A Tisza Párt hogy tudott ennyire tarolni a fiatalabb korosztályban?

Hát orbán nevét eleve kevés embernek van gusztusa nagy betűvel írni. A 21. század legaljasabb diktátora. Nem kell nekünk a nyugat, van saját Hitlerünk. Az ő módszereit alkalmazza, csak pofátlannabbul. Ő is pontosan tudja hogy ha elégszer ismétel egy hazugságot, az emberek elhiszik. Továbbá egy ellenségképet kell kialakítania (az ő zsidói Soros, Brüsszel, Gyurcsány, háború meg az LMBTQ) ami/aki ellen csak ő védhet meg.

Csak az a poén hogy amikkel riogat, azokat pont hogy ő csinálja. De egy korábbi kommentben ki is lett fejtve egy kis lista a gaztetteiről.

És a legnagyobb hányinger hogy a TEK ahelyett hogy kilőné végre, még a magánhadserege ami védi a nép ellen...

40-es, látod-látod, éppen erről a szocializációs faktorról beszéltem, amikor a fidesz-hívekre azt mondtam: posztkommunisták.

NEM állítottam, hogy kommunisták (sőt!), hanem azt, hogy POSZTkommunisták, azaz a kommunizmusban gyökerező reflexek mentén léteznek, akár antikommunista retorika mellett!

ÉS GYÖNYÖRŰEN PÉLDÁZTAD! KÖSZÖNÖM!

Azonnal elkezdtél személyeskedni, minősíteni, támadni - és miért? Mert kis kezdőbetűvel írtam le a dicsőséges Sztálin Elvtárs nevét!

Orbán Viktor, a Kedves Vezető ellen valami sértőt cselekedtem - ezért személyemben támadsz meg! :)))))

Na erre mondom, hogy egy ÖNTUDATLAN SZOCIALIZÁCIÓS FAKTOR.

Lehet, hogy te nem érted, de a SZOCIALIZÁCIÓ egy olyan dolog, ami egy életre meghatároz - akkor is, ha lázadsz a minták ellen!

Attól, mert antikommunista vagy egy kommunista szocializációs háttérrel, MÉG NEM LESZEL DEMOKRATA!

Ugyanis a demokrácia nem a kommunizmus ellentéte csupán, hanem MINDEN autokrácia és diktatúra ellentéte!

Antikommunista lehetsz náciként is, meg monarchistaként is, meg rabszolgatartóként is - de igazi, jogállami alapokon álló DEMOKRATA NEM LEHETSZ.

A fideszesek valóban liberális demokraták akartak lenni, ezt nem vitattam. De vénségükre illiberális autokraták lettek, öntudatlanul is posztkádári minták köszönnek vissza a viselkedésükben (de még posztkádárista retorika is, amikor a "bohó fiatalokat" rekcumozzák!).

Ez bizonyos keretek között persze normális folyamat: az egykor még lelkes, jobb világban reménykedő, őszinte, erős igazságérzettel felvértezett, még romlatlan lelkű fiatal megöregszik. Élete során, pláne, ha ilyen mocskos rezsimekben kell túlélnie, számos, eleinte még szégyellt kompromisszumot hoz, megtörik, megfásul, elfárad, kiég.

Egy idő után a reggeli merevedés is a derekában áll be, rendpárti lesz, türelmetlen, hisztis, cukros, vérnyomásos, bogaras.

Így aztán néhány évtized múltán a ma még életvidám fiatal, aki a szabadságért harcol, az első lesz, aki kihívja a rendőrséget, ha a fiatalok zajonganak, sőt, ha lehet, feljelentést is fogalmaz ellenük - és rendet akar, csendet, fegyelmet, az egykor áhított szabadság és őszinteség helyett!

Mondom, ez természetes folyamat, az öreg kutya is bogaras és harapós lesz, minden élőlény rendpárti házmesterré öregszik végül (a mai fiatalok is majd)!

