A Kádári vagy az Orbáni szocializmus jobb?

Ez nem szocializmus, hanem egyszerű fasizmus.

"1, hagyománykultusz, visszatérés az aranykorba, a dicső múltba nézés, mind ehhez a modernizmus, a liberalizmus és felvilágosodás elvetése szükséges;

2, a vallás vagy legalábbis valamilyen okkultista pótlék beemelése a nemzeti politikába;

3, a cselekvés kultusza – mindegy, hogy mit lép a politikus, de ne látszon döntésképtelennek;

4, az egyet nem értés megbélyegzése, az ellenzék általános hazaárulónak minősítése, ezzel a nemzetfogalom kisajátítása;

5, félelmek generálása, általában az idegengyűlölet tudatos erősítése;

6, az ellenzék idegenszívűnek minősítése és minden ellenzéki kísérlet államrenddel szembeni fellépésnek titulálása;

7, a külső és belső ellenség szerepének, hatalmának és céljainak felnagyítása, torzítása, amiket általában összeesküvés-elméletekkel oldanak meg, ám a kijelölt ellenség mindig kevés reális veszélyt jelent, különben fennáll a veszély, hogy visszaüt;

8, „a küzdelemért él és nem az életért küzd”, a lényeg a háborús hangulat, a mozgósítás, amivel a híveket ugrásra készen lehet tartani;

9, „tömegelitizmus”, azaz populista és elitista egyszerre, élen a Vezérrel;

10, hősiesség kultusza;

11, szexizmus, a fasiszta rendszer hangsúlyozza a „férfiasságát”, miközben a nők szerepe a családra redukálódik;

12, közösségelvűség akár az egyéni szabadságjogok teljes elvetésével, ám a közösség érdekeit egy szűk kör nyilatkoztatja ki;

13, a fasiszta rendszer mindig a többség akaratára hivatkozik, minden ellenérvet erővel söpör le az asztalról;

14, a parlamentarizmus elvetése, mivel a többség akaratának érvényesítéséhez elegendő egy szűk uralkodó réteg, ami ismeri a tömegigényeket és ki is elégíti azokat.”