Covid óta hány százalék lehet a valós infláció főleg a fogyasztási cikekkre és az élelmiszerre?

Na igen. Valóban az élelmiszer inflációs válság már a Covid idején elkezdődött Magyarországon, nem a háborúhoz köthető. Annak idején pl. egy húsgombócos konzerv 469-499 forint között mozgott a Spar-ban, most néztem azóta már 1299 forint. Egy Smack tészta annak idején 169 forint volt, most akciósan is 399 de van hogy már 449 forint. Egy Uncle Ben's mártás annak idején 599 forint volt, most 1399 forint. Nagyjából ez a tendencia húzódik meg minden termék mögött.

Én azt mondom, hogy egy ilyen 150%-os infláció azóta bőven volt, tehát az árak meg kétésfélszereződtek a magyar boltokban, már uniós átlag fölött fizetünk az élelmiszerért a boltokban (amellett hogy minden termék rosszabb minőségű, mint a Nyugati megfelelője):

[link]

2020 óta kb 150% al emelkedtek az élelmiszer árak

Az infláció a 4 év alatt kb 60-70% lehetett

[link]

Tavaly év végén asszem abbahagyták a mérést, de az ő nagybevásárlásuk 2021-ben indult 17 ezer forintról és 24 ezerre ment fel 2023 végére. Ez 42%.

És az élelmiszerek drágultak leginkább.

Ha fogyasztási cikkek alatt a tartós fogyasztási cikkekre gondolsz, mint pl. a TV, hűtőszekrény, bútorok ... akkor ott ajánlom az árúkeresőt, mert van ilyen része is ahol megnézheted, hogy adott termék hogyan változott árban. Bár mivel mindenből jönnek az újabb verziók így ott is kell válogatni, hogy mit nézel. De pl. mi 15 éve és tavaly is 100 ezer forintért vettünk full HD tv-t.

[link] de pl. ez az ágykeret 82%-kal lett drágább. (kb. ennyit nőtt a minimálbér is 2019 óta)

ma 18:23

Az nem élelmiszer hanem minden együtt és csomó minden meg nem emelkedik olyan mértékben.

2019 óta a kumulált élelmiszerinfláció 86,59% volt a KSH szerint, szeszes ital + dohány 62,53%, ruházat 15,63%, tartós fogyasztási cikkek 25,17%, háztartási energia 51,28%, Egyéb + üzemanyag 46,15%, szolgáltatás 32,22%.

"De akkor kormánynak hogy jön ki 6 meg 10%? És ugye ahhoz igazítja az emeléseket"

A kormánynak mindig azaz érdeke, hogy a lehető legalacsonyabb inflációt hozza ki papíron. Mert egyrészt annál kevesebbet kell emelnie (ami plusz kiadás az államkasszából), másrészt annál kevesebb kamattal is megelégszenek az államkötvény befektetők. Ha bevallanák a valós inflációt, akkor ki venne állampapírt? Senki, mert azt látná, hogy kamatok kifizetésekkel is reál értékben ég a pénze. Ezért keresne más befektetést.

Az inflációt pedig nagyon könnyű alacsonyra kihozni, egyszerűen csak módosítod a bevásárlókorsarat azokra a termékekre amik a legkevesebbet drágultak és azokat veszed figyelembe súlyozottan, és máris egy alacsony számot kapsz meg.

Meg az állam célzottan kiveszi az inflációból azokat a dolgokat amik kiugróan drágulnak. Pl. 2016-ban amikor meglódultak az ingatlanárak, "véletlenül" akkor vette ki a KSH a lakásárakat az infláció kalkulálásakor, addig az is számított, amikor meglódult az ára, azóta nem számít inflációnak ha emelkedik az ára, valamint a bérleti díjak emelkedése is mindössze 1%-ot számít bele az inflációba, azt is csak az állami lakások bérlésének díjai, nem a szabad piacon.