Ami nincsen rendben: amikor olyan szintű meghasonulásig, önmaga arculköpéséig jut el, akár egy ember, akár egy egész párt (vagy annak szektája), mint ahová a Fidesz elfajzott: és már a fiatalságukhoz való ugyanolyanjogukat is elvitatja az őutána következő fiataloknak.

A Fidesznek, még életerős, fiatal tüdővel sikerült olyan messzire köpni a magasba, hogy pont öregségére csoszogott be a saját, önmagára köpött csulája alá.

Meghasonult társaság, akik maguknak megengedték a liberalizmust, a szabadságvágyat, a nyugatosságot, sőőőt, a Soros-ösztöndíjakat, a külföldi tanulást, a ruszkizást, a demokráciára való vágyakozást - vénségükre pedig SZITOKSZÓKÉNT HASZNÁLNAK MINDENT, amik ők maguk voltak valaha!

Itt ütt vissza a kommunista társadalmi környezetben való szocializáció - meg ott, amikor putriról beszélsz, pedig én személyedben semmi rosszat nem mondtam rád, csak hát az "osztályharc" jegyében az "osztályellenséget" azonnal gyűlölni kell, ha megtámadja a Párt első titkárát!

orbán elvtárs nevét kis kezdőbetűvel írták, elvtársak! Az Andrássy út 60-ba velük! :))))

Hidd el, kádárista porontyokból nem nagyon lesz nyugatos demokrata soha - tisztelet a kivételeknek!

Ti már ilyenek maradtok, és ehhez jogotok is van. Én csak azt remélem, hogy a Jóisten megadja, hogy ne öregedjek ilyen randán, ha megérem - és tudjam SZERETNI a fiatalokat, tartani a lépést a modern technikával és az információáramlással, és ne legyek hiszékeny áldozatává ilyen önjelölt politikai álmessiásoknak, mint orbán viktor.

Ismerek olyan időseket, akik lélekben fiatalok, nyitottak, emberiek és a fiatalokat őszintén szerető, a JÖVŐRE és nem a múltra koncentráló emberek maradtak. Gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy egyikük sem Fidesz- vagy DK-szimpatizáns...

Remélem, én is úgy fogok öregedni, hogy a mindenkori fiataloknak tudjak drukkolni, hogy egy jobb jövőt építsenek, mindezt megvalósítva, amit nekünk nem sikerült (részben a posztkádárista elődeink basáskodása miatt), ne pedig én akarjam megmondani, hogy ők hogyan formálják a jövőt!

És lehetőleg legalább két-három gyereket vállalok, hogy ne én uralkodjak majd rajtuk kétharmaddal a feleségemmel - mert a saját fiatalságunk és kényelmünk érdekében mi egykézhettünk (de nekik megmondjuk, mint Kövér elvtárs, hogy mi a dolguk és hány unokát fialjanak a mi eltartásunkra, ha már mi nem tettük!).

"Azonnal elkezdtél személyeskedni, minősíteni, támadni - és miért? Mert kis kezdőbetűvel írtam le a dicsőséges Sztálin Elvtárs nevét!"

Eddig olvastam. De leírom, hogy miért nem volt értelem tovább olvasnom.

Egyrészt, amit előtte írtál, az csak alaptalan vádaskodás. OK-okozat itt sem volt részedről.

Aztán jöttél az idézett hazugságoddtal. Ami azért hazugság, mert a kommentem végén írtam, tehát hazudsz azzal, hogy "Azonnal elkezdtél személyeskedni".

Ráadásul a személyeskedés szót sem érted. Az sem személyeskedés, hogy most leírtam, hogy hazudsz. Tény, mindenki által visszanézhető.

Ha valaki a neki nem szimpatukus emberek nevét kis betűvel írja, az egy suttyú. Ja, hogy buborékon belül ezt a szintet szoktad meg? Sorry.

Te most azt várod, hogy úgy vitatkozzak veled, hogy közben nem minősítem, amit leírsz.

Nem az a baj, hogy én leítam a véleményemet. Az a baj, hogy megalapozott. És az a baj, hogy utána ahelyett, hogy beismernéd a suttyóságodat, próbálsz terelni.

