A CSOK Plusznak sikerül visszahoznia a lejtmenetből a magyar születésszámot, ami az utóbbi években nagyon aggasztóan lement?

Nem.

Ahhoz egy normális ország (is) kéne.

Hát hogyne... Nem.

Ha 100 milliót adnának ingyen, akkor sem vállalnék gyereket, pláne nem Agyarországon.

Többre lesz szükség ahhoz.

Ez egy összetett probléma.

Kevés a bölcsőde Magyarországon.Ez egy probléma.

Aztán, kevés a home office állás, kevés munkakörben van kismamás foglalkoztatás....stb

Az MTK nem elég családbarát, hanem inkább munkáltatóbarát.

Plusz, nem elég magasak a fizetések.

Mivel eleve csökken a népesség, ezért kicsit az almát hasonlítod a körtéhez. Reálisabb képet kapunk, ha arányaiban vizsgáljuk a dolgot.

Gyurcsány idejében – mondjuk 2006-ban – volt 2 435 157 szülőképes korú nő (15–49 éves). Ehhez volt 99 871 élve születés. Azaz abban az évben a szülőképes korú nők 4,1%-a szült gyereket. A termékenységi arányszám 1,34 volt.

2022-ben volt 2 131 847 szülőképes korú nő, és 88 491 gyerek született. Ebben az évben a szülőképes korú nők 4,15%-a szült gyereket, a termékenységi arányszám 1,52 volt.

Úgy a tendenciákat nézve Gyurcsányig a termékenységi arányszám nüansznyi növekedést mutatott. 2008-tól kezdett csökkenni – 1,35-ről –, és 2011-ben fogott padlót – 1,23-mal – (ennek oka véleményem szerint alapvetően a világgazdasági válság volt, ami nyilván Magyarországon is éreztette a hatását). Onnantól növekedésnek indult, és 2021-ben tetőzött (1,59-cel). Megint csak a saját véleményem szerint ennek az oka is pozitív világgazdasági helyzet volt, amiben Magyarországon is nőtt az életszínvonal valamennyire (noha megint a saját véleményem szerint koránt sem annyira, mint amennyire a kedvező világgazdasági helyzet erre lehetőséget adott volna).

> Érezhető hogy valami baj van, a fiatalok egyszerűen nem tudnak valamiért családot tervezni. Sokak szerint a lakhatási nehézség ennek az oka.

Szerintem ez csak részben igaz. Részben lehet oka az alacsony gyerekvállalási hajlandóságnak az, hogy nehéz önálló ingatlanhoz jutni. De szerintem ez csak egy része a problémának. A családok általános gazdasági helyzete részben erre is hatással van, másrészt egyéb szempontokra is hatással van. (Mert addig oké, hogy van hova szülni, de lesz-e pénz mondjuk pelenkára, gyerekjátékokra, a gyerekkel járó költségekre.) Számomra kérdés, hogy ha a CSOK-ra költött összeg inkább közvetlenül a családok bevételét növelte volna, illetve az intézményrendszer javítására – egészségügy, oktatás – az mennyivel rosszabb helyzetet okozott volna demográfiai szempontból. (Mondjuk ellenérv itt, hogy a gyerekvállalási hajlandóság és a jólét mintha a világban fordított arányosságban állna.)

Amúgy a CSOK Pluszról aligha lehetne bármit is mondani, lévén – ha jól rémlik – októberben jelentették be, így – biológiai okok miatt – a hatása legkorábban 9 hónappal később, azaz valamikor a nyáron éreztetné a hatását. De a problémája nagyjából ugyanaz, mint az addigi CSOK-nak és babavárónak. Nem rászorultsági alapon jár, így borítékolhatóan kevésbé hatékony illetve drágább az államnak (azaz nekünk), mint egy rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő támogatási modell. És mivel relatíve szélesebb tömegeknek jár, ezért szépen beépül az ingatlanok árába is. Tehát erősen kérdéses, hogy valóban azok járnak-e jól, akik kapják, vagy azok, akik ingatlanokkal kereskednek.

Nem azt mondom, hogy ezeknek a támogatásoknak abszolút nincs hatása, de annyi biztos messze nincs – és hasonló formában nem is lesz – olyan mértékű hatása, ami képes lenne a népességcsökkenést megállítani. Én egy államilag koordinált, államilag szabályozott árú ingatlanhoz jutási lehetőséget jobban preferálnék, ami rászorultsági szempontokat is figyelembe vesz.

Mondjuk azt is hozzá kell tenni, hogy úgy Európaszerte hasonló problémákkal küzdenek az országok, és igazán jó megoldást egyik ország sem talált.

#7 > Számokról van szó, nem almát hasonlítunk a köréhez.

Ahogy az én válaszomban leírtaknál is számok vannak. Ami nagyon nem mindegy, hogy milyen számokról beszélünk. Ha azt mondom, hogy a levesben 30 gramm só van, az egy szám. Oké, de ha azt akarjuk vizsgálni, hogy mennyire sós a leves, akkor nagyon nem mindegy, hogy 5 liter levesben van ennyi, vagy 1 merőkanálnyi levesben van ennyi. A leves sósságát sokkal jobban kifejezi a gramm/liter arány, mint önmagában a gramm.

A demográfiai folyamatok esetén ugyanígy nem jó önmagában a születések számát vizsgálni. Lehet – hasamra csapok –, hogy a honfoglalás utáni évszázadokban évente „csak” 20 000 gyerek született, ami jóval kevesebb a 98 és a 86 ezernél is. Oké, csak akkor mondjuk voltuk másfél millióan, az a 20 ezer gyerek egy erős népességnövekedést jelentett, ma meg a 98 ezer is egy markánsabb népességcsökkenést. Ugyanígy ma is akkor kapsz reálisabb képet a népesség alakulásáról, ha a gyerekek számát ahhoz arányosítod, hogy amúgy hány gyerek születhetne potenciálisan, mondjuk a szülőképes korú nők számához arányosítva.