Mit gondoltok a dabasi LMBTQ incidensről?
Egy férfi a nemi szervét kínálgatta kiskorúnak.
Lehet,hogy ez egy komoly traumát okoz a gyereknek.Fejlődő kiskorúnak nem szabadna ilyesmit átélnie.
Ezért kellene szigorítani az erre vonatkozó törvényeket,hogy senkinek se jusson eszébe az ilyesmi.
Továbbá a pedofil törvényt a közterületre, médiára, internetre is ki kell terjeszteni.
Még kettő ilyen eset, aztán a parlament megcsinálja, de miért kell addig várni?
A liberálisok sokszor háborodnak fel amiatt, hogy vannak, akik összemossák az “LMBTQ-közösségeket” a pedofilokkal, azonban egyre csak ezt alátámasztó bizonyítékok kerülnek napvilágra. Például az USA legnagyobb LMBTQP-szervezetének is pedofil igazgatója volt, de sokszor megesett, hogy transzneműről derült ki, hogy pedofil hajlamai vannak, melyről itt és itt is beszámoltunk. Most egy újabb deviáns gyermekmegrontó bukott le.A 35 éves Efrem Zelony-Mindell LMBTQP-aktivista több hónapon keresztül kommunikált egy beépített FBI-ügynökkel, akivel egy homoszexuális férfiaknak szóló társkereső alkalmazáson ismerkedett meg. Zelony-Mindell megosztotta, hogy szexuálisan vonzódik a gyerekekhez, és érdeklik az olyan pornográf felvételek, ahol nagy korkülönbséggel rendelkező személyek létesítenek egymással szexuális kapcsolatot.
Többször kijelentette, hogy szexuálisan akar bántalmazni gyerekeket, és a fedett ügynöknek gyermekekkel kapcsolatos szexuális zaklatási anyagokat is küldött.
Ezek között szerepelt olyan videó, amely egy felnőtt férfit ábrázol, amint egy körülbelül 11 éves fiút erőszakol meg anális úton, valamint olyan kép, amelyen egy kisgyermek fiút arra kényszerítenek, hogy orálisan létesítsen szexuális kapcsolatot egy felnőtt férfivel, egy másik képen pedig egy felnőtt férfi lefog egy körülbelül 12 éves fiút, akinek a pénisze és végbélnyílása szabadon volt. Az aberrált utólagos bevallása szerint ezen anyagok chatszobákból származnak, és elismerte, hogy van egy külön telefonja a perverz tartalmak tárolásának.
Az ügynök úgy tett, mintha talált volna egy 9 éves fiút, akinek az apja hajlandó volt megengedni Zelony-Mindellnek, hogy megerőszakolja a fiát, és felajánlotta, hogy bemutatja őket egymásnak. A deviáns lelkesen élni akart a lehetőséggel, és egy másik, az apát eljátszó ügynöknek kifejezte erős vágyát, hogy szexuálisan zaklassa a gyermeket:
“Le akarok feküdni a fiaddal, haver. Őszintén szólva csak erre tudok gondolni. Ahogy együtt nézel minket. Tényleg azt akarod, hogy a fiad bevegye a farkam? Mert ha összejövünk, akkor tutira meg fogom dugni” – írta az LMBTQP-aktivista.
Ezt meg is szervezték, a pedofil pedig feldobta az ötletet, hogy a kisfiút bántalmazás előtt be is drogozhatnák.
A New York állambeli manhattani találkozó alkalmával Zelony-Mindellt letartóztatták, aki elismerte, hogy gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésre alkalmas anyagot birtokolt és terjesztett, valamint szándékában állt egy gyermek szexuális bántalmazása. Az FBI még aznap bejelentette, hogy vádat emeltek egy kiskorú fiú elcsábításának kísérlete, valamint gyermekpornográfia birtoklása és terjesztése miatt.
A bűnöző önmeghatározása szerint fehér, nem bináris queer, aki a they/them névmást preferálja, és részt vett több queer művészeti kiállítás megszervezésében és kurátorkodásában, emellett korábban a VICE-nak is dolgozott. Az év elején a Vogue méltatta Zelony-Mindell Witness című könyvét, de a cikket, amely a könyvet forrásnak nevezte a BIPOC és LMBTQIA+ művészek helyzetéről, úgy tűnik, mostanra törölték.
Reméljük, hogy elnyeri méltó büntetését, és a hatóságok tesznek arról, hogy többé ne kísérelhessen meg hasonló bűncselekményt. Az FBI ezen alkalommal hatékonyan járt el, de van még bőven tennivalójuk, hiszen rengeteg hasonló deviáns pedofil van szabadlábon.