Bocs, de sem a tudásod, sem szinted nem az, ahová le akarok süllyedni.

43-as, szerintem bizonyos alapfogalmakkal tisztában kellene lenned, akár az értelmező szótárt átnyálazva.

Az ilyen ideologikus, agymosó propagandát folytató pártok felépítenek egy alternatív nyelvhasználatot - ezt nevezo Orwell ÚJBESZÉL nyelvnek a híres regényében...

Mára létezik egy Fidesz-újbeszél is, amiben - tudom - a személyeskedés sem személyeskedés, ha Párt és az első titkár védelmében történik.

De ettől még, amit csináltál, per definitionem személyeskedés.

Ezzel együtt nem zavar, mivel csak magadat minősítetted - és gyönyörűen szemléltetted, élő példával, az általam megfogalmazottak igazságát. Ezt még köszönöm is!

A szellemi szintemről, tudásomról szintén fogalmad sincsen (de könnyen lehet, hogy szeretnél te arra a szintre "süllyedni" - igaz utána nehezen lennél már egy párt és egy politikai messiás kritikátlan megszállotja, szóval jobb így neked).

Ez megint személyeskedés a klasszikus (nem Fidesz-újbeszél) magyar nyelvben.

Amúgy baromi vicces, hogy leírod - hamisan! -, hoigy te nem személyeskedsz, te nem is az embert, hanem a leírtakat minősíted. Aztán a végére MÉGEGYET SZEMÉLYESKEDSZ!

:))))))))))))))))

Tehát elmagyarázom úgy, hogy még M1-en "pallérozott" elmével is érthető legyen: amikor nem személyeskedsz, akkor NEM A SZEMÉLYT, hanem az általa LEÍRTAKAT minősíted.

Amikor a személyt minősíted, akkor személyeskedsz.

Példamondatok: "Baromságokat írsz!" (mint te például) - versus: "Te egy barom vagy!" (ilyesmit néhány sületlen szövegre alapozva nem állítanék, mert nem ismerlek).

Nos, itt ütközük ki, pontosan az ilyen fröcsögő személyeskedésekben, zsigeri indulatkitörésekben a fideszes (de-)generáció posztkommunista reflexeinek működési mechanizmusa.

Te ugyanis nagyon jól tudod, hogy valójában egyszerűen csak nem értünk egyet, másként látjuk a dolgokat. Csak nem bírod elviselni, dürohamokban, személyeskedésekben, vádaskodásokban törsz ki - mert egyszerűen azok a reflexek működnek benned, amelyek az egyetnemértésre így reagálnak.

Elárulom: ezek nem demokratikus reflexek. Hiába minden antikommunizmus, az autokratikus berendezkedésben szocializálódott generáci jelentős része számára léteznie kell "A VÉLEMÉNYNEK", amivel nem szabad szembehelyezkedni...

Ezt régen "DIREKTÍVÁNAK" nevezték, vagy "IRÁNYELVNEK". Demokráciában viszont VÉLEMÉNYEK vannak és irányelvek helyett csak szimplán ELVEK.

Barátkozz kicsit ezzel az ábrával: [link]

Ami zölddel van, az fér bele egy még demokratikus szellemű, konstruktív vitába. A stílus kiforgatása is határeset (mert nem a lényegre reagálsz), de mondjuk az belefér, még zöldbe hajlik.

A személyeskedés, szidalmazás, amit a Fidesz nevű párt háza táján oly előszeretettel gyakorolnak, NEM FÉR BELE!

Ezért nem kapjátok a hangot sem a civilizált nyugati világgal, sem az első magyar demokraták generációjával. Egyszerűen más "vitakultúrában" vagytok.

(Amúgy nagyon vicces egybeesés, hogy a személyeskedés pont NARANCSSÁRGA! :)))))))))))

Én egyetlen, általam nagyonis indokoltnak vélt esetben léptem át a vörös vonalat: de NEM VELED SZEMBEN, hanem ORBÁN VIKTORRAL SZEMBEN személyeskedtem (látod, most cserében, a vérnyomásod és vércukorszinted rendbetétele érdekében, csupa nagybetűvel írtam le a Mester nevét!).

