Mit gondoltok a dabasi LMBTQ incidensről?

A Pest megyei rendőrök elfogták azt az 59 éves férfit, aki a gyanú szerint szexuálisan abuzált egy 8 éves kisfiút, meztelen képeket és videót is készített róla, valamint a tőle lefoglalt adathordozókon gyermekpornográf felvételek találtak.Egy édesanya tett feljelentést a szigetszentmiklósi rendőröknél 2023. július 11-én délután, mivel 8 éves fia zaklatott állapotban elmondta, hogy amikor szülei engedélyével a család egyik ismerősénél töltötte az éjszakát, akkor a férfi "szexuális cselekmény elvégzésére vette rá", majd meztelen testéről, nemi szervéről fényképeket, valamint videófelvételt készítettA Pest megyei nyomozók másnap hivatalos látogatást tettek az 59 éves taksonyi férfinél: elfogták és előállították. A lakását átkutatták, lefoglalták mobiltelefonjait, számítógépét, de bizonyítékként vettek lajstromba szexuális tartalomra utaló iratokat, valamint gyermekpornográf videókat.Az 59 éves férfi a kihallgatása során a gyanúsítás ellen panasszal nem élt. Részletes vallomásában előadta, hogy fürdés után azt mondta a kisfiúnak: nyugodtan maradhat meztelen, nem kell felöltöznie, őt ez nem zavarja. Nem tagadta, hogy a gyermek meztelen testéről és nemi szervéről videófelvételt és fényképeket is készített. Magyarázata szerint azért, hogy

később azok nézegetésével elégítse ki kíváncsiságát.

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya az azóta letartóztatott férfivel szemben tizenkettedik életévét be nem töltött, felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettének, valamint gyermekpornográfia bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást - közölték honlapjukon.

A homoszexuálisokat a pedofilokkal összefüggésbe hozni gyakran demagógiának tűnhet, és sokan (még azok is, akik nem deviánspártiak) szemforgatva legyintenek, mondván „ez túlzás!” – mintha egy eltorzult, rosszindulatú sztereotípia lenne mindez csupán. Amellett, hogy a hagyományos (természetes úton, hosszabb idő alatt kialakult) sztereotípiák jellemzően statisztikailag pontosak, itt sincs ez másképp: bár nem „minden homoszexuális pedofil”, természetesen, köztük és a pedofilok között mégis van jelentős átfedés, így a bizonyos szintű összefüggés valós. Az alábbiakban bemutatásra kerülő tanulmányok és adatok stabil alapot szolgáltatnak ehhez a következtetéshez. Érdemes így az úgynevezett „Pride” deviáns programsorozatának idején alaposabban megismerni a témakört, és az ezzel kapcsolatos adatokat.

Példának okáért, az országgyűlési választások kampányának időszakában Toroczkai László a Mi Hazánk Mozgalom képviseletében szerepelt a zsidó Schőn Edina produkciós vezető Partizán nevű YouTube-csatornáján, ahol a ferde hajlamú Gulyás Márton kérdezte a pártvezért erről (1:13:20-nál):

Gulyás „az életben nem olvas[ott] még” a homoszexualitás és pedofília kapcsolatáról. Jellemző, hogy egy deviánspárti propagandista sem ismeri – avagy úgy tesz, mintha nem ismerné – a saját maga által képviselt csoportot, de ennek ellenére a társadalomra erőltetné annak normalizálását, ahogy az is jellemző, hogy egyből a magas státuszú, politikailag korrekt intézmények pecsétjére összpontosít (nem „WHO által jóváhagyott” – mintha a WHO nem szerepelt volna le csúnyán az elmúlt 2 évben), semmint az adatok által bemutatott valóságra. A reakció kiszámítható, mivel elvtársai az elmúlt évtizedekben folyamatosan foglalták el a politikát és kultúrát alakító befolyásos intézményeket (akadémia, popkultúra, sajtó, média), így a számára többnyire megfelelő narratíva dominál ezekben. A magas státuszú intézmények elismerő pecsétje ezért gyakori hivatkozási pont. Például a homoszexualitás is beismerten, kimutathatóan politikai nyomásra, és ideológiai vágányon haladva került ki a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) akkori kiadásából, és lett aztán kulturálisan és politikailag is normalizálva, amint azt a folyamatot évekkel ezelőtt már bemutattam. Amikor ezen intézményekben, folyóiratokban leközlésre kerül valamilyen eretnek vonalat képviselő álláspont, Gulyás elvtársai jellemzően heves lobbizásba fognak, hogy azt visszavonassák, eltüntessék, szerzőit megbüntessék – a Retraction Watch honlap is ilyen (gyakran politikai) eseteket dokumentál. Hasonlóan, a megjelenő tanulmányok, nyilatkozatok és állásfoglalások is politikai szűrőn mennek keresztül, de minderre majd később térünk vissza.

