Egyetértetek Toroczkai felvetésével, hogy ha megszűnne Ukrajna államisága, akkor mi igényt tartanánk Kárpátaljára?

#70.: "a területtel együtt kapnánk kb. 1 millió embert, akiknek a 90%-a nem magyar. Velük amúgy... mik lennének a tervek??"

Az, hogy a magyar államkasszába fizetnék az adójukat. Már ha egyáltalán ittmaradnának.

Érdekes, hogy szomszédaink nem voltak ilyen gátlásosak annakidején, mikor országrésznyi területeket raboltak tőlünk, hogy mit kezdenének a sok milliónyi magyarral. A románok tiszai határt akartak, a csehek meg közös határt a Balatonnál a délszlávokkal.

Hogy ott mennyien éltek vagy sem a saját nemzetükből, az nekik csöppet sem számított; területéhségük minden képzeletet felülmúlt.

Akkor mi milyen alapon görcsölünk a saját országrészeink visszacsatolásával kapcsolatban?

Úgy látom, a magyar ballibeknél nincsen xenofóbb...

#71

Nem hiszem, hogy te ezt komolyan gondolod, amit írsz.

Semmit nem kezdtek többmillió magyarral, de milyen többmillió magyarról beszélsz? Most ugye Kárpátaljáról beszélünk. 185 ezer ember vallotta magát magyarnak 1910-ben a népszámláláskor Kárpátalján. Ez a szám azóta jelentősen csökkent. Az első népszámlálást a Szovjetunióban 1926-ban tartották, akkor volt Ukrajna lakossága 29 millió fő. Majdnem olyan arány, mint egy alig 10 milliós országhoz hozzácsatolni 0,9-1 millió kisebbséget, nem? És ez a kisebbség majd Viktorkának fogja fizetni az adóforintjait, megtanulnak magyarul, beilleszkednek, stb.. vagy ha nem tetszik, akkor mehetnek, amerre látnak, ugye? Micsoda szép álomvilág... Ők nem birka magyarok, hogy mindent eltűrnek a végtelenségig, ne hozzánk hasonlítsd őket! Aztán ha az ukrán nemzeti párt erősebb lenne, mint bármelyik magyar ellenzéki párt, akkor csak pislogna mindenki, mint hal a szatyorban, de még Viktorkáék is. Aztán ha újra el akarnának szakadni Magyarországtól, vagy területi autonómiát követelnének (mert a háború miatt kérdéses, hogy egyáltalán 100 ezer magyar van-e még Kárpátalján), akkor csak sárgulna Viktorkáék gatyája, mert nem birka magyar mentalitású emberekről beszélünk. Persze egyszerűbb agy nélkül lisbizni, mint gondolkodni.

#72.: "a magyar békedeélgáció is jól etlejseíett. Debrecen se lett román város, ahogyan Szeged meg Pécs se került a szerbekhez."

Tudtommal a magyar küldöttségnek már semmi befolyása nem volt a trianoni döntésre. Őket csak az aláírásra hívták meg, amúgy el voltak a szállásaikon zárva minden kommunikációtól.

Apponyi beszédét ugyan meghallgatták, de semmi érdemlegeset nem ért el vele. Te talán valami alternatív iskolában tanultál Trianonról?

"Az antant-hatalmak a csehektől, románoktól és szerbektől kapott -többnyire- fals információk, adatok alapján alkottak képet Magyarországról, és húzták meg a határokat. Herczeg Ferenc írása kitűnően demonstrálja, hogy a Magyarországot keresztre feszítő győztesek egy része tisztában sem volt a Kárpát-medencei geopolitikai, történelmi és kulturális viszonyokkal. Emellett egy jó adag közöny is övezte az "új Európa" létrehozóinak ideológusait.

Az amerikai elnökről azt is följegyzi, hogy az új olasz határ megállapításánál a Brennert Brunnernek nevezte, Fiuménél pedig a Susákot Asáknak... Mikor pedig Törökország határainak megváltoztatására került sor, akkor Lloyd Georggal megtörtént a "mulatságos" eset, hogy az előtte fekvő hegyrajzi térképet néprajzi mappának nézte. A zöldszínű foltokról azt hitte, hogy azok görög, a barnákról pedig, hogy török többségű területek, és ebből szigorúan le is akarta vonni a következtetéseket. (...)Benesék olyan etnográfiai dajkameséket tudtak elhitetni azzel a társasággal, amilyeneket akartak... Lehetett-e ilyen démoni kontárok munkájának más eredménye, mint a trianoni szörnyszülött, amely a születése pillanatában már a rothadás szagával töltötte be Európát? (Herczeg Ferenc: Békeszerzők)