A posztkommunista SZEMÉLYI KULTUSZ jele, hogy az elsőtitkár elvtárs megsértése esetén a pártaktivista (vagy csak hívő szimpatizáns) hevesebben reagál, mintha őt magát sértették volna meg!

A politikai álmessiás fontosabb, mint a saját személyem - engem elküldhetnek bárhova, de a Kedves Vezetőt megsérteni istenkáromlás!

Tökéletesen és szép, sorban példázod azokat a reflexeket, amelyekről én azt írtam, hogy a diktatúrákban való szocializációban (is) gyökereznek, posztkommunista reflexek.

Ja, és mind közül a legviccesebb, amikor úgy "vitatkozol", hogy el sem olvasod a partner ÉSZÉRVEIT, de azért írsz egy féloldalt a semmire válaszolva! :)))))))))))

Végülis tökéletes összefoglalását nyújtottad mindannak, amit leírtam - így ha vitatkoznod, vitakultúra hiányában, nem is sikerült, legalább haszonnal szemléltetted az álláspontomat.

Minden jót kívánok neked a továbbiakban - és több higgadtságot, önmérsékletet (meg némi fejlődést vitakultúra terén)! Erőt, egészséget! :))

#44!

Látom tartod magad a kommunista elvhez, hogy mennyiség egyszer átcsap minőségbe, ezért írsz minőség helyett mennyiséget.

Most itt hagytam abba:

"De ettől még, amit csináltál, per definitionem személyeskedés."

Sajnálom, hogy fogalmad sincs, mit jelent ez a fogalom.

Ha egy kijelentésedet, érvelési módszeredet támadom a vita folyamán, az nem személyeskedés, mert nem személyedet támadom.

De nyilván minden egyes mondatnál el fogod venni a személyeskedő kártyát és itt fogsz rinyálni, hogy téged személyeskedve támadnak.

Pedig ennél is jól látható, hogy mi történik:

Nincsenek érveid, nem tudod logikailag megvédeni, ami írsz, ezért:

- A téged ért kritikára előveszed a személyeskedés kártyát

- Érvek nélkül minősíted a másikat

- Érvek, logikai kapcsolatok nélkül teszel sok-sok kijelentést.

Ez igazi troll vagy, hiszen semmit nem indokolsz, csak írod a sok logikátlan kijelentésedet. A másiktól várod el, hogy tisztességesen érveljen, de erre te sosem reagálsz érdemben, csak teszel egy kijelentést és személyeskedést kiáltasz.

Lehetsz úgy troll, hogy ezeknek tudatában vagy. Ebben az esetben a tisztességed miatt nem érdemes veled szóba állni.

De lehetsz úgy is troll, hogy fel sem fogod, hogy hogyan viselkedsz. Ebben az esetben viszont a szellemi képességeid miatt nem érdemes veled szóba állni.

#45 Sajnos neked nincsen fogalmad arról, mit jelent a személyeskedés fogalma.

Abban pedig egész egyszerűen hazudsz, hogy ne volnának érveim, hiszen veled ellentétben én érvekkel, nem személyeskedéssel válaszoltam minden butaságodra is, következetesen.

Kettőnk közül te vagy az, aki érvek helyett folyamatosan személyeskedik - ráadásul úgy, hogy a legcsekélyebb mértékben sem ismeri a másikat. :)))))

Ha nem személyeskednél, A HOZZÁSZÓLÁST MINŐSÍTENÉD, nem pedig az embert.

Így viszont, hogy a számodra ismeretlen embert próbálod izzadságszagúan minősíteni, csak egyetlen embert sikerül végülis minősíts: önmagadat (magadról viszont rengeteget árultál el).

