Mikor szűnhet meg hazánkban, ez a nagy politikai és társadalmi megosztottság?

Soha!

Én végignéztem, amikor mindez kialakult a rendszerváltás környékén.

Gyakorlatilag a társadalmi egység addig tartott, amíg arról volt szó, hogy a szocializmus helyett többpárti parlamentáris demokráciát szeretnénk.

A több párt ugye vetélkedik egymással és innentől máris minden elromlott. Már az első szabad választások előtt, 1990. március 15-én, amikor az SzDSz nem volt hajlandó együtt koszorúzni a többi párttal. Utána ők mocskolták a többi pártot (a szintén liberális Fidesz kivételével), hogy mindenki kommunista, aki nem velük van. Aztán 4 évvel később ők léptek koalícióra a Horn Gyula által vezetett MSzP-vel.

Én azt látom, a magyarokra néhány ritka pillanattól eltekintve mindig jellemző volt a széthúzás, az egymás elleni acsarkodás. Itt nincs nemzeti minimum, amit minden magyar elfogadna kiindulópontnak.

A rendszerváltáskor a népies-urbánus ellentét kezdődött el, ez transzformálódott át MDF-SzDSz ill. általában véve konzervatív jobboldal és liberális baloldal ellentétévé.

Aztán a Fidesz elnökévé Orbán Viktort választották, ő a liberális pártból jobboldali pártot csinált és míg a többi konzervatív párt (MDF, a belőle kivált MDNP és az antiszemita MIÉP; a KDNP és Torgyán által kézivezérelt demagóg FKgP) szépen eljelentéktelenedett, úgy erősödött meg az Orbán által vezetett Fidesz, amelyik szépen magába is olvasztotta, sőt felszalámizta a többi konzervatív-jobboldali pártot.

Orbán felismerte, hogy a magyar népnek ellenségkép kell, és ő egyébként is egy abszolút konfrontatív ember, aki akkor érzi magát elemében, ha háború van és harcolhat. Hát csinált háborút, az ellenség a balliberális oldal lett, később a hozzá képest liberális EU (függetlenül attól, hogy milyen pártbeliek az országok vezetői).

Egyszóval szidhatjuk Orbánt, de ha a magyar nép nem lenne vevő erre, akkor Orbán ezzel a gyűlöletkeltő politikával nemhogy nem lenne min.elnök, de a Parlamentbe se jutna be. Ezzel szemben neki olyan elkötelezett szavazótábora van, mint senki másnak Magyarországon, negyedszerre nyert kétharmados többséggel és uralja a közéletet.

Turáni-átoknak hívják mendemondák szerint.

Az a baj hogy nagyon sebezhetővé tesz egy népet a széjjelhúzás.

Ez a történelmi balsors.

Én azt látom a Kádár-rendszerben nem volt ez a vad acsarkodás a másik oldal ellen.

Utána jött ez a jobb és balos tagozódással.

Kulturáltabb népek egyébként tudják hol a határ. Ami nagyon fontos.

Tudnak versengeni de amikor vége a versenynek békét tudnak kötni.

Hát itthon nem. Jól példázza ezt hogy olyan párt nincs itthon amelyik mindkét oldal felé koalícióképes, vagy nem volt nagykoalíció sem a politikában. Útóljára az MDF akarta kikényszeríteni hogy ezzel oldja az örökös viszályt, de a nemzet sorsa hogy akkor nem jutott be a parlamentbe. És vége is lett a pártnak.

Aztán vannak politikusaink akik még rá is játszanak sajnos.

Ezt a gyengeségét kihasználják a magyar népnek. Ezeket alávalónak tartom bármely oldalról is vannak.

Amíg elhitetik a saját szavazóikkal, hogy a másik oldal nemzetidegen, nem is magyar, magyarellenes bérenc addig megbékélni még véletlen sem akarnak és nyilván nem is lehet a másik oldal részéről.

Mindenki vonja le a következtetést!