A magyar békedelegációt csak 1919 decemberében hívták meg a béketárgyalásokra, ahol 1920. január 16-án, először és utoljára kifejthette álláspontját a trianoni béketervezetről. Nem volt ez más, mint az utolsó szó jogán elmondott beszéd, a szerződés tartalma már rég eldöntött tény volt, egyes részei a már korábban megkötött egyezményekben is szerepeltek. A magyar delegáció vezetője, a 74 éves Apponyi Albert kétórás beszédet tartott: tolmácsot nem kért, franciául, angolul, majd olaszul fejtette ki álláspontját. Apponyi helyére tette a Magyarországgal ellenséges politikusok csúsztatásait, és bemutatta a valódi tényeket: a nemzetiségi megoszlást (román tájékoztatás szerint a székelység például nem magyar nemzetiségű népcsoport), a Wilson által oly előszeretettel hangoztatott "népek önrendelkezési jogára" és a megmaradt Magyarország életképtelenségére hivatkozott, népszavazást kért. A beszéd hatására Lloyd George brit miniszterelnök és az olasz küldöttség is a szerződés újratárgyalását kérte. A brit külügyminiszternek kellett figyelmeztetnie főnökét, hogy ezt ne erőltesse, mert már rég aláírta a döntést. Nagy-Britannia Trianonban lényegében „szabad kezet adott” a francia miniszterelnöknek, a magyarellenes érzelmeket tápláló Clemenceaunak. A briteket inkább a volt német gyarmatok „sorsa” érdekelte. Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst."

[link]

#73.: "milyen többmillió magyarról beszélsz?"

Ha szövegértési gondjaid vannak, miért nem inkább orvoshoz fordulsz ahelyett, hogy itt fárasztasz?

Tájékoztatásodul közlöm az adatokat a Trianonban a szomszédaink kezére juttatott magyarok lélekszámáról:

Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása gyakran nem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján:

ma Szlovákiához tartozó területen: 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a

Árva vármegye és Szepes vármegye Lengyelországhoz került részein: 1000 fő, a helyi lakosság 1,2%-a

ma Romániához tartozó területen: 1 662 000 fő, a helyi lakosság 32%-a

ma Szerbiához tartozó területen: 420 000 fő, a helyi lakosság 28%-a

ma Ukrajnához tartozó területen: 183 000 fő, a helyi lakosság 30%-a

Horvátországban: 121 000 fő, a helyi lakosság 3,5%-a

ma Szlovéniához tartozó területen: 20 800 fő, a helyi lakosság 1,6%-a

ma Ausztriához tartozó területen Burgenlandban: 26 200 fő, a helyi lakosság 9%-a

Fiume városában (ma Horvátország része): 7000 fő, a helyi lakosság 24%-a

[link]

"ha az ukrán nemzeti párt erősebb lenne, mint bármelyik magyar ellenzéki párt"

Milyen ukrán nemzeti pártról beszélsz? Kárpátalján ruszin a lakosság nagy része, azok pedig magyarbarátok.

Érdekes is lenne, hogy egy 10 milliós Magyarország északkeleti csücskében éldegélő ukrán kisebbség az EU-n belül a szakadárságra gondolna, holott maga Ukrajna is az EU-ba igyekszik.

Ha valami nem tetszene itt nekik, fel is út, le is út; mehetnek a Kárpátokon túlra vagy ahová akarnak.

De mesélj még nyugodtan, én meghallgatlak.

"Érdekes, hogy szomszédaink nem voltak ilyen gátlásosak annakidején, mikor országrésznyi területeket raboltak tőlünk, hogy mit kezdenének a sok milliónyi magyarral."

Azt felejted el, hogy ez 100 éve történt, egy teljesen más korban, más társadalomban és más európai viszonyok között. Amit akkor meg lehetett csinálni, azt most 2024-ben nem lehet.

A románok meg bemondtak egy maximális dolgot, hogy többet kicsikarhassanak. Ez egy üzleti taktika, látom életedbe nem alkudoztál még. Ha üzletnél van egy célod direkt többet kell mondani, hogy a másikat megtéveszd és hogy amikor alkudás van akkor a mérleg nyelve kb ott álljon meg amit akartál. Ha nyílt lapokkal játszol, úgyis le fognak alkudni és veszteségesen fogsz kijönni.

Pl amikor Egyiptomban nyaraltam és elmentem a bazárba ott sok helyen nem is raktak ki árcédulát, a kereskedő várta el hogy te mondj árat, mennyiért vennéd meg, mert így mégtöbb pénzt tud belőled kihúzni. Tehát felbecsülöd mennyit érhet, aztán mondasz egy árat amit hallva még nem zavarnak ki a boltból, majd alkudozol és jobban jössz ki belőle ha ügyesen csinálod.

A románok ezt csinálták, bemondtak egy képtelenséget hogy Tiszántúl, meg szerb területek meg stb, holott tudták jól hogy ebből semmi nem lesz, így az alap céljuk Erdély, Partium (ami szintén elég túlzás volt) már a tiszántúlozás és szerbiázás után annyira nem is tűnt olyan túlzásnak. Ez a másik üzleti taktika, ha rossz híred van, talál ki egy mégrosszabbat és a rossz hír máris nem hangzik olyan rosszul.

Apponyinak az arrogáns beszéde inkább visszatetszést keltett. Olvassátok el, végig arról ömleng benne hogy a magyarok a felsőbbrendű nép, a többiek meg az alacsonyrendű senkiháziak.

Sokkal pozitívabb benyomást keltett Teleki vörös térképe, Apponyit kár volt Trianonba elküldeni.

Nincs szükségünk területekre ahogy írták már itt EU állampolgárok vagyunk viselkedjünk is úgy.

Toroczkai megélhetési politikus idővel úgy is kihullik megy oda ahová való a politikai pöcegödörbe.