Ravasz módon az elfogadtatás egyik eszköze az átnevezés, az újradefiniálás lenne, jelen esetben oly módon, hogy a (méltán) negatív színezetű pedofil megnevezés helyébe a „kiskorúakhoz vonzódó személy” kerüljön, egy uniós projekt munkadokumentációja szerint. A legfontosabb magyarázó elv pedig továbbra is az lenne, hogy a szexuális orientáció velünk született – azaz nem tehetünk róla, nem változtathatunk rajta. A probléma az, hogy a genderideológia átrendezni látszik a pszichiátriai betegségek idevonatkozó (DSM, Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) rendszerét is. A szakemberek persze ezen annyira nem lepődnek meg, hiszen az ő olvasatuk szerint eleve rengeteg morális felhang veszi körbe a szexuális pszichiátriai zavarok, azaz a parafíliák definícióit. Az ún. perverz aktivitás meghatározása is folyamatos változásban van, bizonyítva, hogy a pszichiátria markánsan tükrözi az aktuális társadalmi valóságot, értékrendet. Gondolom, senkit sem lep meg, hogy volt idő, amikor a homoszexualitás is parafíliának számított, mára viszont már kikerült a rendszerből. Fontos azonban árnyalnunk a kérdést, mivel a parafíliát önmagában nem tartja a szakma kezelendő betegségnek, mivel a nem szokványos szexuális szokás nem okoz kárt. A parafíliás zavar fogalmában viszont olyan szexuális formák vannak, amelyek panaszt és kárt okoznak.
A jelenleg is érvényben lévő DSM-5 mentális betegségként nyolc perverz szexuális szokást sorol fel: voyeurizmus, exhibicionizmus, frotteurizmus, mazochizmus, szadizmus, pedofília, fetisizmus, transzvesztita zavar. (Minimum egyet be tudunk azonosítani a fentiekből, aminek a széles körben való elfogadtatása jó ideje zajlik. Egyes helyeken már babáknak szóló „edukációs programok” keretében is…) Az összes többit külön meg nem nevezett „máshogy nem meghatározott” jelzővel látták el, és csak akkor tekintik őket kezelést igénylő betegségnek, ha parafíliás zavarról van szó, azaz olyan állapotról, mely feszültséget és kínt okoz a benne szenvedő egyénnek, vagy melynek kielégítése másokra nézve fizikai vagy pszichológiai veszélyt jelent.
Ha most kicsit mélyebbre ásunk a témában és azt is górcső alá vesszük, hogy a szakértők milyen okokra vezetik vissza a parafíliás zavarok kialakulását, akkor gyakorlatilag gyermekkori traumákkal, kapcsolati zavarokkal fogunk szembesülni.
Van olyan kutató, aki szerint a perverziók lényegében a „gyermekkori traumák felnőtt győzelembe fordításai”, azaz az érintettet az a fantázia hajtja, hogy megbosszulja a szülei okozta megalázó gyermekkori traumákat. A dehumanizáló, megalázó szexuális aktus egy eszköz a bosszúálláshoz. Más szakértő a nyomasztó, fullasztó anyai kontrollal, dominanciával szembeni ellenállásként értelmezi a perverz szexuális tevékenységeket.
Ha a gyermekkori traumák szerepét komolyan vesszük, akkor valószínűleg azon sem lepődünk meg, hogy például akik szadisztikus színezetű perverziót gyakorolnak, azok gyakran gyermekkorukban szexuális és fizikai erőszak áldozatai voltak. A mazochista színezet mögött is a gyermekkori abúzus az egyik legjellemzőbb gyökérok. Ilyenkor olyan erős az elhagyatottságtól való félelem, az ún. szeparációs szorongás, hogy még a folyamatosan abuzáló, bántalmazó kapcsolat is jobb, mint a kapcsolat hiánya.Mindezeken felül, vagy pont a fentiek következményeképpen a pedofil személyek többnyire „egyéb” pszichés problémával is terheltek, leggyakrabban narcisztikus,(mint itt egy-két válaszadó szivárványszínekben) illetve antiszociális személyiségzavar mutatható ki az esetükben.Ezekben az esetekben a viselkedés meghatározói szoros kapcsolatban állnak a szadizmus dinamikájával – sok pedofilt gyerekkorában szexuálisan zaklattak, így számukra diadal, hatalomérzés, ha a passzívan elszenvedett traumát átfordítva aktívan áldozattá tesznek valakit.
