Igaz, hogy 5x áron adják a lakosságnak gázt mint amennyiért veszik?

21, én hallottam, amit hallottam, Holoda Attila és a többi szakértő mást mond.

Valaki hazudik. Vagy ők, vagy, aki azt mondja, hogy nálunk a legolcsóbb a gáz.

A témának több dimenziója van. A gáznak (és villamosenergiának, de most koncentráljunk egyre) van egy átlagfogyasztás alatti rezsicsökkentett ára, és egy afeletti ára, ami 7-szerese a tőzsdei árnak. Hogy tisztában legyünk a valós helyzettel, az alábbiakat kell kiemelnünk:

1. Egy fogyasztó sem a piaci árat fizeti. Átlag felett és alatt is más, de a kormány által fixált egységárak vannak.

2. Ha a két egységárat átlagoljuk, akkor sanszos, hogy azt az eredményt kapjuk, hogy olcsóbb nálunk a gáz, mint külföldön.

3. Ha az átlagfogyasztás feletti egységárat nézzük, az többszöröse a piaci árnak. Ez azt jelenti, hogy akik átlag alatt fogyasztanak, azok jól jártak, akik pedig felette, azok többszörösen rosszabbul.

4. Az átlagfogyasztás feletti egységár extraprofitot jelent az MVM-nek, illetve a kormánynak. Erre utal az is, hogy több mint 300 milliárd osztalékot tudtak kivenni a cégből.

5. Értelemszerűen nem tőzsdei áron kapják külföldön sem a gázt, arra még rárakódik az MVM működési költsége (a rendszert fenn kell tartani) is.

6. Bár nem a tőzsdei áron kapják a lakosok, más kiindulópont nem igazán van, mikor azt vizsgálja az ember, hogy miért ennyi az annyi. Mondják sokan, hogy a gáztározók még a drágábban vásárolt gázzal vannak tele, csakhogy a rezsicsökkentés-csökkentés (kitalálhatnánk már erre egy jobb kifejezést amúgy) 2022 közepén már életben volt. Azóta eltelt másfél év és jóideje olcsóbb a gáz. Nem életszerű, hogy a gáztározók még mindig ugyanazzal a drága anyaggal legyenek tele. Nem állok bele olyan vitába, hogy akkor most csak 70, 50, vagy 30%-nyi túlárazott gáz van-e benne, egyedül azt mondom ki teljes bizonyossággal, hogy másfél év távlatából már jelentkeznie kellett volna annak, hogy olcsóbb lett a gáz. Monjduk jelentkezett is, innen volt az MVM-nek 300 milliárdnyi extraprofitja.

7. Amikor gázárakat hasonlítunk össze nemzetközileg, akkor Magyarország előnyös helyen szokott lenni, de ennek az az oka, hogy az állami támogatás az árakban csapódnak le, így jön ki az, ahogy azt az egyik hozzászóló belinkelte, hogy Magyarországon 3,5 EUR/100 kWh a gáz ára, míg Németországban 8 EUR/100 kWh (most csak mondtam valamit, nem ez a valós szám). Igen ám, de ez az összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy Németországban pl. 2022-ben átvállalta a december rezsiköltséget a kormány, így a lakosságnak igazából csak 11 hónapnyit kellett fizetniük. Ahogy azt sem veszik figyelembe, hogy Németország ezen felül külön utal 200 eurót, vagy mennyit a háztartásoknak rezsitámogatás címén, ergo nem az árképzésben csapódik le az állami támogatás, hanem a lakosság személyes pénzügyeinél. Hogy most 2023-ban mi a helyzet a különböző rezsivédelmi politikákkal szerte Európában, azt nem tudom, csak rá szerettem volna világítani egy módszertani torzító hatásra, mikor összehasonlítjuk az árakat.

8. Még mielőtt kalap-kabát mennénk elregélni, hogy kit hogyan súlytanak a rezsiárakat, érdemes lenne figyelembe venni a fizetőerejét az embereknek. Lehet Magyarországon a legolcsóbb a gáz, ha a háztartások jövedelmének 10%-át ez eszi meg, míg Németországban csak az 5%-át. De ez csak egy példa volt, a lényeg, hogy érdemesebb lenne kicsit többdimenzióban nézni a dolgokat, mert biztos vagyok benne, hogy afrikában még ennél is olcsóbb a fűtés, attól még nem költöznék ki oda, hogy egy szélsőséges példával éljek.

Ezekre szerettem volna rávilágítani, aki úgy érzi, hogy tényszerűen tévedek valahol, az nyugodjan tegye szóvá.