Mi alapján döntik el, hogy ki hányadik a szavazolapon?

2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról

„77. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szavazólapon

160. § (1) A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

(2) A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák – annak a jelöltnek vagy listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. Nem kell sorsolást tartani, ha csak egy jelölt, illetve lista van.

(3) Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni.

(4) Ha a szavazólapon csak egy jelölt vagy lista szerepel, a szavazólapon nem kell feltüntetni sorszámot.”

Az EP szavazólap listasorsolása sajtónyilvános volt, pl. az infostart.hu és 24.hu tudósítása:

[link]

[link]

Mivel a listák bejelentésének határidején 13 bejelentett lista volt, ennyit sorsoltak. Később, az ajánlások ellenőrzése során kiderült, hogy két listának nem volt meg a szükséges számú érvényes ajánlása; a kizárásuk után, a megmaradtak sorrendje maradt, de módosult a sorszámozás, mert a jogszabálynak megfelelően folyamatossá tették.

A különböző választási bizottságok összesen rengeteg sorsolást végeztek, hiszen pl. 3177 önkormányzati testület alakul. Ahol több polgármester-jelölt van, ott velük kapcsolatban is sorsolni kellett, és sorsolni kellet az önkormányzati képviselőjelöltek szavazólapi sorrendjét is.

Településtől függően 3 vagy 4 vagy 5 szavazólapot kap egy választó (ebből 1 az EP szavazólap), mindnél kellett sorsolni, ha a szavazólapon egynél több jelölt van. És ebben nincsenek benne a nemzetiségi szavazólapok, amiket az erre a választásra regisztráltak kapnak.