Hogy működtek 10+ éve a kétfordulós választások Magyarországon?

1) Ugyanúgy működött, mint most, csak két forduló volt :) Nem kell túl bonyolultnak elképzelni - lényegében az első fordulóban azt kellett kiválasztanod, hogy kiket szeretnél a parlamentbe, a másodikban pedig azt, hogy ki alakítson kormányt.

Kvázi a mai előválasztáshoz hasonlított a rendszer, pl. Pityi Palkó ki tudta próbálni az első körben, hogy hajlandóak lennének-e rá szavazni a választók, s ha az jött ki, hogy fényévekre van az 5%-os küszöbtől akkor már nem kellett a második fordulóra kampányolnia.

2) A FIDESZ úgy nyert 1998-ban kevesebb szavazattal, hogy több egyéni választókerületet húzott be, mint az MSZP. Vagyis azokban a volt iparvárosokban városokban ahol az MSZP nyert, ott nagyon nyertek, akár 70-80%-os többséggel is. Viszont a billegő körzetekben pár %-al kikaptak a FIDESZ-től.

Az egyéni választókerületekben volt két forduló, listán nem. Aki egy egyéni választókerületben megszerezte az ebszolút többséget az első fordulóban, az már az első körben megnyerte azt a mandátumot, és abban a választókerületben nem volt második forduló. Ha senki nem szerzett abszolút többséget az adott választókerületben, akkor került sor ott második fordulóra, és a második fordulóban már elég volt a relatív többség is a mandátum megnyeréséhez.

1998-ban valóban az MSZP kapta a legtöbb szavazatot. A fidesz úgy tudott kormányt alakítani, hogy koalícióra lépett egyéb pártokkal, akikkel meglett a többségük a parlamentben (MDF, FKgP).

Ahogy már írták, a választási rendszer lényegében ugyanolyan volt mint most, volt egyéni meg listás szavazás is. Csak több volt a parlamenti képviselő és ezzel több az egyéni körzet is.

Már sok éve figyelmeztették az országot a nemzetközi megfigyelők, hogy nagyon aránytalanok a körzetek. A 386 mandátumból 176 volt egyéni kerület, 2010 meg listás, de volt országos meg területi lista is. Az 1990-es első választáshoz képest sokan költöztek és volt olyan körzet ahol majdnem 2-szer annyian laktak, mint egy másikban, így a szavazatok fele annyit értek, hisz mindkettőben 1 képviselőt választhattak meg.

Ahogy az első ciklus óta ment a szöveg, hogy túl sok a parlamenti képviselő, túl sokba kerül, 10 milliós országnak fele ekkora parlamenti csoport is elég kellene legyen. Minden kampányban téma is volt a képviselői létszám csökkentése, csak nem volt egyetértés abban, hogyan csinálják.

2010 után meg volt hozzá a parlamenti többség, hogy megváltoztassák a törvényt és a kevesebb képviselővel az egyéni körzeteket is újra kellett alkotni. Ez most sem tökéletes, de sokkal jobb, mint volt. A két fordulós választás helyett 1 forduló lett, így fele annyiba kerül.

Ahogy írták, ugyanúgy kellett listát is állítani és egyéni jelölteket indítani. Az első fordulóban leadtad a listás szavazatodat - ez a második fordulóban már nem játszott szerepet, ez alapján osztották el a listás mandátumokat (1998-ban 128-t). Szavaztál az egyéni jelöltekre, de a győzelemhez 50% feletti szavazat kellett.

Ahol nem volt győztes az egyéni körzetben, ott volt második forduló - ez volt a többség. Itt már nem indult újra az összes jelölt, amelyiknek nem is volt esélye az már nem indult. Sokan visszaléptek más jelölt javára vagy csak hagyták a fenébe. A második fordulóban már nem kellett a szavazatok 50%-t megszerezni, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyert.

1998-ban 82 mandátumot országos listán döntöttek el, ami a mai kompenzációs elosztáshoz hasonló. Figyelembe vették az egyéniben szerzett töredékszavazatokat és a listás eredményeket.

Ahogy más is írta, ugyanúgy az egyéni körzetek döntöttek, a listás szavazás arra volt való amire most is, hogy azok is képviselethez jussanak akik egyéniben nem tudnak mandátumot szerezni, de országosan elég sokan vannak.

"Ja és hogy nyert a Fidesz 1998-ban 150 ezer szavazattal kevesebbel, mint az MSZP?"

Ugyanúgy ahogy minden más választási rendszerben. Ha egyedül nem szerez 50% feletti mandátumot egy párt, akkor kénytelen szövetségesekkel koalícióra lépni. Az mszp mandátumot kevesebbet szerzett, mint a fidesz mert kevesebb egyéni körzetben győzött. Kormányalakítással a fideszt bízta meg a köztársasági elnök. A fidesz pedig a kisgazdákkal és az MDF-fel több mandátumot jelentettek, mint az MSZP a korábbi szövetségesével, az SZDSZ-szel.

Nem az dönt a magyar választási rendszerben, hogy összességében kinek van több szavazója, hanem hogy mandátumot ki tud többet szerezni. Ez ugyanígy volt korábban is mint most, csak 2010 óta a fidesz és a KDNP együtt indulnak, ezért nem látszik, hogy összeadódnak a koalíció mandátumai, mint korábban.

Befordulsz a szavazó fülkébe, aztán amikor végeztél, kifordulsz onnan!

Ez pontosan kettő forduló!