Aki azt mondja, hogy Marx tér, Engels tér, meg Lenin körút az valójában egyértelműen kommunista? Miért mondanak idősebbek ilyet?

# Kérdező

Az oroszok 1941 márciusában visszaadták a hadifogságba ejtett 1848-49-es Honvéd zászlókat, gesztusként. És mellékelték is az üzenetet, amit Molotov tolmácsolt, hogy maradjunk ki a közelgő háborúból és majd a végén visszakapjuk a többségében magyarok lakta területeket.

[link]

De nem így történt.

Mind a Szovjet-Oroszországnak, mind az USA-nak hadat üzentünk. Ki a felelős azért ?

Félre ne érts, nem akarom, és nem is hibáztatom Horthy-t, annak ellenére, hogy nem tartom jó politikusnak.

Ha kinyilvánítottuk volna a semlegességünket, és úgy szállnak meg minket a német, és áldozati szerepbe helyezkedtünk volna, megúszhattuk volna annyival, mint Ausztria, és tarthattunk volna velük.

Kedves kérdező, mert tök hülye vagy, azért. A Széll Kálmán tér nekem még sokszor Moszkva tér, pedig 30-as éveim elején járok. De gyerekkoromban az volt. A Rákóczi híd pedig Lágymányosi híd. És nem kommunista vagyok, a rendszerváltás után születtem. Ezekkel a nevekkel nőttem fel, erről azonosítják be az idősebb rokonaim, ismerőseim, hogy mi merre van. Apám húga a tanulmányai után visszatért vidékre, ő pl. nem tudná belőni a Széll Kálmán teret, mert nem jár minden nap Budapesten.

Akik köpködnek, elfelejtik, hogy ezek a nevek éltek a '10-es évek elejéig.

Senki nem tiszteletből nevez valamilyen utat a nevén, ahogy legelsőként megismerte, hanem mert ahhoz a névhez párosul az élmény, amit életünk folyamán megéltünk.

Pl. én csak mont, ebből a bejegyzésből jöttem rá, hogy a második JánisPál pápa tér, hol is van. Eddig hiába kerestem.

Hiába kutattam az emlékeim között. Fogalmam se volt róla, merre lehet.

...ja, hogy Köztársaság tér? Úgy már azonal kirajzolódik a közepén a színház épületével, a Keleti pu.-al a szomszédságában. A normális nevén már egyből van hova tenni.

Miért kell mindig idegen várost csinálni a minden porcikájában jól ismert városból?

Kit érdekel, hogy ki volt a Tolbuchin, de tényleg ott van a nagycsarnok a hídnál!

Az új neve meg kit érdekel. Azt nagyon sokan megtanultuk, hogy Ía Tolbuchin szóról nem a politika, hanem egy térkép, egy utcai látvány jut eszünkbe, amit évtozedeken át úgy neveztünk.

Miért kell mindent idegen nevvekkel felruházni?

Az ember eltévedne, ha az utcák új megváltozott nevei alapján kellene valahova eljutni!

Nem azért használjuk a régesrégi jólismert nevét mert arról ugrik be az, hogy a Lenin krt és a Népköztársaság útja sarkán mi is van.

Az új nevét meg úgy kell keresgélni, hol is van az..?

A fenébe, már azt is keresni kell, hol is lehet? Bosszantó!

7-es: Szerintem a fideszesek megbánták azóta a Moszkva tér átnevezését. Hiszen azóta putler trójai falova az EU-ban és a NATO-ban Viktor, nehogy a ruszki diktátor a végén ezt nehezényezze!

Lehet, hogy ha most épp fideszes lenne Bp. főpolgármestere, visszaneveztette volna.

Bevallom, a rendszerváltáskor feláldozott sebezhető rétegek, a hajléktalanok utcára küldése haragot gerjesztett bennem, pedig nem voltam érintett, sőt, épp akkor voltam 18 éves. Nem tudtam érzelmileg azonosulni az új rendszerrel, taszított a képmutatása. Akkor még nem nevezték így néven, hogy ,,lakhatási válság'', de éreztem, hogy valami végzetesen rossz történik. Eldobtuk a cigányságot is, pedig egy jeletős részük például nyelvtudása, néprajzi ismeretei révén teljesen alkalmas lett volna egy újfajta szocialista társadalom építésére. Idegen volt nekem az új közeg, nem tudtm mit kezdeni vele. 1988-ig éreztem még lelkesedést, a hibák kijavítását értettem, a szocialista vízió teljes feladását viszont már nem. Sok cigánynak volt kiváló nyelvérzéke, gazdag folklórkincse, tudása, sőt a saját körén belül szociális érzéke. Az eldobált emberekből kettészakadt társadalom lett, kiábrándult tömegekkel, erre jött rá protestszavazatként a NER, amely viszont teljesen megatartotta, sőt, még növelte is a szegények elleni cinizmust.

Tömören felelve a kérdésre: gyerek voltam 90-ben, az új világ pedig teljesen idegen volt nekem, és, szemben a régi rendszerrel, még kapaszkodót sem adott. A régi rendszerben is ellenzéki lettem volna valamiféle új-vagy óbalosként, de az új rendszerhez még ennyi viszonyulásom sem volt, egyszerűen megfoghatatlan volt. A régi utcaneveket, igen, tényleg továbbhasználtam, mind a mai napig, de ez csak kis része volt a dolgoknak. Próbáltam a cigányok ősi életéről tanulni, családokhoz járni, később meg valódi vadnépek, eszkimók, szibériai népek életéről próbáltam minél többet megismerni, hogy, ha mást nem, legalább az őskommunizmus lényegét megértsem. Spoiler: őskommunizmus nem létezett úgy, ahogy Morgan és Engels hitte, de azért nem is volt teljesen alaptalan ez a mém, valóban nyújt bizonyos többletet ezeknek az ősi egalitáriánus rendszereknek az ismerete.