lenne nekik"

Rémlik?

A mandátumok 2/3-át kell megszerezni. 199 mandátum van, annak a 2/3-a: 132,666667.

Tehát 133 mandátumot kell szerezni a 199-ből a 2/3-os kormányzáshoz.

A 199 mandátum pedig a 93 listás szavazatokból, és a 106 egyéni körzetekből jön össze. Egyéniben értelemszerűen 1 győztes körzet, az 1 mandátum az adott pártnak. Listán pedig nagyjából megegyezik az arány, az emberek ahány százaléka szavazott X pártra, annyi mandátumot kap a párt a 93-ból. Ahogy már előttem írták pl. a győzteskompenzáció torzíthat az arányon, de ebbe most ne menjünk bele, olvasd elba választási törvényt, ha annyira nagyon érdekel a dolog!

Kérdező, ahogy 12-es leírta. Te a 2/3-ról azt hiszed hogy az a szavazatok számából jött ki valaha is, de csak mert kicsit se próbáltál meg gondolkodni.

Nem a szavazatok kétharmadáról beszélnek, hanem a parlamenti mandátumok kétharmadáról.

A parlamenti választás pedig nem azért van, hogy 4 évente lehessen kicsit demokráciásat játszani sok pénzért, hanem hogy legyen egy kormánya, parlamenti többsége valamelyik politikai erőnek, csoportnak és 4 évig képesek legyenek döntéseket hozni, az országot vezetni. A választási szabályokat - ahogy ezt is már írták előttem - még a rendszerváltáskor döntötték el. A magyar választási rendszer alapvetően a területi mandátumokról szól. Korábban, 1990-2010 között 176 egyéni körzet volt az országban, most 106 van. Azért, hogy ne csak azoknak legyen politikai képviselete a parlamentben akiknek a jelöltje győzött (mint a briteknél van) oda van még téve a listás szavazás is kompenzációként. Itt látható, hogy az adott pártra hányan szavaznak, azonban ez nem mutatja pontosan a támogatottságot. Sokan ugyanis nem ugyanarra szavaznak listán, mint egyéni jelöltként. A párom is több választáson megosztotta a szavazatát és egyéniben egy kisebb párt jelöltjére szavazott, listán meg a nagyobbikra. Így tudta mindkettőt támogatni a szavazatával. Sokan mások is így tesznek, mivel az egyéni jelöltet van lehetőséged megismerni, lehet, hogy személyében őt szeretnéd képviselődnek, de politikai pártként meg már inkább egy másik csoportosulást támogatnál.

Amúgy a parlamenti győzelemhez annyi kell, hogy az egyéni körzetek többségében annak a politikai erőnek a jelöltjére szavazzanak a legtöbben. Nem kell 50%+1, csak a legtöbb szavazatot kell megszerezni az összes jelölt között. Ha mindenhol 30-40%-kal szerepelnek de az első helyet megszerzik vele akkor könnyedén lehet szerezni parlamenti többséget ilyen százalékkal is. Ha viszont van a körzetek többségében olyan jelölt mait sokkal többen támogatnak - a fidesz volt ilyen legutóbb is, a legtöbb körzetben 50% körüli vagy feletti eredménnyel győztek sok jelölt között - akkor persze az a másik jelölt fog győzni.

Toroczkai László nevét már itt sem lehet leírni? Nem baj...

Ezt a moderátoroknak címeztem...

13as, a kérdező nem hiszi, hanem "provokatívan" kérdezi hogy miféle rendszer ez....

Nyilván jól kitalálta a fidesz hogy ha szavazásra jogosultak csupán negyede szavaz rájuk úgyis összejöjjön a kétharmad...

> Hogyan számítják a magyar politikában a 2/3-ot?

A választási rendszernek megfelelő módon.

> a fideszre viszont nem szavaztak ennyien,

Nem a szavazóknak, hanem a parlamenti mandátumoknak a 2/3-át kapja a Fidesz-KDNP. És ez így van, még akkor is, ha ezt hajlamos összemosni a választók számával, és hajlamos olyan valótlanságot állítani, hogy a magyarok 2/3-nak a felhatalmazását tudja magáénak.