Mindegy, engem igazából nem zavar. Csak szeretném benned tudatosítani, hogy valójában mi történik közöttünk ebben a vitában, a saját épülésed érdekében:

Köztünk egyszerűen VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG van. Orbánt illetően is, a magyarországi állampártot illetően is, meg a posztkommunista magyarországi társadalmi rétegeket illetően is.

Erre az egyetnemértésre te hisztérikusan és agresszíven reagálsz, ahelyett, hogy szimplán elfogadnád, tudomásul vennéd: van, aki másképp látja a dolgokat.

A posztkommunista generációk ezen nőttek fel: létezik "A HELYES" vélemény, amelyik megfelel a központi direktívának - és ehhez képest létezik a tévelygés, politikai eretnekség.

Hiába vagy antikommunista posztkommunista, ha a rég beépült reflexeket tovább élteted és nem akarod megérteni, hogy a demokráciában az egyetnemértés és a kritika akár produktív társadalmi motor is lehetne, ha levetkőznétek a kommunizmusban tanult reflexeket.

Nem "hanyatló nyugat" van és "megbonthatatlan szovjet-magyar barátság", a nem újbeszél nyelvi panelek, központi pártdirektívák és propaganda - egy valódi demokráciában létezik kulturáltan kezelt véleménykülönbség is a világon!

Ezzel a posztkommunista (de-)generáció nem tud és nem is akar mit kezdeni - viszont az első magyar demokraták generációi már úgy nőttek fel, úgy szocializálódtak, hogy ez természetes. Ezt úgy nevezzük: PLURALIZMUS.

És mi tudunk ettől függetlenül beszélgetni egymással, játszani, együttműködni, még barátkozni is.

A posztkommunista (de-)generáció szakítja szét a családot is, mond fel barátságokat, vágja az édes testvérére is rá az ajtót, ha az a "politikai eretnekség" bűnébe mer esni (magyarra fordítva: nem ért egyet vele politikailag).

A végletekig polarizáltátok a magyar társadalmat ezzel a mentalitással, családokat téptetek szét, áthidalhatatlan szakadákokat ástatok ki, megosztottatok és gyűlölködővé (tehát öngyűlölővé!) tettetek egy egész nemzetet, pusztán az alapján, hogy ki melyik politikai álmessiásotokat, követi és ki merészeli nem szeretni vagy kritikával illetni! Ha pedig a Kedves Vezető elvtársat kritika éri, ott ugrani kell, habzó szájjal, torkot harapni!

Nos, EBBŐL LETT ELEGE AZ ELSŐ MAGYAR DEMOKRATÁK GENERÁCIÓJÁNAK!

Pontosan ezzel értétek el, hogy azt mondjunk: nekünk nem kell se orbán, se gyurcsány, se a narancsfidesz, se a kékfidesz!

ELEGÜNK VAN AZ ÁROKÁSÁSBÓL, a gyűlölködésből, a nemzet megosztásából!

Ti folytassátok a posztkommunista fröcsögést, Kádár népeként. Harapjátok át a gyurcsány elvtársban hívő genráció-társaitok torkát nyugodtan, ők pedig az orbán elvtársban hívőkét, a ti dolgotok! Ha élvezitek, csináljátok!

Mi szeretnénk egy demokratikus, jogállami alapokon álló Magyarországot és egy konstruktív vitáiban is összetartozó, egységes nemzetet, ahol lesz remény újra a párbeszédre és a kölcsönös tiszteletre!

És előbb vagy utóbb ezt lehetőségünk lesz megépíteni, egyszerűen demográfiai okokból is (még Sztálin elvtárs sem élt örökké!).

Addig is keresünk vagy felépítünk egy politikai tábort, amelyben az orbántól és gyurcsánytól egyaránt megundorodott jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok és liberálisok átvészelhetik a rémuralmatokat, mint Noé bárkájában! Ahol senki nem nézi, ki jött a DK-ból, ki a Fideszből, ki a régi Jobbikból és ki a Momentumból!

A Tisza Párt egy közös mentőcsónak, amiben mi, demokraták valahogy átvészelhetjük a posztkommunista tengerben, ameddig eljön a mi időnk. És el fog jönni!