A számok valósága

A homoszexualitás és pedofília kapcsolatára komoly, szakmai körökben közismert bizonyíték létezik – bizony, szakértők által ellenőrzött (peer review) és tekintélyes folyóiratokból is, sok esetben több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakképzett kutatóktól, ha valakinek a státusz fontos. Az említett beszélgetésben a Toroczkai által hivatkozott tanulmányok feltehetően az általam pár éve bemutatottak lehetnek, tekintve, hogy a pártelnök egyik e témát vizsgáló videójában idézett írásomból. Gulyás előítéletes feltételezése ellenére a Blanchard et al. (2000) a tekintélyes Archives of Sexual Behavior tudományos folyóiratban jött le anno; a Freund et al. (1984) a Routledge által kiadott Journal of Sex & Marital Therapy folyóiratban; a Freund et al. (1989) a The Journal of Sex Research szexológiai folyóiratban; az Elliot et al. (1995) a Child Abuse & Neglect gyermekbántalmazással foglalkozó nemzetközi és interdiszciplináris folyóiratban; a Bickley és Beech (2001) pedig a kriminalisztikai International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology folyóiratban. Mindegyik szaklap szakértők által ellenőrzött kiadvány. Ezeket akkor így mutattam be:

Ray Blanchard szexológus egyik 2000-es tanulmánya szerint a gyerekekhez vonzódó férfiaknak 25-40 százaléka a fiúkat részesíti előnyben. 260 vizsgált pedofilt három csoportra tudtak osztani: 152 heteroszexuális (csak lányok iránt vonzódó), 43 biszexuális (fiúk és lányok) és 65 homoszexuális (csak fiúk). Így 25% volt homoszexuális pedofil, illetve 41,5%, ha a mindkét nemet molesztálókat is beleszámítjuk. Kurt Freund szexológus 1984-es adatai is hasonlóak, egyik tanulmányában 32 százalékban állapítja meg a vizsgált több száz pedofil bűnesetben a homoszexuális gyerekmolesztálások arányát. Egy 1989-es tanulmányában pedig azt olvashatjuk, hogy a gyerekmolesztálók egyharmada fiú áldozatokat céloz meg. Michele Elliott pszichológus egy 1995-ös tanulmányában, mely gyerekeket célzó férfi szexuális bűnözőket vizsgált, 14 százalékban homoszexuális és további 28 százalékban biszexuális elkövetőket találhatunk, így összesen 42% a nem heteroszexuálisok aránya közöttük. Ehhez kapcsolódóan James Bickley és Anthony Beech pszichológusok 2001-es tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a fiúkat célzó szexuális bűnözők között kb. kétszer akkora a bűnismétlés aránya mint a lányokat célzóknál.

A hivatkozott írásban mindezt csak érintőlegesen említettem, de létezik ennél átfogóbb ismeretanyag is a témáról. Egy homoszexuális nem egyenlő egy pedofillal, ahogy a szexuális inverzió jelenléte sem garantáltan okoz pedofíliát, de egy ilyen szexuális fogyatékkal élő deviáns sokkal nagyobb valószínűséggel pedofil mint egy normális pszichoszexuális fejlődésen átesett egészséges (heteroszexuális) ember. Egy degeneratív orientáció kialakulása nyilván nem meglepő, ha egyéb degenerálódással jár. Mivel társadalmi szinten csoportokról beszélünk, fontos ismerni, hogy melyik csoport tagjai jelentenek nagyobb veszélyt ilyen-olyan területeken.

A személyközi erőszakkal és kriminológiával foglalkozó Journal of Interpersonal Violence folyóiratban leközölt egyik témába vágó tanulmányt (Abel et al., 1987) hat szerző készítette négy különböző amerikai egyetemről A be nem börtönzött parafiliások saját bevallású szexuális bűncselekményei címmel, melyben szexuális fétisekkel (parafíliákkal) rendelkezőket vizsgáltak személyesen. Így írják ezt le: „561 alanyt toboroztunk egészségügyi szakemberekkel folytatott informális beszélgetések, mentálhigiénés, feltételes szabadlábra helyezési, próbaidős, törvényszéki és büntetőjogi találkozókon tartott hivatalos előadások, valamint a helyi médiában megjelent hirdetések révén. Az alanyokat egy olyan értékelési és kezelési program keretében láttuk, amely a szexuális bűnelkövetők számára önkéntes alapon pszichiátriai környezetben történő értékelést és/vagy kezelést célzott meg.” Az 561-ből a négerek aránya 23,8% volt, így társadalmi arányukhoz képest jelentősen felülreprezentáltak voltak (ahogy a zsidók is a társadalmi kb. 2 százalékhoz képest itt 9,7%, és ez csak a vallásosak aránya), de ebben most nem érdemes elmerülni. Eredményeik közül csak a számunkra relevánsakat érintve, a szerzők nem szépítgetik, mint találtak: „A gyermekmolesztálások négy kategóriája közül a legtöbb bűncselekményt az otthonon kívüli fiatal fiúkat célzó parafíliások követték el” – tehát a homo-, esetleg biszexuális pedofilok. Hozzáfűzik: „Az otthonon kívüli gyerekeket célzó pedofilok időnként visszatérnek ugyanahhoz az áldozathoz, különösen a fiatal fiúkat molesztáló férfiak.” Bővebben kifejtve:

A pedofília különböző kategóriái közül a gyermekmolesztálások többségét olyan személyek követték el, akik a fiatal fiúkat otthonon kívül célozták meg ([az összes parafíliásból] 14,8%), majd a női családtaggal való vérfertőzésben részt vevő személyek következtek (4,4%). Az összes gyermek elleni szexuális cselekmény nagyon kis százalékát olyan pedofilok követték el, akiknek a célpontjai fiatal lányok voltak az otthonon kívül (1,8%) vagy fiatal fiúk az otthonon belül (0,9%). Ezek az eredmények meglepőek, és messze eltérnek a média által sugalltaktól, ahol az otthonon kívüli vagy otthonon belüli fiatal lányok ellen elkövetett pedofil cselekményeket a legnagyobb gyakorisággal ábrázolják.

A 4. táblázatban összefoglalt adatok szerint a befejezett aktusokat figyelembe véve a családon belüli gyermekmolesztáló vérfertőzők közül a lányokat célzók száma 159 volt, a fiúkat célzóké 44 (21,6%). Az összes elkövetett aktus lányok ellen 12 927, míg fiúk ellen 2741 (17,4%), a teljes áldozati szám lányok esetében 286, fiúknál 75 (20,7%). Mindez annak ellenére, hogy a férfiak 96-98 százaléka heteroszexuális, évtizedeket és a világot átívelő adatok szerint (Diamond, 1993; Black et al., 2000; APS, 2019), illetve a heteroszexuálisok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek gyerekkel, így esélyük is több van azok molesztálására. Ezen adatok szerint ugyanakkor a bi- és homoszexuálisok, bár számok tekintetében ritkábban, hajlamosság tekintetében viszont társadalmi arányukhoz képest többször annyira valószínűbben molesztálnak családon belül gyerekeket.

Ami a családon kívüli gyerekek elleni parafíliás tetteket illeti, mindez még inkább lesújtó: a lányokat célzó elkövetők száma 224 volt, a fiúkat célzóké 153. Az összes végbevitt aktus száma heteroszexuális esetekben 5197, míg homoszexuális esetekben 43 100. A teljes áldozati szám heteroszexuális esetekben 4435 volt, míg homoszexuális esetekben 22 981. Ezek szerint tehát a családon kívüli gyerekeket molesztálók 40,5 százaléka volt homoszexuális, áldozataik 83,8 százalékot tettek ki, és ők a befejezett aktusok számának 89,2 százalékát követték el. (A „befejezett aktus” azért is fontos, mert a megkezdett aktust az elkövető esetleg abbahagyja, ha a gyerek túl erőteljesen ellenkezik, de minél nagyobb arányban kerül az aktus befejezésre, annál valószínűbb, hogy vagy a gyerek áll kevésbé ellen, vagy az elkövető alkalmaz több erőszakot.) Ha ismét figyelembe vesszük a bi- és homoszexuálisok társadalmi 2-4 százalékát, ezek kirívó arányok. Ez a szerzők számára is világos volt, ezért is tartották fontosnak az alábbiakat megjegyezni:

A pedofília kategórián belül azonban minden erőfeszítés megtörtént annak érdekében, hogy a pedofília valamennyi kategóriája jelen legyen, és ezért a négy pedofil diagnózis relatív arányai pontosan tükrözik a pedofil diagnózisok által az általános népességben elkövetett szexuális cselekmények tényleges előfordulását. [...] Annak ellenére, hogy az alanyok toborzása aránytalanul sok gyermekmolesztálót eredményezett ebben a vizsgálati populációban, nem történtek különösebb erőfeszítések annak érdekében, hogy a gyermekmolesztálók egyik típusát előnyben részesítsük a másikhoz képest. Ezért a fiatal fiúkat molesztáló felnőttek által elkövetett bűncselekmények magas aránya hűen tükrözi a molesztálók e kategóriája által végrehajtott molesztálások magas százalékát a molesztálók más kategóriáihoz képest. Mivel a gyermekmolesztálók értékelésére és kezelésére csak korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre, előnyös lenne kifejezetten a fiúkat molesztáló személyeket megcélozni, mivel e csoport hatékony kezelése drámaian csökkentené a jelenlegi és jövőbeli gyermekmolesztálások számát.

Nem tudtam befejezni a "fasiszta propagandát" mert csupán ennyiszer engedett hozzászólni. Maga a tanulmány mégegyszer ilyen hosszú.

79 es te nyilvánvalóan egy beteg aberrált alak vagy. Az ordas eszméidhez nevet és arcot már nem mernél felvállalni!😌👌🏻