A szocializmusban az emberek miért voltak büszkék a munkahelyükre?
Akkoriban nagyrészt mindenki lehúzott egy életet egy helyen, és sok ismerősöm büszkeséggel meséli, hogy milyen jó volt ott dolgozni a megszokott csapattal évtizedeket.
Mindkét nagyapám élete első munkahelyéről ment nyugdíjba(bánya ill. gépgyár), és mindig büszkék voltak, hogy ott dolgozhattak.
Manapság a munkaadó és a munkavállaló is simán felrúgja a munkaviszonyt, a munkatársaim többségének már 10 munkahelye volt. Van, aki 2 napot van, és soha nem látom többé. Mi változott meg?
Persze érthető, kapitalizmus van, de az emberek is megváltoztak. Van ilyen példátok?
Igazából itt csak az "idő mindent megszépít" elv érvényesül.
Akkoriban biztosan nem szerettek ott, csak akkor voltak fiatalok.
Ez nem csak a múltban volt így. Sok nagy multi mint mondjuk a KMPG vagy Deloitte már az interjún elvárja a seggnyalást. Miért szeretne nálunk dolgozni ? Ekkor a jelöltnek el kell olvadni és könnyes szemmel ecsetelni hogy mekkora büszkeség lenne számára egy ilyen híres cégnél dolgozni.
Én egy hasonló szituban őszintén megmondtam hogy azért jelentkeztem mert érdekesnek tartom az ajánlott munkát de leszarom milyen cégtábla van az ajtó felett. A HR-es majd leesett a székről. Nem vett fel. Utólag nem is bánom.
"Akkoriban még volt az emberekben tartás, a maiak meg a legkisebb nehézségtől összesz.rják a bokájukat és lelépnek. "
Nem, ma az emberek úgy gondolkodnak hogy egy életem van és nem akarom napnyugtáig húzni az igát. Ha 8 órára szerződtem akkor a vezetőm úgy szervezze a munkát hogy 8 óra alatt elvégezhető legyen a munka.
Túlórák mindenhol vannak de nem 250 napon egy évben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!