Ha a fentieket lépésről lépésre végiggondoljuk, akkor óhatatlanul felfedezhetünk egyfajta „ördögi kört”. A traumák, a szexuális abúzusok nagy valószínűséggel mentális zavarokat, szexuális perverziókat okoznak, amelyek gyakorlása során – szintén nagy valószínűséggel – további személyek lesznek kitéve abúzusnak, traumáknak.
Persze – mivel a pszichiátria igen érzékenyen követi az össztársadalmi normákat – lehet ezt úgy is értelmezni, hogy a „kiskorúakhoz vonzódó személyek” egyszerűen csak a saját képükre „szocializálják” kiskorú partnereiket.
A problémám az, hogy a pedofília viszont megkerülhetetlenül érinti a belegyezés szabadságának, a másik fél integritásának kérdését.
Egy kiskorútól, egy kisgyermektől nem várható el, hogy felelőssége tudatában éretten hozzon arról döntést, hogy kivel és hogyan létesít szexuális természetű kapcsolatot. Éppen ezért minden szexuális aktus, amibe egy felnőtt bevon egy gyermeket – még testi-lelki agresszió hiányában is – visszaélésnek, végső soron nemi erőszaknak tekinthető.
Ezen a ponton viszont még az ultraliberális gondolatmenet is megbicsaklik, hiszen párhuzamosan a transzgender „forradalommal” erőteljes mozgalom bontakozott ki az elmúlt években az ún. szexuális ragadozókkal szemben. Így az sem meglepő, hogy a feministák, akik sokáig mellszélességgel kiálltak az LMBTQ-emberek mellett, ma már kétségbeesve hangoztatják, hogy a transzgender ideológia gyakorlatilag egy sor a nőket hátrányba hozó, veszélyeztető fejleményt termelt ki magából.
Nincs szükségünk logikadiplomára ahhoz, hogy felfedezzük a súlyos ellentmondást.
Szaladjunk is kicsit előre ezen a nyomvonalon. A fentiek alapján egy pedofil személy szexuális ragadozónak definiálható. Amennyiben toleráljuk ezt a fajta szexuális „szokást”, akkor gyakorlatilag kinyitottuk az ajtót (vagy inkább Pandora szelencéjét) ahhoz, hogy a következő lépésben „liberalizáljuk” a szexuális erőszakot. Nem is olyan abszurd ez a teória, az áldozathibáztatásban egyébként is nagy a gyakorlata a világnak, másrészt mindig is a hatalom birtokosai hozták a törvényeket, és az erőszaktevők zöme is a hatalmát gyakorolja az áldozatai felett.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a szemünk előtt kezd testet ölteni az orwelli rémálom, a „duplagondol” jelensége…
#50 Már tárgyi tévedéssel kezdted mert a pedofília egy orvosi fogalom és az a kisgyerekekhez való vonzódást jelenti, nem pedig a tettet. Nem mindenki rendelkezik pedofil vonzódással aki gyereket erőszakol. A gyerekmolesztálók meg a pedofilok halmaza nem egyezik 100%-osan. Pl nevelőotthonokban sok kamasz (14-18 közötti) fiú erőszakol meg vagy bántalmaz szexuálisan még kamaszkor előtt álló fiút és ezeknek nem a szexuális vonzódás a motivációja. Ja és igen, ezek is azonos neműek között történnek tehát máris torzítja a statisztikát.
Egyébként is aki pedofil annak nem számít, hogy fiú vagy lány a gyerekek, mert még nincsenek kifejlődve a másodlagos nemi jellegeik, tehát nincs olyan, hogy "homoszexuális pedofília" ahogy "hetero pedofília" sincs.
Egy tudományoson elismert phd-s végzettségű pszichiáternek még mindig sokkal több köze van a témához (főleg úgy, hogy kb ez a konszenzus amit leírt) és jobban lehet adni a szavára mint neked, egy politikailag elfogult mezei embernek aki úgy böfög ide hamis, már évtizedekel ezelőtt megdöntött téziseket hogy nem is támasztja alá semmivel. 😘
56- az a baj, hogy, ha felveszed vele a kesztyűt és eteted, soha nem lesz vége ennek a baromságnak. Ignorálni kell, aztán előbb-utóbb csak megnyugodnak a homofóbok is, hogy Magyarországon ez a veszély semennyire sem fenyegeti őket, mert itt se gyerek, se iskola, sőt lassan ember sem marad rajtuk kivül.
Ignorálni köll.
56-os. Van olyan, hogy pedofil tett, hiszen magát a cselekményt jelöli. Irónikus, hogy pont "szivárványék" nevezik a gyermekvédelmi törvényt "pedofil" törvénynek is.
Az üres okoskodásod nélkülözi az alapvető logikát🙂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!