Liberálisok, erről mi a véleményetek? Van olyan köztetek, aki roma többségű iskolába járt, és "élvezte"?

7

Szerintem nem volt egyedi. Inkább azok voltak akik másképp élték megezeket a dolgokat akik csóróbbak voltak és egyébkén nem éltek különbbül mit a putris romák. Tőlük hallottunk ilyeneket hogy azért nem vitték senkire "mert a b. cigányok".

Mert jobboldaliakat ez a probléma nem érint?

Ennek semmi köze ahhoz, h ki hova szavaz, sokkal inkább annak, ki hol lakik.

Egyébként ez pont a vidéki fideszeses szavazó bázist érinti leginkább. Minél kisebb egy falu annál több a fideszes, és valószínűbb a szegregátum.

Olyan naívak vagytok. Én liberálisként roma suliba jártam, osztály fele nem tudott viselkedni, voltak verekedések, néha én is az elszenvedője voltam stb. Én sem szerettem. Mire egyetemre kerültem, néhányuk már családapa/családanya lett. Legnagyobb meglepetésemre egyébként ugyanezek az emberek, mikor felnőttek tök normális, megbánt, de jó indulatú emberek lettek. Gondolom koppantak egy nagyot a valóság kövén.

Mert erről kellene szólnia a felnőtté válásnak: a valósággal való szembesülésnek. Tanult ember tudja, hogy a gyerek a legritkább esetben okolható bármiért is, elsősorban a szülők a fülesek. Tanult ember tudja, hogy egy generációsan lemaradott szubkultúrát nem lehet úgy felemelni, vagy problémáikat megoldani, ha szegregáltan tartjuk őket. Tanult embernek azt is tudnia kellene, hogy erőszakosan talán (hangsúly a "talán"-on) meglehetne oldani, de sanszos, hogy csak rosszabb lesz tőle. Tanult embernek azt is tudnia kéne, hogy függetlenül attól, hogy radikális, van progresszív megoldást is választunk-e, mindkettőhöz idő kell. K*rva sok idő.

De szó ne érje a ház elejét, hogy nem válaszoltam a kérdésre: De igen, igazságtalan a helyzet. De bődületesen elfogultnak kell lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, csak számunkra igazságtalan a helyzet. Szerintem k*rvára igazságtalan ez a roma kisgyerekek számára is (lásd fenti levezetésemet a szülői felelősségről). Az viszont a többségi társadalmon áll, hogy ezt az igazságtalanságot gyökerestül meg akarja-e oldani, vagy csak hergelni magát vele és tünetet kezelni. Szerintem azért eléggé egyértelmű, hogy a 30 éve nem kezdtünk semmit ezzel a témával. Ímmel-ámmal voltak beavatkozások, de semmi, amit reformnak nevezhetnénk.