~ ~ ~

Itt két szélsőség van. Az egyik az „a győztes mindent visz” elve. Pl. mikor egy csoport megszavazza a vezetőjét, akkor hiába csak 40%-a szavaz Aladárra (Bélára és Cecilre 30-30%), ő 100%-ig lesz a csoport vezetője. Ilyen is van a politikában is, egy erős elnöki rendszerben, ahol erős hatalom van egyetlen ember kezében, ott inkább érvényesül ez az elv. De egy polgármester választásnál is ez az elv érvényesül (az más tészta, hogy van képviselőtestület, ami ezt ellensúlyozza).

A másik szélsőség az arányos választási rendszer, ahol a választók számának arányában kapnak a szereplők mandátumot. Van ennek előnye is, nyilván igazságosabbnak tűnik, jobban rákényszeríti a szereplőket a kommunikációra, kooperációra, kompromisszumokra, de vannak hátulütői is, ha pl. egy országban három nagyobb hatalmi csoport van, és egyik sem tud abszolút többséget szerezni, viszont kooperálni sem tudnak jól egymással, akkor könnyen megbénulhat az állam vezetése, ami senkinek nem jó.

A mi rendszerünk a kettő között van valahol. Az egyéni képviselőknél a győztes mindent visz, hiába csak 1%-kal kap többet a nyertes, az egyéni mandátum az ővé lesz egészben, a második meg 0 mandátumot kap. A listás mandátumok meg hellyel-közzel arányosak, itt a győztes meg vesztes kompenzációk torzítanak valamennyire, a vesztes kompenzáció pont hogy arányosabbá teszi a rendszert, a győztes kompenzáció meg ellenkezőleg.

Így ha a Fidesz-KDNP-nek 51%-os támogatottsága van, és a választási körzetek 85%-ban is ez az erőviszony tükröződik, akkor:

- A 106 egyéni mandátumból megszerzi annak a 85%-át, azaz 90 mandátumot.

- Meg a 93 listás mandátumból megszerzi annak az 51%-át, azaz 47 mandátumot.

Ez így együtt 137 mandátum, ami a 199 mandátumnak a 68,8%-a, azaz kicsit több, mint 2/3-a.

De több résztvevő esetén úgy is meg lehet szerezni a 2/3-os mandátumtöbbséget, hogy a győztes párt nem szerez abszolút többséget a választók számát tekintve. (Ez történt 2014-ben is, ahol a listás szavazatok 44,9%-ával tudott 2/3-os parlamenti többséget szerezni a kormánypárt.)

~ ~ ~

> Mégis hány százalék kellene nekik ahhoz hogy ne 2/3 legyen?

Ez talán a fő kritikám a választási rendszerrel. Elég speciális helyzet kell ahhoz, a legtöbb szavazatot magáénak tudható párt ne 2/3-os többséget okozzon a mandátumokban, ami viszont de facto abszolút hatalmat jelent. Egy 55 vagy 60%-os mandátumtöbbség leginkább úgy alakulhat ki, ha területileg megosztott az ország egy-egy párt támogatottsága kapcsán, azaz az egyéni mandátumoknak nem tudja a 80-85%-át beseperni az a párt, amelyiknek a legnagyobb a támogatottsága. Leginkább ez úgy tudna kialakulni, ha lennének országosan kisebb, de lokálisan erős pártok. A mai politikai kultúra viszont nem éppen ennek kedvez, sokszor egy-egy választási körzetben úgy szavaznak meg országgyűlési képviselőket, hogy azt sem tudják, hogy ki az, mert nem a képviselőre, hanem a pártlogóra szavaznak. Az egyéni képviselők sem a választási körzetüket képviselik valójában, egy képviselő a pártfegyelem miatt megszavaz olyan dolgokat is, ami országos szinten vélt vagy valós előnyt jelent, vagy legalábbis a pártvezetés mellette döntött, viszont történetesen a választási körzetében élőkre negatív hatással van.

Ennek tükrében én szerencsésebbnek tartanám a választási rendszer az arányosabb irányban eltolni, de ezt már csak személyes ízlés és üléspont alapján mondom.

#17

Semmi sem fog változni ha csak 50%-ot kapnak akkor sem

#17

Az meg van, hogy az előző választásokon tisztán 2/3-a volt a Fidesznek?

Mindegy volt, hogy listán vagy területen számolták....

19

jav.

az előző választáson