Akik jól éltetek a szocializmusban, mit szóltok a rendszerváltás utáni Magyarországhoz?
Például az élelmiszer- és energiaárakhoz? A közbiztonsághoz, például a késlekedés nélküli késelésekhez? Nem hiába fogalmaztam így az utóbbi mondatot, mert én röhögőgörcsöt kapok a rendszerváltás utáni hazámtól. Sírni úgyis felesleges lenne.
Vagy a gyarmattá alakított, elárult hazáról? A korrupcióról? Az értelmiségi rétegnek a társadalmi ranglétrán történő padlóra eséséről? Bár az egykor hazáért dolgozó paraszti réteg is oda esett a reprivatizáció helyetti privatizáció miatt. (Reprivatizáció = azok kapják vissza az államosított tőkét, akiké volt, és nem a spekulánsoké lesz).
válasza:
válasza: válasza: válasza:Először azt a fogalmat kéne definiálni, hogy "jól élés".
Persze az nyilvánvaló, hogy ennek a hülye népnek a jól élés az annyit jelent, hogy van mit zabálni meg inni, meg van munka, meg biztonságban vannak, oszt' jónapot.
Dehát ez az állatok szintje. A disznóké, akiket az ólban tartanak.
válasza:Az elitre gondolsz, vagy azokra, akik átlagos emberként megéltek?
Ha az elitre:
Az akkori elit és azoknak családja egyáltalán nem estek ki az elitből!!! A mostanra már kiöregedett vagy elhunyt szoci politikusok nyilván ebbe a csoportba tartoznak, még pártot se váltottak. A ma aktív DK-sok Dobrev Klárával az élen nyilván ebbe a csoportba tartoznak. A nagy fideszesek múltja vagy családi háttere is gyakran szintén elég vörös színű. De az "új generáció", a momentumosok is a XX. századi elit családok kölykei.
De persze nem csak ismert emberek tartoznak az elitbe... Bárki, aki Kádár alatt szerzett / kapott ingatlant mondjuk a Rózsadombon, annak az ingatlana ma százmilliókat vagy milliárdokat él.
válasza:3-as,
Úgy, ahogy mondod. Orbán mindent átmentett a Kádár-korszakból, kivéve az életminőséget.
Az én szüleim állatgondozók voltak a TSZ-ben. Anyám és én úgy gondoltuk, hogy jobb lett volna ha nem államosítják a földjeinket és nem kényszerítik be őket a TSZ-be. Apám egy kissé több elégedettséget mutatott, tán azért, mert az évi 365 napos rabszolgamunkáját az akkori átlagbér 2...2,5 szeresével jutalmazták, meg volt háztáji is, plusz az olcsó árak miatt is úgy érezhette, hogy ő a felső tízezer egyik tagja. Persze anyagilag valóban jól éltünk, de hát az állatok is jól élnek egy istállóban, mégsem szabadok.
Aztán a rendszerváltáskor rájöttek, hogy az államosított földek spekulánsoké lettek, kárpótolva meg sem erkölcsileg, sem anyagilag nem lettek. Tehát értelmetlenül dolgoztak a szocialista hazáért. Majd Orbán még apám nyugdíját is lecsökkentette, azzal az indokkal, hogy van akié túl magas. Persze hogy lett volna neki magas, többszörösen megszenvedett érte. Ehhez jött még az, hogy az ország olajszőkítői, közpénzből gazdagodói, számlagyárosai, de talán még a drogterjesztői és más gazemberek a szemünkbe röhögtek, hisz fényévekkel álltak jobban anyagilag mint mi, akik tisztességes emberek voltunk mindig.
Napjainkban úgy érzem, hogy már nincs is hazám. Persze nem nélkülözök. Csak mint ha nem lett volna érdemes a közért dolgozni, legalábbis az említett gyöngyszemeknek köszönhetően ezt érezzük.
válasza:Nem éltem jól, de legalább kiszámítható volt a "jövőm".
Akik miatt jelenleg is folyamatos bizonytalanságban lebeg a legtöbb ember, azok esetében már az sem igaz, amit gondolnak, - nemhogy az, amit kérdeznek vagy nyilatkoznak.
A bizonytalanságra az a válasza annak, akiben még van erre energia, hogy katapultál ebből az országból. Az örök vesztesek pedig berendezkednek túlélésre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!